Tisa b’Áv, vagyis Áv hó 9.

A zsidóság történetében talán nincs is olyan ünnep, emléknap, mely ne kötődne  valamilyen más eseményhez.

Nincs ez másként az Áv hó 9-ei gyásznappal sem, melyet okkal-joggal nevezhetünk nemzeti gyásznapnak.

Az emlék és egyben böjtnapot megelőzi a “három gyászhét”, mely Támuz hónap 17-tel veszi kezdetét.

• Ezen a napon töri össze Mózes a kőtáblákat, mivel a nép a bálványimádás bűnébe esett (aranyborjú),
• Az ostromlott első Szentélyben megszűnt az áldozati bárány felmutatása,
• Jeremiás könyvében (52,7) olvashatjuk a következőt: “Rést ütöttek a városfalon “, vagyis a pusztulás megkezdődött. – Az első Szentély korában ez Támuz 9-én, a második Szentély idejében Támuz 17-én.
• Ezen a napon égettette el a Tórát Antiochus szír-görög király, akinek meggyőződése volt, hogy a szellemi életétől megfosztott nép könnyen elnyomható.
• A második Szentély megszentségtelenítése, bálvány felállítása a Szentélyben is ezen a napon történt.

A három gyászhétnek megvannak a rabbinikus szabályai. Ebben az időszakban nem kezdünk semmi újba (nem  építkezünk, nem vásárolunk új holmit, a férfiak nem borotválkoznak, nem nyírnak hajat, körmöt, (nők esetében is csak az arcon lévő fölsleges szőrszál eltávolítása engedélyezett)  nem tartunk esküvőt és kerüljük a zenés helyeket). Vannak közösségek, ahol ebben a három hétben (Szombat kivételével) csak tejes ételeket fogyasztanak.

A Tisa b’Ávot közvetlenül megelőző héten a fentieket még a kevésbé vallásos közösségek is magukévá teszik.

A böjt bejövetelekor (erev tisa b’Áv) az egyébként gyász esetén szokásosakat követjük: Nem húzunk bőrből készült lábbelit, az ékszereinket is letesszük, minden kozmetikai kelléket mellőzünk… és utcán a jó ismerősök sem köszöntik egymást. A zsinagógában és otthon is  földön ülve mondjuk a zsoltárokat…

Áv hó 9. különleges nap a zsidóság történetében, mert mint az alábbi felsorolásból látható, ehhez a naphoz nem csak a bibliai időkben kötődtek népünket érintő katasztrófák:

• Ezen a napon vette kezdetét a sivatagi vándorlás (B’midbar, Mózes IV. -14,1)
• Első Szentély pusztulása (i.e. 586) babilóniai fogság kezdete
• Második Szentély pusztulása (70-ben) Titusz római császár által
• 1290-ben ezen a napon utasították ki az összes zsidót Angliából (Edward király)
• 1492-ben, ezen a napon kezdődött a spanyol zsidók kiűzetése,
• 1942-ben, Áv hó 9-ének előestélyén a varsói gettó nagyszabású kiürítésére került sor. A gettólakókat Auschwitzba deportálták.

Vallásos zsidó háznál szokás a bejárattal szemben egy nyers faldarabot hagyni, a Szentély pusztulására emlékeztet.

Mint ahogy a körbefutó írás is mutatja, a befejezésre akkor kerül sor, amikor… jibbone hamikdojs ir Cijon tömale…יבונה המקדש עיר ציון תמלא

19/07/2015

Obama és az ő “müncheni paktum”-a

Na kérem! Akinek kétségei voltak, akik azon töprengtek, hogy végül is megköttetik-e az iráni atomprogram egyezmény – már nyugodtan lazíthatnak. Megköttetett.

Miközben ezeket a sorokat írom, az aláíró felek nyilván a sajtótájékoztatóra történő felkészülés stádiumában leledznek, tükör előtt gyakorolják a győztest megillető pózt és mély sóhaj kíséretében, talán még egy pohár whiskyt is felhörpintenek a jól végzett munka örömére.

Az egész szót sem érdemel, hiszen a világháló hónapok óta ettől hangos, mindenki találgat, mindenki kifejti véleményét pro és kontra. Most én is ezt teszem.

Aki figyelte a tárgyalások menetét, annak ez nem okoz meglepetést. Annál nagyobb meglepetésben lesz része a világnak. Csak ki kell várni!

A buldózer beindult és minden józan észt sutba dobva, csak törtetett előre. Még azt sem akarta meglátni, hogy már a tárgyalások legelején megszűnt önjáró lenni és az orránál fogva vezetik. Még az is hidegen hagyta, hogy csak ott nem rúgtak belé, ahol nem akartak.  Nem számít! Nem elég a Nobel békedíj, fel kell tenni arra a koronát is. Ja, hogy a korona tövisből készült… Nem számít… Pár hónap és utánam a vízözön!

Hogy miért ez a vehemencia? Részben azért, mert Obama mindenáron történelmi örökséget akar maga után hagyni. Másrészt pedig Amerika stratégiai érdekei az utóbbi időben gyökeresen megváltoztak. Látható ez abból, ahogy fokozatosan kihátrál a Közel-Keletről és inkább a távol-keleti, kínai kihívásokra fókuszál. A dél-kínai és Japán tengeren, valamint a Csendes óceánom már el is kezdődött a kötélhúzás és mint tudott, abban a térségben eddig mindig az USA húzta a rövidebbet.

Ezen kívül erőt kíván felmutatni Putyin Oroszországával szemben, ami ma már nem több, mint középhatalom, de rendre úgy viselkedik, mintha még mindig nagyhatalom lenne. Mindez erősen csípi az amerikaiak szemét. L. harci egységek telepítése Európában.

Mielőtt azonban a jövő kilátásait taglalnánk, nézzük, ami már eddig is tudott.

Nem mondok mást: Egyiptom!

Mubarak, volt egyiptomi elnökről az ellenségei sem állították, hogy híres lett volna demokrata érzelmeiről – ezért félre kellett állítani. Sőt! Helyette pozícióba kellett hozni a minden tekintetben “demokrata” Muzulmán Testvéreket. Ami ez után Egyiptom utcáin történt, arról a téma iránt érdeklődők pontos képet kaphattak.

Mondjuk, egy vezető politikusnak, (aki ráadásul eldöntötte, hogy beírja nevét a világ egyik nagyhatalmának történelemkönyvébe) és kiterjedt szakértő stábjának  ebből már akár tanulni is lehetett volna. De nem. A buldózer tovább tarolt és eldöntötte, minden eszközzel támogatja egy másik diktatúra – melynek legfőbb és egyszemélyi vezetője az ajatollah – atomprogramját. Egy olyan országét, mely az elkövetkezendő kétezer évre el van látva olajjal. Ebben fedezzen fel valaki logikát!

De ne beszéljünk a hadászati atomról, amit jelen pillanatban vagy birtokol Irán, vagy sem. A szerződés megkötése, az Irán ellen korábban életbe léptetett szankciók teljes eltörlése rossz Izraelnek, ugyanakkor fekete napja az egész világnak.

Iráni részről a tárgyalások sarkalatos pontja nem is annyira az urándúsítással kapcsolatos, mint inkább a fegyverszállítási embargó feloldása.

Tény, hogy Izraelre nézve mindkettő veszélyes,hiszen az egyetlen ország, amelyet évtizedek óta nyíltan fenyeget Irán. Ez persze önmagában nem elég ahhoz, hogy a “művelt” Nyugat szemét felnyissa.

Ha viszont azt mondom, hogy Oroszország ott liheg a célegyenesben, hogy minél előbb fegyvereladási üzletet köthessen Iránnal, ha azt mondom, hogy a várható nagyszabású üzletekben érdekelt Nyugat Európa csak méterekre lemaradva követi, ha azt mondom, hogy Irán nyíltan támogatja és fegyverzi fel a terroristákat, (Muzulmán Testvérek és leányvállalata a Hamasz, a Hezbollah…és valahányat még a Földgolyón) talán célba talál.

Elemzők azt tartják, hogy van még esély a szerződés ratifikálásának meghiúsítására. Én pedig, mint fapados blogger, azt mondom, nincs!

Nincs, mert az igaz, hogy a ratifikáláshoz az amerikai kongresszus jóváhagyása szükséges, de Obama elnök már jó előre leszögezte, hogy amennyiben a kongresszus nem szavazza meg, úgy elnöki vétóval él. Ahhoz viszont, hogy a kongresszus az elnöki vétót megsemmisítse, kétharmados többség kell, ez pedig nem jön össze.

A következő lépés, hogy Szaúd-Arábia és Egyiptom is benyújtja igényét atomerőmű létrehozására… Innen kéretik egyedül tovább gondolni.

14/07/2015

Szolgálati közlemény

Kedves olvasó!

A Blogom, profilját megtartva (hosszabb lélegzetű, összefoglaló, vagy kifejtő írások) tovább él.

A most útjára bocsátott LEHARPRESS híroldal más célt szolgál.

Lényege, hogy az Izraelen belül (és kívül, ha annak hatása van az ország és állampolgárai életére) történt eseményekről az olvasó lehetőleg valós időben – pár mondatban – értesüljön. Hogy csupán híreket ismertetek, nem zárja ki a hozzászólás, kérdésfeltevés lehetőségét.

Terveim szerint az egy napon belüli történések nem külön-külön bejegyzésként, hanem az oldal folyamatos frissítésével kerülnének az olvasó elé.

Mivel a LEHARPRESS  egyszemélyes “vállalkozás”, elképzelhető a történés és a megjelenés közötti időcsúszás. Igyekszem azonban a nap végére a kronológiai sorrend figyelembe vételével minden lényeges eseményről beszámolni.

A folyamatos tájékoztatás alól kivételt képez a Szombat, valamint a zsidó ünnepek. Ezt azonban vasárnap, illetve az első munkanapon igyekszem pótolni.

A LEHARPRESS beindítására azért került sor, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a külföldi médiák ingerküszöbét csak akkor érik el az Izraellel kapcsolatos hírek, ha legalább halvány esélyt látnak az antiszemitizmus, az Izrael ellenesség felszínen tartására – amit a hozzászólások rendre igazolnak is.

Nincs ez másként Magyarországon sem, ahol tapasztalatom szerint számos sajtó orgánum – ide értve a zsidó, illetve a zsidókkal/Izraellel elvben szimpatizáló, de még a “határon túli” magyarnyelvű hírportálokat  is – kontroll nélkül veszi át az MTI híranyagát, melynek döntő többsége – hogy finoman fogalmazzak – a legjobb esetben is tele van csúsztatással, féligazságokkal, a széles közvélemény számára érthetetlen, szövegkörnyezetből kiragadott állításokkal.

Köszönöm a figyelmet
“LEHAR”