A gázai “blokád” és egyéb furcsaságok…

Legutóbb a svéd tulajdonban lévő, finn felségjellel hajózó, “Estelle” nevet viselő,  három árbocos szkúner igyekezett a gázai övezetet sújtó blokád áttörésére. Előzetes információk szerint a blokád-törés célja a vitorláson lévő humanitárius segély övezetbe juttatása. A segélyszállítmány tételes felsorolása a következő: 41 tonna cement, gyerek könyvek, játékok (2000 db labda), orvosi berendezések, valamint két darab olajfa.
Izrael a hajót feltartóztatta, majd a rakomány átvizsgálása céjából az ashdodi kikötőbe vontatta.
A vizsgálat során a hajón semmiféle rakományt nem találtak!!!

Ezzel szemben reggelenként az izraeli oldalról Kerem-Shalom átkelőnél teherautók hosszú sora folytatja útját Gáza déli része felé. A szállítmány élelmiszer, textilféleség, orvosi felszerelés, gyári nyersanyag…

átrakodásra várva

és az átrakodás

A link alatti videó valamivel több, mint egy éves állapotot rögzít, a napi kamion forgalom az akkori 150-ről, 400-ra emelkedett.

Így néz ki az izraeli zárlat a valóságban!

Nagyjából ilyen nagyságrendű az Egyiptom felől érkező konvoj is, mely a Rafiah-i átkelőnél éri el a gázai övezetet és ezen az úton jut el – elvben – az arra rászorulókhoz a világ minden részéből érkező segélyszállítmány is.
   
Ennek ellenére – köszönhetően palesztin propagandának –  sikerült elhitetni a világgal az övezetet sújtó “zárlatot”.
Ugyanakkor a gázai övezetből érkező jelentésekből azt látjuk, hogy a megrendelések nagysága napról-napra emelkedik.
A Hamasz óriási volumenű importot bonyolít és a nemzetközi kereskedelembe is bekapcsolódik. A fejlődés Gázában ma sokkal dinamikusabb, mint a Palesztin Hatóság által ellenőrzött területeken.
Mivel a Hamasz nagy erőfeszítéseket tesz a helyi termelés fejlesztésére, az Izraelből, vagy akár a Palesztin Hatóság területéről importált olyan termékekre, melyekből helyi termelés is van,  az importőr több száz százalék vámot fizet.

És bár Gázát száz százalékig a Hamasz ellenőrzi, a vámkezelésben mégis kettősség mutatkozik.
A határátkelőn a Palesztin Hatóság emberei teljesítenek szolgálatot, akik a termékekre kivetik a szokásos vámot. Négy kilométerre a határtól újabb ellenőrző pont található, ahol a Hamasz emberei minden Izrelből érkező termékre újabb vámot vetnek ki.
Kerem-Shalom izraeli oldalán több száz autó vesztegel, mivel a gázai kereskedők nem akarják kifizetni a Hamasz előírta plusz 25%-os vámot.
Az északi részen található Erez átkelő a személyforgalom bonyolítására szolgál. Itt is a Palesztin Hatóság emberei  bonyolítják a határ-forgalmat, az Izraellel történt egyeztetés alapján. Azaz, csak bonyolítanák, mert néhány száz méterrel beljebb a Hamasz emberei döntik el, ki léphet be Gázába és ki hagyhatja el.
A Hamasz ellenőrző-ponton nincs semmiféle vesztegetés, azonban az átlépni kívánóknak igazolniuk kell, hogy a Hamasz által kivetett adót befizették és a szervezet tulajdonában lévő taxival érkeztek az átkelőhelyre.

A helyzet abszurditására jellemző, hogy amióta a Hamasz erőszakkal átvette a hatalmat a gázai övezetben, a Palesztin Hatóság 70.000 (hetvenezer!) alkalmazottja otthon ül és egyetlen “feladata” havi fizetésének felvétele.
Annak ellenére, hogy a Hamasz jelentős költségvetéssel gazdálkodik, az egyszerű polgár ebből semmit nem lát és semmiféle szolgáltatást nem kap. A költségvetésből kizárólag a szervezet tagjai részesülnek.

A Hamasz nem fizet egy fillért sem a Palesztin Hatóságnak a víz- és az áramhálózat használatáért, természetesen a vízért és az áramért sem. (A Palesztin Hatóság ugyan fizetget Izraelnek a vízért és az áramért, de adóssága így is meghaladja a 700 millió shekelt.)

A gázai övezet gazdasági tevékenységének egyik fő színtere a  csempész-alagutak. Az alagutak tulajdonosai – akik a legtöbb esetben nem csak közvetítők, hanem kereskednek is a csempész árúval – az övezet leggazdagabb emberei.
Az alagutak körzetében minimális a munkanélküliség, ellentétben az övezet többi részével.

A Hamasz bevételei egy év alatt 50%-kal növekedtek. Ilyen mértékű növekedést a világ egyetlen állama sem tud felmutatni.

Ezzel szemben a polgárok többsége iszonyú szegénységben él. A tiltakozásokat a Hamasz kemény kézzel leveri. Igaz, a legutóbbi éhségtüntetés tömegét látva jobbnak látták az árakat csökkenteni és gyorsan, nagy mennyiségű élelmiszert beengedni Izraelből. Mindezt a hatalom megőrzése érdekében.

Nem áll tőlem távol az emberi jogok védelme, mint ahogy a rászorulók segélyezését sem vitatom. De! Gázát illetően Európa és a világ összes emberjogi aktivistája az álhumánum csapdájába esett. Szomorú, ha nem látják, hogy a kontroll nélküli segélyezéssel, a szoros elszámoltatás hiányával a ténylegesen rászorulók helyzetét teszik még nehezebbé, akikkel saját vezetőiknek már gyerekjáték elhitetni, hogy minden szenvedésükért a zsidók és Izrael a felelős.

 

Képek forrása: Google

 

2012. október 31.

 

 

Történelem-hamisítás palesztin módra

A Palesztinában élő arabok népként való aposztrofálása Arafat nevéhez fűződik. 
(A Palesztinának nevezett földdarab előbb a török birodalom része, majd a brit népszövetségi mandátum része volt.)
Nincs abban semmi kivetni való, ha emberek egy csoportja úgy dönt, hogy népként ismerteti el magát a világ közvéleményével és mint ilyen, saját, önálló állam létrehozására törekszik. Önálló állam alapításának megvannak a nemzetközi kritériumai, ezen kritériumok között azonban a történelem hamisítása nem szerepel.

Az utóbbi hónapokban a palesztin televízióban a nézők az alábbi klippet láthatják:

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=496&fld_id=496&doc_id=6555

Egy képzeletbeli tér közepén, ahol együtt látható a sziklamecset és egy felékesített székesegyház, egy fehérbe öltözött gyönyörű lány (aki az “őspalesztinokat” jelképezi) többszáz galambot etet. Egyszer csak a galambok eltűnnek és a lány egyedül marad.
A háttér változik és végtelen sivatag látszik, ahol a lány egyszer csak egy római katonával találkozik, aki elől elfut. Futás közben elvonul előtte előbb egy keresztes katona, utána egy brit katona, végül egy izraeli katona, aki égő cigarettát hajít felé.
A befejező képsorban megjelenik a “megszabadító” szerepében a Szalah-a-din (Szaladin) modern kiadásban, aki fekete lovára kapja a lány és segít neki feljutni a hegycsúcsra.
A záróképben a lány egyedül áll a hegycsúcson, megszabadulva minden “elnyomójától”.
Az üzenet világos. Az őslakosok a palesztinok és nem a zsidók, akik végül is ugyan úgy el fognak tűnni, mint a rómaiak, a keresztesek és a britek.

A kisfilm nagyon jól összevág azzal,a mit dr. Jusuf al-Zamel a han yunesi főiskola történelem tanszékének vezetője mondott sok évvel ezelőtt: “A régi és a mai zsidók között nincs semmi kapcsolat.”

A palesztinok már egy jó ideje igyekeznek kitörölni a zsidó történelmet és helyére fiktív palesztin történelmet állítani. A Kánaán földjén lakott ősnépeket egyszerűen palesztinokká változtatják. Továbbá meghazudtolják az Egyesült Nemzetek Szervezetét is azt állítva, hogy 1947-ben nem is ajánlott fel államalapítási lehetőséget az itt élő araboknak

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=496&fld_id=496&doc_id=1611

Úgy néz ki, hogy szinte minden eszköz megengedett ebben a képzeletbeli időutazásban, amivel a palesztin lakosságot sikeresen lehet manipulálni. Már ez is elég nagy baj, hiszen az oktatási intézmények tananyagként használják, így már az óvodás korú gyerekbe is belenevelik a zsidók, Izrael elleni gyűlöletet. Ezen felül nem kevesen a “művelt” Európában is inkább hiszik az elmarasztaló mesét, mintsem a történelmi igazságot.

Így lehetséges, hogy Nabil Alqam 4-5 ezer éves palesztin hagyományról beszél, vagy hogy a Palesztin Hatóság legfelsőbb iszlám tanácsa i.e. 7500-ra teszi a palesztin letelepedés dátumát.

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=496&fld_id=496&doc_id=1412

Arafat már küldte a zsidókat Jemenbe, hogy ott keressék a “képzelt” Templomot. De, mi ez ahhoz képest, hogy Jarir al-Kdoh, aki Arafat oktatásügyi tanácsadója volt és dr. Issam Sissalem, a gázai iszlám egyetem történelem tanszékének vezetője azt állítják, hogy az Ószövetség nem más, mint iszlám szöveg.

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=496&fld_id=496&doc_id=1170

Al-Kdoh azt állítja, hogy a Templomot nem a már időközben eltűnt héber törzsek építették, hanem “ősapáink, a kánaáni palesztinok”.

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=496&fld_id=496&doc_id=1169

Még ennél is meglepőbb állítás, hogy zsidók azelőtt soha nem éltek ezen a földön. Azok az országok, ahol a zsidók sok ezer évig élek, megunták a viselkedésüket, kitalálták számukra a cionizmust, hogy így szabaduljanak meg tőlük és egyúttal rátegyék a kezüket a Közel-Kelet természeti kincseire.

Még két példa, 11 év különbséggel.

1998. a Palesztin Hatóság hivatalos lapja: “A különbség Hitler és Balfour között az, hogy amíg az elsőnek nem voltak gyarmatai, hogy a zsidókat oda deportálja, ezért kénytelen volt megsemmisíteni őket. Balfour Palesztinát gyarmattá változtatta, hogy a zsidókat oda küldhesse. Balfour tulajdonképpen Hitler, aki uralkodik a gyarmatokon, Hitler pedig Balfour, gyarmatok nélkül. Mindketten meg akartak szabadulni a zsidóktól, ezért kihasználták a cionista terveket.

11 évvel később Naja Abu Bakr, a palesztin parlament tagja a következőket nyilatkozta a palesztin televízióban: “Európa és elsősorban Britannia, amely megalapította Izraelt… ha mi arabok… palesztinok találkozunk az európaiakkal… azt kell mondanunk nekik: Ti idegen testet ültettetek a palesztin földbe. A zsidók Herzl idejében elfogadhatatlanok voltak az európai társadalmak számára, ezért palesztin földre telepítettétek őket.”

Az egész hazugság-hadjárat fő célpontja minden kétséget kizárólag Jeruzsálem, a Templomhegy és a Sziklamecset. A muszlemok egyfolytában azt állítják, hogy a zsidóknak soha sem volt semmi közük Jeruzsálemhez, a Templom csak a képzeletükben létezett.

A palesztinoknak legnagyobb problémát az archeológiai kutatások nagy számú eredménye okozza, ami bizony a zsidó jelenlétet igazolja. Ezért egyszerűen átlépnek ezen az “aprócska” zavaró tényezőn és maradnak a propagandánál.

Egy újabb gyöngyszem a palesztin televízióból: “Az izraeliek pontosan tudják, hogy a mi gyökereink sokkal mélyebbek ebben a földben, mint az ő hamisított történelmük. Jelenleg újra rajzoljuk térképünket és ha a zsidók eltűnnek – mint egy fejelthető epizód városunk történetében – a Nyugati falnál újraépítjük   a mugrabhi negyedet.” (A mugrabhi  negyed a Nyugati fal tövében állt néhány száz évig és majdnem lehetetlenné tette a zsidók számára, hogy a falhoz jussanak imádkozni. Az isztállókat és a WC-ket – nem véletlenül – a falhoz építették. A házakat a hatnapos háború után lerombolták.)

Idézet az Arab Liga palesztin szekciójának kiadványából: “A zsidók könnyeztek a Nyugati falnál, azt hazudva maguknak és a világnak, hogy ez a – csak képzeletükben létező – Templom maradványa, holott ez a Sziklamecset része.” (A mecset 600-700 méterre van a faltól!)

Amikor New Yorkban elárvereztek 1.2 millió dollárért egy i.e. 66-ból származó pénzérmét, amelyre régi héber betűkkel van írva “a szent Jeruzsálem” , a PFSZ folyóirata úgy írt róla, mint ősi palesztin pénzdarabról, a palesztin kulturális örökség részéről.

Azonban nem csak ezt a pénzdarabot térítették át muzulmán hitre, hanem Mózest és Jézust is.
Részlet a nablusi al-Najah egyetemen elhangzott előadásból: Mózes, aki muzulmán volt, vezette ki izrael muzulmán népét Egyiptomból.” Kánaán földjének az izraeli törzsek által  való elfoglalása úgy szerepel, mint Palesztina első felszabadítása. Az előadó dr. Omar Ja’ara úgy fogalmazott,  hogy mondandóját a muzulmán történelmi hagyományokra alapozta. (A Korán ugyan egy helyen említi “izrael népét”), de sehol sem említi a “palesztin népet”.)

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=496&fld_id=496&doc_id=6717

Nem tudni, vajon a keresztények mit szólnak ahhoz, amit a palesztinok Jézussal csinálnak.

http://www.palwatch.org/main.aspx?fi=505

Idézet az al-Hayat – al-Jadida című palesztin folyóiratból: “Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus a Messiás, a palesztin Mária fia.” És még egy idézet, ez a PFSZ internetes oldaláról, a nemzetközi nőnap alkalmából: “Legyünk büszkék, hogy a szent asszony az első és a legfontosabb a népek és nemzetek között, Szűz Mária a palesztin népből származik.”
A jeruzsálemi főmufti Muhammad Hussein, Jézust, mint palesztin prófétát említi: “Mi hiszünk Jézusban, mint ahogy hiszünk Mohamed prófétában…”

Néhány évvel ezelőtt, a vallással és történelemmel foglalkozó El-Kudsz (Jeruzsálem) konferencia zárójelentése a következőket tartalmazza:  “A nyugati történetírás feladata újraírni Jeruzsálem és Palesztina történelmét, kritikus és igazságos módon…”

2012. október 6.

Menekültek…

A huszadik század háborúinak következményeként sok millióan kényszerültek menekülni szülőhelyükről. A határrevíziók során számos helyen népesség-cserére került sor, így történhetett, hogy milliókban mérhető a szikh és hindu menekültek száma, akik Pakisztánból Indiába kerültek, ugyanakkor szinte ugyanennyi muszlem tette meg ezt az utat ellenkező irányba.
Ezt a népesség-cserét sok erőszak kísérte, de végül is végrehajtották.

1960-ban Muhammad Ajub Khan, Pakisztán akkori elnöke Kairóban tett látogatásakor kifejezte reményét, hogy országa – mely 7 millió menekültet telepített le – például fog szolgálni az arab országoknak a mintegy három és félmillió palesztin menekült letelepítésére.

De nem így történt!

1948 novemberében az ENSZ önálló szervezetet hozott létre a palesztin menekültek problémáinak kezelésére, majd röviddel ezután egy ad hoc gazdasági bizottság azzal a javaslattal állt elő, hogy az ENSZ mezőgazdasági -és iparfejlesztési programmal segítse az arab országokban a palesztinok végleges letelepedését.
Az elképzelt programból azonban semmi nem valósult meg, mivel az arab országok nem voltak hajlandóak egyenjogú állampolgárként elfogadni a palesztinokat, ezzel egyértelműen örök menekült státuszra ítélve őket. Mindezt
azért, hogy érvként használhassák Izrael ellen.

Mint köztudott, az ENSZ égisze alatt két szervezet foglalkozik a
menekült-kérdéssel. Az egyik az UNHCR, (ENSZ Menekültügyi Ügynökség) mely a világ összes menekültjének ügyével foglalkozik és az UNRWA, mely 1948 óta kizárólag a palesztinok ügyét képviseli.
A két szervezet működését nem is lehetne kifogásolni, ha minden menekültet egyenlő mércével mérne. De! A két szervezetben kétféle meghatározást alkalmaznak a menekültekre.
Az egyik, az általános megfogalmazás, mely szerint menekült az, aki anyaországának határain kívül kénytelen tartózkodni, mert faji, vallási, nemzetiségi hovatartozása, vagy politikai állásfoglalása miatt üldöztetésben van része és e miatt nem tud, vagy nem akar visszatérni az anyaországba.
A menekült státusz néhány évig tart és nem örökölhető. Az a személy, aki a befogadó országban letelepszik, azonnal elveszti a menekült státuszát.

Ez az általános megfogalmazás a palesztin menekültekre nem érvényes. Az ő megítélésük teljesen elkülönült a világ más menekültjeinek megítélésétől. Ugyanis palesztin menekültnek minősül az, aki a Palesztin Mandátum területén élt 1946. június 1. és 1948. május 15. között és a háború következtében elvesztette házát, vagy/és munkáját. A menekült státusz örökölhető.

Nem árt tudni, hogy az UNRWA fő pénzforrása az USA, de főleg Európa. Ők egyfelől folyamatosan nyomást gyakorolnak Izraelre a palesztinokkal való tárgyalás érdekében, másfelől a vita egyik fő forrását örökkévalóvá teszik!

Eddig az ENSZ több, mint 150 határozatot hozott a palesztin menekültekkel kapcsolatban, de szót sem ejtett a zsidó menekültekről. Ezzel kapcsolatban az idén először, az elmúlt napokban az ENSZ székhelyén lezajlott egy nem hivatalos megbeszélés, amit az Arab Liga minden erővel igyekezett megakadályozni.

Arról van szó, hogy a mintegy 600-700 ezer palesztin menekülttel szemben ott áll 850 ezer zsidó menekült, akiket az arab országokból erőszakkal távolítottak el Izrael állam függetlenségének kikiáltásakor, illetve a függetlenségi háborúban aratott győzelme után.

Ha a száraz tényeket nézzük, úgy a palesztin, mint a zsidó menekült-problémát az arab országok idézték elő, amikor az ENSZ felosztási határozatát elutasították és helyette háborút indítottak Izrael megsemmisítésére.

A “pogrom” kifejezés sokaknál az európai zsidósággal kapcsolódik össze, arról kevesen tudnak, hogy az arab országok zsidósága is átélt hasonlót. Gyakorlatilag elzavarták őket arról a földről, ahol már 2500 éve éltek és ahol  ezer évvel az iszlám feltűnése előtt telepedtek le.

Ezek, a szülőföldjükről elüldözött zsidók Izraelbe érkezve néhány évig menekült táborokban éltek, majd miután beolvadtak a hétköznapokba, többé senkit sem érdekeltek. Hozzá kell tenni, hogy Izraelen belül sem. Csak szervezetük, a WOJAC őrzi ezen idők emlékét.

Végezetül felhívom a figyelmet az ENSZ Biztonsági Tanács 242. számú határozatára, mely a menekültek problémájának igazságos megoldásáról beszél. MINDEN menekültéről!!!

2012. október 1.