Archívum | május, 2015

Izrael a kisoroszlán

25 máj

Mint köztudott, Izrael egyik jelképe Júda oroszlánja. Ha a valamikor gyors fejlődésnek indult ázsiai országokat – Japán, Korea – ázsiai kistigrisnek nevezhették, bízvást kaphatja Izrael a kisoroszlán jelzőt. Már csak azért is, mert nemrégiben ünnepeltük az ország  67. születésnapját, ami igencsak csecsemőkornak számít egy állam életében.

Úgy gondoltam, hogy néhány statisztikai adat segítségével megkísérlem érzékeltetni e csecsemő fejlődését az utóbb 30 (1984-2014) évben.

A lakosság létszáma 1984-ben 4.1 millió volt, ami 2014-re megduplázódott és elérte a 8.2 milliót. Úgy a külföldi, mint a hazai sajtó egy részében – többször, mint indokolt lenne – találkozhat az olvasó azzal a megállapítással, hogy a növekedés a sokgyermekes ultra-ortodox családoknak köszönhető. Ez azonban alapvető tévedés. Az említett időszakban az ultra-ortodoxok száma csak 37%-kal emelkedett.

Ugyan ezen időszak alatt az ezer főre jutó személygépkocsik száma 157-ről 364-re.

A ma 307 milliárd dolláros nemzeti össztermék 30 évvel ezelőtt csupán 30 milliárd dollárt tett ki. A növekedés több, mint 900%. Az egy főre jutó nemzeti össztermék 1984-ben 7 ezer dollár volt, 2014-re 36 ezer dollárra emelkedett, ami több, mint 400%-os növekedést jelent.

1984-ben az ország valuta-tartaléka 3 milliárd dollár volt, ez a vizsgált időszak végére 90 milliárd dollárra ugrott, ami a gazdasági stabilitás egyik oka.

Tárgyalt időszakban az államadósság a nemzeti össztermék 280%-áról 66%-ra csökkent.

Csökkentek – 20%-ról 5%-ra – a védelmi kiadások mellett az adóterhek – 45%-ról 32%-ra – is. Bár ez utóbbi még így is az egyik legmagasabb a világon.

Az amerikai támogatás a nemzeti össztermék 10%- át tette ki 1984-ben, ma ez mindössze 1%. (Itt érdemes megjegyezni, hogy amíg az amerikai támogatás egykor a gazdasági és katonai támogatást egyaránt magában foglalta, mára ez kizárólag katonai támogatást jelent.)

1984-ben a kivitel 10 milliárd dolláros volt, ez 30 év alatt 96 milliárdra nőtt, ami 860%-os növekedést jelent.

A vizsgált időszak első évében a hi-tec ipar 1 milliárd dolláros termelésével szemben 2014-ben ez az összeg 37 milliárd volt, ami 3.700%-os növekedést jelent.

Az államháztartás hiánya a GDP 17%-át tette ki, ma ez mindössze 3%, ami 82%-os csökkenést jelent.

Míg 1984-ben a foglalkoztatottak  75%-a, addig 2014-ben csak 43%-a dolgozott az állami szektorban. A nők foglalkoztatási aránya ‘84-ben 34% volt, 2014-re 54%-ra emelkedett. (A munkanélküliség jelenlegi mértéke 4.1%.)

A pénzpiac 85%-os állami ellenőrzése tárgyi időszakban 27%-ra csökkent. Az éves bankkamat 77%-ról 5%-ra, az infláció mértéke pedig 450%-ról 1 %-ra csökkent. Ezzel szemben a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások 30 alatt 220%-kal emelkedtek.

1984-ben Izrael nem rendelkezett saját energiaforrással, ma a felhasznált energia 38%-a saját forásból származik. Tervek szerint két év múlva elérjük a 100%-ot. Amíg ‘84-ben nem rendelkeztünk tengervíz lepárlóval, addig 2014-ben a vízszükséglet 40%-a lepárlásból származott.

ashqelon

tengervíz lepárló (kép forrása: Google)

Az elmúlt öt évben a gazdaság fejlődése 21%-os volt, amivel a második helyen állunk a 34 OECD tagállam között.

A brit Economist vizsgálatából, hogy 2030-ban – az egészséget, az általános fejlődést és a személyes biztonságot tekintve  “hova lesz érdemes megszületni”? – Izraelt a 20. helyre sorolták (Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán előtt).

Amikor a jövőben várható gazdasági növekedést vizsgálják, az egyik legfontosabb elem a 20-34 év közöttiek aránya az összlakosságon belül. Ez a korosztály ugyanis az, amelyik a legkeményebben dolgozik és a legtöbbet fogyaszt. (Tanulmányok, pályakezdés, családalapítás.) Az OECD tagállamok között Izraelben a legmagasabb ennek a korosztálynak az aránya és ez a jövőben – köszönhetően a magas születési aránynak – csak növekedni fog.

Az OECD tagországok között Izraelben a második legalacsonyabb a halálozási arány.

A Wall Street Journal szerint képzettség tekintetében Izrael a második helyen áll Kanada mögött és Japán előtt. Míg 1984-ben az országnak 64 ezer egyetemi hallgatója volt, ma 306 ezer.

148 vizsgált gazdaság között Izrael az első helyen áll a megújulási készség és második helyen az új kezdeményezések terén.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint, amely az emberi erőforrás fejlesztését (HD) vizsgálja, Izrael a 19. helyen található Belgium, Ausztria, Franciaország és Finnország előtt. (A HD a várható élettartamot, a végzettséget és a jövedelmet tartalmazza.)

Úgy gondolom, ha végignézzük a fenti adatokat, nyugodtan kimondhatjuk, hogy a csecsemő már kinőtt a pelenkás korból.

25/05/2015

%d blogger ezt szereti: