Az elmúlt héten, több magyar nyelvű portál is előrukkolt azzal a hírrel, hogy “Izrael csalódott”, mivel a gőzerővel végzett oltási program ellenére is magas a fertőzöttség…
Tény, hogy az új fertőzöttek száma kiemelkedően magas, de a híradás általánosít, ugyanis nem veszi figyelembe a korcsoportok szerinti megoszlást.
A lakossági oltási program december 20-án vette kezdetét és első körben a 60 év felettiek kapták meg a vakcinát.
A mai napig a 60-69 éves korosztály 71.7%-a vette fel az oltás első és 38.7%-a második oltást.Ugyanez a 70-79 évesek körében 89.1, illetve 54.2%, a 80-89 éves korosztályban 82.1, illetve 46.2%. a 90 év felettieknél pedig 84.6, illetve 47.2%.
A fent említett korosztályok esetében a fertőzöttség egyharmadára csökkent, míg a fiatalabb korosztály, különösen a gyerek- és serdülőkorúak körében lényeges az emelkedés.
Január elejétől, a múlt hét végéig 51.218 gyerek- és serdülőkorú fertőződött meg a vírussal. Szemben a járvány második hullámával, amikor a fertőzöttek száma hozzávetőlegesen 34 ezer volt.
A jelenlegi, harmadik hullámban az ifjúság fertőzöttsége mintegy 93-szorosa az első hullámban tapasztaltaknak.
A magyar nyelvű tájékoztatás annál is inkább pontatlan, mivel az idősebb korosztály második vakcinával történő beoltása sem fejeződött be és csak a napokban indult a fiatalabb korosztály vakcinázása. Ezen belül pedig ma kezdődött a középiskolák 3-4. évfolyamának oltása.
Izrael az elmúlt 48 óra tükrében – hétvégi összefoglaló – 24/01…LEHARPRESS
“Az izraeli arab párt, a BALAD, nagy többséggel megválasztotta elnöknek a tel-aviv-jafói illetőségű, szélsőséges politikai nézeteiről ismert Sami Abu Shehadeh -t. A párt, amelyet dr. Azmi Bishara 1995-ben alapított, társadalmi-gazdasági kérdésekben kommunista elveket vall, élesen Izrael ellenes és a választásokon az Egyesült Arab Lista részeként indul.”
“Az éjszaka folyamán 250 rendőrségi kommandós és határrendőrségi harcos szállta meg Turan, galili arab falut, ahol az elmúlt hét folyamán,- a jelenleg zajló választási kampány kapcsán – családok közötti, súlyos, erőszakos cselekményekre került sor. Az erőszakos cselekmények során fegyvereket és riasztó gránátokat használtak.
A rendőrség 145 férfit letartóztatott, a faluban jelenleg is rendőrök tartják fenn a rendet.”
Nemrég volt 20 éve, hogy 2000 októberében, a második intifáda kitörésekor, a rendőrséggel történt összecsapásokban 12 izraeli arab vesztette életét.
Az azóta eltelt időben számos változás történt az arab társadalmon belül, ami most, a covid-járvány, valamint a választások kapcsán került felszínre.
A 2000 októberi eseményeket követően az izraeli arab társadalom légüres térbe került. Ennek oka, hogy a Palesztin Hatóság az oslói egyezmény értelmében, az állam pedig a zavargások miatt, gyakorlatilag magukra hagyta őket.
Az állam és az arab lakosság közötti teljes bizalmatlanság kialakulása, számos belső, az arab társadalmon belüli változáshoz vezetett, úgy társadalmi mint a mindennapi élet szintjén.
Mivel az állam kemény kézzel, a törvényhozás eszközeit is beleértve, lépett fel minden rendbontási kísérlettel szemben és, mivel teljes egészében kivonult a közigazgatás területéről is, az arab társadalmon belüli általános erőszak és bűnözés komoly növekedésnek indult.
Ezt a jelenséget vizsgálva, 2003-ba az un. Or-vizsgálóbizottság olyan ajánlást fogalmazott meg, amely végül is változást hozott a biztonságpolitikai felfogásban és az állam a társadalmi-gazdasági változásokra helyezte a hangsúlyt.
A témával foglalkozó szakemberek úgy vélték, hogy ez a felfogásbeli változás, az Izrael gazdasági fejlődést is elő fogja segíteni.
A változtatás kapcsán állami programokat hoztak létre az arab állampolgárok foglalkoztatására és a felsőfokú képzésére vonatkozóan.
Ez a folyamat, amely két évtizede kezdődött, az arab társadalmon belüli modernizációhoz vezetett az egyéni jogok terén, valamint a hagyományos társadalmi formák térvesztését illetően. Csökkent a családok és hamulák (nagycsaládok) befolyása és alapvető változás következett be a nők helyzetében, ami többek között a felsőfokú képzésbe történő bevonásukban jelentkezett.
Ez a folyamat azonban az arab közösségeken belüli súlyos társadalmi egyenlőtlenséghez is vezetett. A 2000-2003 közötti években a szegénység gyors növekedése (munkanélküliségi ráta 250%) volt jellemző. Ebben az időszakban, a magasan képzett csoportok mellett a lakosság nagy része mélyszegénységben élt és szinte teljesen eltűnt az addig is alig létező középosztály.
Politikai téren is bonyolult változások történtek. Az izraeli arab társadalom felújította kapcsolatait a környező arab társadalmakkal, így a palesztinokkal is.
A súlyos csalódottság eredményeképpen két központi áramlat erősödött meg az arab társadalmon belül. Megerősödött az arab nemzeti mozgalom, (BALAD) valamint a politikai iszlám mozgalom. Ez utóbbin belül, főleg az iszlám mozgalom északi szárnya. Mindkét áramlat megerősödése a szociális mozgalmak számlájára történt.
A kialakult helyzet vezetett az arab nemzeti tudat megerősödéséhez, amely azonban az “arab tavasz” összeomlásával gyakorlatilag eltűnt, ugyanakkor helyébe lépett és megerősödött a palesztin nemzeti öntudat.
Fentiekkel párhuzamosan felnőtt az izraeli arabok harmadik nemzedéke, akiknek már voltak eszközei az izraeli gazdaság és az akadémiai életbe való beilleszkedésre. Ők – főleg 2010 után – már megtalálták helyüket a zsidó-izraeli-nyugati társadalomban.
Ez a jelenség furcsa ellentéteket szült az izraeli arabok állampolgári felfogásában Egyrészt csatlakozási és érdek pontok találkoztak az izraeli társadalommal. Másrészt pedig szembe kellett nézniük az arab társadalom politikai delegitimációjával.
Ennek következtében, helyi társadalmi téren megerősödött a tulajdonszerzés értéke, a hagyományos családok és hamulák uralma a közigazgatás felett.
Mivel az arab pártok ezekről a területekről kivonultak, helyüket elfoglalta – családi-csoprt kötődések alapján létrejött – nem ideológiai vezetés, nem egyszer bűnszövetkezetek.
A corona járvány kitörése az arab lakosságot a teljes bizalomvesztés állapotában érte a járvánnyal összefüggő egészségügyi-gazdasági válság. A bizalomvesztés a polgárok között elsősorban az észvesztő ütemben növekvő bűnözés miatt alakult ki, ami a polgárok és a helyi közigazgatás között mélyítette az árkot, valamint polgárok és a közös arab listán szereplő arab pártok között. A bizalomvesztés harmadik tényezője az arab polgárok és a kormány között alakult ki, melynek hátterében az általános politikai válság áll.
Úgy tűnik azonban, hogy a járványügyi helyzet, egyúttal esélyt is ad a változásra és az arab társadalomnak sikerül belső erőit mozgózítani az állami szervekkel való együttműködés érdekében. Sok esetben ez már eddig is pozitívabb eredményt ad, mint néhány zsidó közösség esetében.
Erre példa, hogy a járványügyi intézkedések bevezetéseben és annak végrehajtásában az arab lakosság sokszor készségesebben állt a hatóságok rendelkezésére, mint egyes zsidó közösségek.
a Hátországvédelmi Parancsnokság tagjai eligazítást tartanak beduin vezetőnek
Az együttműködés révén, stabilizálódni látszik az arab társadalom belső helyzete és a helyi közigazgatás helyzete, ami – az elmúlt két évtizeddel ellentétben – magában hordozza a bizalomépítés további lehetőségét az állami szervek vonatkozásában is.
Egy további feltűnő változás,- amit a társadalom többi része is észrevett – hogy a most felnőtt, tanult, képzett nemzedék gondolkodásmódja egészen más, mint apáiké volt. Az ifjúság ezen részének leghőbb vágya – megtartva arab identitását – az izraeli társadalomba történő beilleszkedés, részesülés mindabból, amiből a társadalom más csoportjai is részesülnek.
Mára egyértelművé vált számukra is, hogy az arab pártok a palesztinokat képviselik. A zsidó párok számára pedig az, hogy ki kell nyújtani kezüket az arabok felé is. Ennek egyik, már látható példája, hogy a Likud párt jelöltjei között, minden bizonnyal arab képviselő is helyet kap. Látható ez a törekvés más pártoknál is.
Az arab pártok viszont érzik, hogy ezzel kicsúszik lábuk alól a talaj és megszűnik az izrael arabok feletti egyeduralmuk.
24/01/2021