Háborún innen és túl…

10 jan

Értem, hogyne érteném, hogy a külvilágot élénken foglalkoztatják a közel-keleti történések. Ennek egyik okát abban látom, hogy a világ túlnyomó részének átlag olvasója számára a térségnek egzotikus varázsa van, ugyanakkor ott él az örök bűnbak, a zsidó.

Másik oka az előzőből egyenesen következik: ha zsidó szerepel a történetben, még akkor is ekézhető, ha nem ő a hunyó.

Itt volt nekünk október 7-e, amikor is Gáza térségét 2006-tól uraló terrorszervezet egy olyan akciót hajtott végre, amely megrengette a világot és Izraelt olyan cselekvésre késztette, amilyenre eddig nem volt példa.

Nem, nem fogom részletezni, hogy az Izrael területére tömegesen beözönlött terroristák milyen brutális cselekedetek sorozatát vitték végbe, ezt megtették és teszik napi szinten megteszik mások. De nem csak a szószaporítás elkerülése végett nem részletezem, – bár tapasztalatom szerint minél zaftosabb egy téma, annál több kattintást generál – hanem azért sem, mert Izrael kicsi ország, így nincs olyan család, amelynek ajtaján valamilyen formában ne kopogott volna be a hetedikei események borzalma, valamint az azóta eltelt idő harcaiban elesett katonákról szóló értesítés.

És valahogy úgy vagyok vele, hogy más beszámolni egy eseményről, ha abban valaki nem érintett és egészen más, amikor a történés érzelmi húrokat is penget.

Szóval, történt, ami történt és ami történt az emberi mértékkel nem mérhető, emberi ésszel nem felfogható.

Nem állítom, hogy egy ilyen eseményről rutinból lehet tudósítani, azt viszont igen, hogy lényegesen könnyebb helyzetben van az, aki csak lemeztelenítve egy történést lát, mint az, aki tisztában van a háttér-események sorával. Ugyanis a háború (itt jegyzem meg, hogy a háború kifejezést nem tartom helyénvalónak, ugyanis azt reguláris hadseregek vívják, néha a nemzetközi normáknak megfelelő keretek között). Izraelnek voltak ilyen háborúi, melyekből rendre győztesen került ki. A terror, a terroristák ellen vívott harc egészen más. És különösen más, amikor a gázai, vagy a Palesztin Hatóság területén élő arabokról van szó. (Itt ismét kitérőt kell tenni, ugyanis még ma is sokan keverik a fogalmakat és nem tesznek különbséget izraeli arab, illetve a területeken/Gázában élő arabok között. Utóbbiakat rendre a “palesztin” jelzővel illetik, ami a tájékozatlan v. zsigeri antiszemita olvasóban azt a képzetet kelti, hogy a kérdés területi jellegű. Holott erről szó nincs. Vallásháborúval állunk szemben, tágabb értelemben az iszlám világuralmi törekvésével. Azért erre egy kis odafigyeléssel már Európa is rájöhetett.)

Nyilvánvaló, hogy az október 7-ei eseménynek volt konkrét kiváltó oka, ami legfőképpen annak tudható be, hogy az arab országok leírták a köznyelvben “palesztin”-ként szereplő arab testvéreiket. Ugyanakkor azt kell látniuk, hogy Izrael egymás után rendezi kapcsolatait muzulmán országokkal.

Természetesen ez csak az érem egyik oldala. A másik oldalát hosszan lehetne és kell is ecsetelni, mert valójában az nyom sokat a latba. Az EU, az ENSZ és annak különböző leányvállalatai, a BDS, valamint Irán feltétel nélküli támogatása, a “jónevű” pénzmágnás “civil” szervezeteknek juttatott adományai, a hidegháborús évek nomenklaturájától elszakadni nem tudó “gonosz Izrael és elnyomott “palesztinok”…ezek mind-mind szerepet játszanak a terrorszervezetek (és nem csak a Hamasz) izmosodásában.

De, hogy ne csak országhatáron kívül kereskedjek, igenis szóba kell hozni azt a tényt, hogy Izrael másfél évig olyan kormány alatt élt, amelyik az arab pártok támogatása nélkül nem reuzálhatott volna. A hatalom megszerzésének is ára volt.(Ez utóbbi kérdésbe azonban nem áll szándékomban belemélyedni. Ennek a háború befejezése után, a számonkérés időszakában lesz itt az ideje.)

Amiről viszont feltétlenül beszélni kell az az, hogy mint Izrael életében számos alkalommal, most is többfrontos harcot kell vívnunk. Északról szünet nélkül jönnek a rakéták, Irán folyamatosan szállítja a katonai muníciót Szírián keresztül a Libanont gyakorlatilag hatalma alá kényszerítő terrorszervezetnek, a Hezbollah-nak. És ezzel még nincs vége.

Kimondva, vagy kimondatlanul, de az ország rakétákkal nem sújtott területein dúl a harmadik intifáda. A késelések, a gázolásos merényletek csúcsra járnak és ki kell mondani, hogy a Palesztin Hatóság, valamint a Hamasz között legfeljebb annyi a különbség, hogy előbbiek még nem rendelkeznek számottevő rakétával. Mentalitásukban azonban édeskevés a különbség.

Tulajdonképpen nem túlzás kijelenteni, hogy az egész ország háborús övezet, legfeljebb a bevetett harci eszközökben van eltérés.

Mi a cél? Gázában felszámolni a Hamaszt, ezzel párhuzamosan megakadályozni, hogy a Hezbollah bevesse teljes rakétakészletét, a lehetőségekhez képest ritkítani az Irán által szállított fegyver utánpótlás célba érését és a Palesztin Hatóság területén élő arabok értésére adni, hogy nem kifizetődő számukra egy újabb intifáda…

Mindeközben meg kell küzdenünk azon külső erőkkel is, akik humánumot követelve, igyekeznek lefogni Izrael kezét. (Feléjük csak egy kérdésem van: hol voltak október 7-én? Az azt követő napokban miért nem játszott vezető szerepet a humánum? – Persze, a kérdés költői.)

József Attilával szólva: “ez a mi munkánk; és nem is kevés”

Sokakat már ma foglalkoztat az a kérdés, hogy mi lesz háború után? Érdekes, vagy inkább megszokott módon, ezt a kérdést is csak Gáza szemszögéből vizsgálják. Értük aggódnak.

Engem, mint állampolgárt, sokkal inkább az foglalkoztat, hogy mi lesz Izraelen belül?

A felelősök elszámoltatása kell, hogy legyen az elsőrendű feladat, de téved az, aki azt hiszi, hogy ennek meg kell állnia a regnáló kormány és az általa kinevezettek kérdőre vonásánál. És főleg nem szabad megállni az utolsó láncszem, a kapuőr (shin gimel) elmarasztalásánál.

Az, hogy október hetedike egyáltalán megtörténhetett, egy hosszú folyamat tragikus végkifejlete.

Jósolni nem feladatom, de egy dolgot már ma biztosan lehet állítani: Izrael a háború után nem lesz ugyan az, mint a megelőző időszakban. És elsősorban azért nem, mert azt látjuk, hogy a különböző alakulatokból, más és más társadalmi, szociális háttérrel rendelkező, esetenként szélsőségesen eltérő politikai nézeteket valló harcosaink, a hosszú harctéri összezártság eredményeként –  Izrael történetében eddig talán soha nem tapasztalt összefogásról tesznek tanúbizonyságot. És ezt majdan egyetlen politikai vezetés sem hagyhatja figyelmen kívül.

10/01/2024

Saulusból Paulus…

4 Már

Ahhoz, hogy mondandóm érthető legyen, néhány mondat erejéig vissza kell kanyarodni az origo-hoz, amely adott esetben Purim ünnepe. Erre már azért is szükség van, hogy világossá váljék, az internet nem felejt és csak idő kérdése a valótlanságot terjesztők lebukása. Ami sok esetben a véletlenen múlik.

Talán nem köztudott, de Purim ünnepe az egyetlen, amit Izrael népe fergeteges vidámsággal tölt, amikor örülni kifejezett kötelesség…Persze, örülünk mi más ünnepeinken is, amikor nem, azt nem ünnepnek, hanem emléknapnak nevezzük.

Szóval, az ATV.hu facebook oldalára kikerült egy fénykép, mely egy ortodox fiatalt ábrázol, három maszkkal az arcán. A képhez a megosztó egyetlen mondat kommentárt sem fűzött, ennek következtében a komment szekcióban elszabadult a pokol és minimum elmebeteg jelzővel illették az általuk nem ismert személyt.

Miután észrevételeztem, majd be is linkeltem az eredeti forrást egy nekem válaszoló, videót tett fel, amelyen a covid-zárlatot figyelembe nem vevő ultraortodoxok utcai karnevál keretében ünneplik a napot. Eltekintve attól a ténytől, hogy Purim ünnepén NEM volt általános zárlat, kizárólag éjszakai kijárási tilalmat léptettek életbe, valamint a városközi forgalmat korlátozták, nyilvánvaló, hogy felkerestem a hír forrását.

És, annak ellenére, hogy elég sót megettem már ahhoz, hogy semmin ne lepődjek meg, olyannyira mellbevágott amit az oldalon tapasztaltam, hogy úgy döntöttem, ezt már nem hagyom szó nélkül.

Kezdem azzal, hogy az oldal egy védett logot használ, ami még akkor is védett, ha évek óta megszűnt ezen logo alatti műsorsugározás. Jogutódja és így a logo tulajdonosa a Kaan televízió.

Az egyik bejegyzés arról szól, hogy hány főre tehető Izraelben, a védőoltást követő halálesetek száma: RÉGI Kol Israel február 27., 18:35 (láthatóság: nyilvános)

A táblázatban megjelenített adatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal (megjegyzem, feltehető, hogy a 13-as csatorna nevét valakik jogtalanul bitorolták, ugyanis hivatalos oldalukon ilyen irányú bejegyzést nem találtam).

Ellenben az interneten fellelhető, az Egészségügyi Minisztérium által hivatalosan közzétett, a védőoltás felvétele után elhunyt személyekre vonatkozó közérdekű információ. Ennek alapján tudni lehet, hogy négy (4) elhunytról beszélünk.

Háromról a https://publichealth.doctorsonly.co.il/2021/01/218129/ 14/01/21 dátummal közölt összefoglalót.

  1. A 75 éves nőt,  körülbelül két órával a második adag oltás felvétele után, élettelenül találták lakásában. Az elhunyt halmozott háttérbetegséggel rendelkezett és az Egészségügyi Minisztérium, az ilyen és hasonló esetek kivizsgálására felállított orvos-bizottság vizsgálatának ismeretében, az oltás és a halál között nem talált kapcsolatot.
  2. Két héttel korábban egy 75 éves férfi szívinfarktusban hunyt el, mintegy két órával az első adag védőoltás felvétele után. A már fent említett bizottság megállapította, hogy az elhunytnak már korábban is volt infarktusa, a halál és az oltás között nincs összefüggés.
  3. 88 éves férfi, szintén oltás után két órával összeesett és meghalt. Kiderült, hogy súlyos, évek óta fennálló, összetett egészségügyi problémákkal élt. Ez az információ a Hadassa – mint kezelő kórház- nyilatkozatából származik.

A negyedik halálesetről, 2020. december 30-án a https://www.mako.co.il/news-lifestyle/2020_q4/Article-24211e884c8a671026.htm számolt be.

A 75 évesen elhunyt férfi reggel 8 óra körül kapta meg a védőoltást, az oltóállomásról jó közérzettel távozott. Nem sokkal hazatérte után rosszul lett, összeesett és meghalt. A halál közvetlen okaként szívrohamot állapítottak meg. A már említett vizsgáló bizottság tájékoztatójában aktív szívbetegség és rosszindulatú daganat szerepelt, anamnéziséből számos korábbi szívrohamra is fény derült. 

Fentieken kívül belebotlottam Gal Shalev https://www.facebook.com/shalevgal ingatlanügynök ez év február 26-án 19:17-kor a saját oldalára feltett néhány sorra, melyet a RÉGI Kol Israel 01/03/2021 10:51-kor fordításban közölt:

Igy verték át egész Izrael népét! A médiában többszörösen hazudtak, amikor azt mondták, hogy a Pfizer-BioNTech vakcina ENGEDÉLYEZVE lett az amerikai FDA Federális Gyógyszer( engedélyező) Szövetség által. Folyamatosan hazudnak a nővérek és ápolók, akik beadják a vakcinákat. Benne van angolul a Pfizer leírásban, hogy nem kapott forgalmazási engedélyt a vakcina !

Kísérleti célra rendelkezésre bocsátotta annak, aki ker belőle. Izrael lett a kísérleti célú Pfizer vakcina terepe.” – Eddig a felvezető szöveg, majd a Shalevtől származó megállapítások:

* Mindenkinek joga van úgy dönteni, hogy beoltatja magát !

* Senkinek nincs joga, hogy a tényeket lesöpörje!

* Senki ek nincs joga, hogy az írott tények miatt engem, a személyt támadja.

* Nem vagyok hajlandó vaknak tetetni magam!”

Mit mond erről a  Pfizer hivatalos oldala?

https://www.fda.gov/emergency-preparedness-and-response/coronavirus-disease-2019-covid-19/pfizer-biontech-covid-19-vaccine

Ezen belül: 

https://www.fda.gov/media/144412/download

https://www.fda.gov/media/144416/download

Megjegyzendő, hogy a vészhelyzetre való tekintettel, gyorsított eljárás keretében kapták meg a forgalomba hozatali engedélyt. Az FDA hivatalos honlapján az engedélyezett vakcinák teljes listája megtalálható.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Régi Kol Israel oldal gazdája csak addig jutott el a tájékozódásban, ameddig Lass professzor – akinek talán politikai nézetei is közrejátszottak véleménye megalkotásában, a járvány kezdeti időszakában még bősz vírustagadó volt, később azonban bocsánatot kért a félretájékoztatásért és nyilvánosan felvette az oltást. 

N12 – שפעת עם יחסי ציבור? פרופ’ יורם לס התחסן נגד קורונה -…

Tévedtem, amikor azt hittem, hogy ennél már nincs lejjebb. Van!

Az oldal tulajdonosa egy olyan orvost reklámoz, akinek – mint arról a 13-as csatorna február 23-án beszámolt – az izraeli Egészségügyi Minisztérium véglegesen bevonta működési engedélyét.  Dr. Aryeh Avnit vírustagadás, plusz hamis oltási igazolás és maszkviselés alóli felmentés – térítés ellenében történő – kiadása miatt törölték az orvosi névjegyzékből.

Amint fentiekből bárki meggyőződhet, néhány kattintás az interneten, és minden keresett anyag megtalálható. Éppen ezért, még mindig értetlenül állok a Régi Kol Israel oldal kezelőjének viselkedésével szemben és végkövetkeztetésként csak annyit tudok levonni az egészből, hogy ilyen mérvű dezinformációt még az Izrael szimpátiával egyáltalán nem vádolható MTI sem engedett meg eddig magának.

04/03/2021

A covid-19 járvány, mint katalizátor…

16 feb

Nem szándékozom más karjával tépni a csalánt, még kevésbé áll szándékomban minősíteni más országok járványkezelését, de tessenek már elgondolkodni azon, hogy tényleg mindig és mindenért a zsidók a felelősek?

A kérdés természetesen költői. Nem erre keresem a választ. Sőt! Hogy őszinte legyek, nem is választ keresek. Saját hazám bajai éppen elég elfoglaltságot adnak ahhoz, hogy másokkal – mint zavaró tényezővel – ne is foglalkozzak.

Aki mégis eljut ennek az írásnak a végére és nem talál hasonlóságot a világban zajló események – bár nagyságrendekkel nagyobb volumenben – és az izraeli állapotok között, az jobb, ha sem politikával, sem semmilyen más, közéleti kérdéssel nem foglalkozik.

A helyzet adott. Egy éve, hogy a világra rászabadult a Kínából kiinduló vírus. Hogy ez természetes úton létrejövő, vagy mesterségesen tenyésztett kórság, azzal nem foglalkoznék. Ez elsősorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kompetenciája.

Bár itt le kell szögeznem, hogy amit vírus ügyben tett és tesz, az leginkább az inkompetencia tartományába sorolható.

Szóval, egyik oldalon van nekünk a vírus és vannak az (elvben) szakemberek, akiknek az a feladata, hogy annak járványos terjedését megállítsák.

Másik oldalon van nekünk a politikusi gárda (különböző iskolai, kulturális szinttel rendelkezve – amivel még véletlenül sem akarom azt mondani, hogy a saját szakterületükön ne lennének a téma alapos ismerői).

És van az állampolgár, aki csak azt látja az egészből, hogy neki rossz.

Ki ne maradjanak a felsorolásból a bűvös szavak. Úgymint demokrácia, szólásszabadság, emberi jogok…(Érdekes, hogy az állampolgári jog emlegetésével nemigen találkoztam.)

Mindehhez Izraelben még három tényező társul: permanens választási kampány, arabok, ultraortodoxok.

És akkor lássuk a medvét!

Ahhoz, hogy egy vírus/baktérium ne kerüljön be adott országba, először is jól kell működnie a WHO figyelő szolgálatának. Az ő jelzésük alapján, az adott ország epidemiológus szakembereinek kell megtenni az első lépéseket. Ez nem jelent többet, mint a fertőzés útvonalának a megszakítását. Nem kívánok kitérni arra, hogy ennek milyen módjai vannak, hiszen ez nagyrészt az ország geológiai adottságaitól függ. Izraelben mondjuk, ha én vagyok a fő epidemiológus, azonnal lezáratom a légteret, a Jordániából és a Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozó területekről történő belépést. De, legalább is elrendelem a szigorúan ellenőrzött ki- és belépést.

Továbbá, nem ajánlatokkal állok az illetékes szervek elé, hanem utasításokkal. Ugyanis járványügyben – csakúgy, mint háborúban – egyetlen tábornok van.

Azért itt, nem Izrael védelmében, de tényként le kell szögezni, hogy – szemben az európai országokkal –  az állam fennállása óta soha nem volt szervezett, hatósági jogkörrel rendelkező közegészségügyi szolgálat. Nincsenek ide vonatkozó törvények, jogszabályok, de még csak irányelvek sem. Tehát, ha nem lépünk ennek felállításában, egy bármilyen más járvány esetén, ugyanilyen kaotikus állapotnak nézünk elébe.

Fentiekre, a “demokrácia” jegyében sor sem kerülhetett, mert mindent, még a tegnapi napot is meg kell vitatni. És itt lép a képbe a politikus gárda – többnyire alapvető egészségügyi ismeret nélkül.

Az oktatásért felelős oktatni akar, a gazdaságért felelős, karöltve az adóhatósággal szinten akarja tartani az államháztartást, a politikai ellenzék nevében meg benne van, hogy ellenzi még azt is, amit magánemberként célirányosnak tart.

Jaj, ki ne maradjon már a felsorolásból a média, mint a társadalom ízlésformálásában központi szerepet játszó tényező. Ha egy szóval akarnám jellemezni a járvány alatti ténykedésüket, egyszerűen méregkeverőknek titulálnám a médiamunkások egészét.

De, hogy szavamat ne felejtsem, ott tartottam, hogy amennyiben valamilyen oknál fogva a kórokozót már behurcolták az országba, a felelősök köre bővül.

A terjedés megakadályozása ekkor is elsősorban a közegészségügyi szakemberek feladata azzal, hogy – átmeneti, a járvány idejére érvényes – szabályokat állít fel, rendeletet hoz.

Második helyre teszem a kormány felelősségét, amelyik a rendeletek végrehajtásának érvényt szerez.

És csak ezt követi a koránt sem elhanyagolható jelentőségű polgári felelősségvállalás.

Amennyiben a fenti megállapítások mindegyikének érvényt szerzünk, kevesebb veszteséggel élhetjük túl, a kétségtelenül nehéz időszakot.

Ezzel szemben mit látunk? Fejetlenséget, szakmaiatlan kapkodást, minden szinten.

Izrael a járványügyi intézkedések első szakaszát elég jól kezelte, viszonylag időben lezárta a légterét. Ezen túl, ahogy háború esetén sérültet, halottat nem hagy ellenséges területen, a külföldön rekedt állampolgárai számára is gyűjtőjáratot biztosított a hazatéréshez. Azzal követte el az első hibát, hogy a hazatérők karantén kötelezettségét nem ellenőrizte.

Innen pedig egyenes út vezetett a további káosz kialakulásához. Ennek oka pedig a politikai élet minden szegmensét átszövő populizmus. Ami viszont egyenes következménye a rossz választási rendszernek, amely egyre inkább akadálya a hosszútávon működőképes kormányalakításnak. Hazug lózung azzal érvelni, hogy majd én, én mindenki miniszterelnöke leszek! Izraelben meg különösen lehetetlen. Hogyan is békíthető össze, a még konszenzusra sem hajló, minden oldalon jelenlévő szélsőség? 

Hogy az egész dolog rákfenéje érthetőbb legyen, utalnék az amerikai elnökválasztásra, melynek során Trump lett az állam első embere. A politikai múlttal nem rendelkező, szókimondó, minden tekintélyelvet mellőző elnök, kadenciájának négy éve alatt, felszínre került az amerikai társadalomban addig hamu alatt érlelődő parázs. Trump nem előidézte, csak felgyorsította a folyamatot.

Ugyanígy gyorsította fel a covid-19 járvány Izraelben, a gyakorlatilag az államalapítás óta fennálló, de rendszerint a választási kampány során kiélesedő ellentéteket.

Tévedés azt gondolni, hogy a társadalom döntő része foglalkozik olyan kérdésekkel, mint vallásos és nem vallásos, askenáz-mizrachi zsidó, vagy arab-zsidó ellentét.

Ez a téma az impotens politikusok fegyvere, valamint a médiamunkások munka nélkül szerzett jövedelme.

De az is tévedés, hogy a változás igényének legfőbb kiváltója a covid-19 vírus világjárványt előidéző terjedése lenne. A járvány nem ok, csak okozat, de kétség nem fér hozzá, hogy a változás megtörténik és ezt a mindennapokban fogjuk tapasztalni.  

Arra viszont nem mernék nagy tételben fogadni, hogy ez a változás meghozza a kívánt megbékélést. Rövid távon biztosan nem. Sőt, már-már nem is halvány körvonalakban látni lehet, hogy hol mélyülnek az eddigi repedések.

Vegyük az Izraelen kívül élők és a belülről alájuk lovat adók kedvenc vesszőparipáját, az ultraortodox társadalom törvényeket, szabályokat be nem tartó rétegét. 

Nagy a valószínűsége, hogy hosszabb távon ők lesznek a járvány legnagyobb vesztesei. Ez természetesen összefüggésbe hozható a más államok (elsősorban az USA) ortodox zsidóitól érkező adományok csökkenésével és ezzel párhuzamosan, az izraeli társadalom szabálykövető részének támogatása is csappanni fog. Ráutaló jelek már most vannak mindkettőre. És minden bizonnyal lesznek megszorítások az állam részéről is.

Nem védem a szélsőséget, de annyit nem árt tudni az ultraortodox szélsőségesekről, hogy abban, amit tesznek egy fikarcnyi politika, egy fikarcnyi polgárpukkasztás nincs. Van viszont egy nagy adag tudatlanság, amiért viszont nem a tömeg a felelős, de minden esetben az őket tömörítő rabbi, vagy annak nevében intézkedő leszármazottja. Persze, azért, hogy ez kialakulhatott és a társadalmat frusztráló tényezővé válhatott, a Ben Guriont követő kormányok mindegyike felelős.

És ugyanez a helyzet az izraeli arabokkal kapcsolatban is (akik nem tévesztendők össze a Palesztin Hatóság területén élő arabokkal). Őket nem a rabbik, hanem az izraeli parlamentben helyet foglaló, arab képviselők vezették meg, akik inkább vállalták a “palesztin ügy” képviseletét, mint azokét, akiknek szavazatai révén a kneszetbe kerültek. Szerencsére, vannak jelek arra nézve, hogy erre egyre többen ráébrednek.

Észre kell venni, hogy az arabok körében felnőtt egy új nemzedék, melynek célja a beilleszkedés, az ezzel együttjáró, kiszámítható élet. Nem, nem zsidókká akarnak válni, nyilván jobban szeretni sem fognak minket, de úgy tűnik, inkább akarnak élni egy demokratikus országban, identitásukat megtartva, kisebbségként, mint félfeudális uralom alatt. (Értük és a velük való békés együttélés érdekében elmulasztott lehetőségekért, Izrael valaha  volt kormányai mindegyikét felelősség terheli.)

Jó, nagyon jó dolog demokráciában élni – kivéve, ha nem egy elenyésző számú, magát még mindig elitnek képzelő csoport akarja megmondani, hogy mi a demokrácia. És, bár ezzel kapcsolatban is bőven lenne mondanivalóm, meghagyom egy más alkalomra. Itt csak annyit jegyzek meg, hogy nem lehet fröcsögve ítélkezni a haredi közösség felett, ha teljes mellbedobással szervezzük, pénzzel dotáljuk a tüntetéseket.

Aki ilyen méretű járvány esetén demokratikus vívmányokra, szólásszabadságra, az egyén autonómiájára hivatkozik, annál fogalmi szinten hiányzik a demokrácia lényege!

Röviden, a hosszúra nyúlt gondolatmenet végén még annyit, hogy a járvánnyal kapcsolatos minden intézkedést felülírt a politika. És a jelenleg működő, de inkább a működésképtelenség jeleit mutató, kormánykoalíciónak majdnem minden szükséges, járványügyi tevékenységet sikerült elrontania, úgy, hogy közben a demokrácia elveit hangoztatta. 

Egyetlen dolgot csinált jól és az az oltóanyag beszerzés és az oltások megszervezése. Ezért viszont nem csak az ellenzék támadja, de támadás éri azon országok részéről is, akik ezt nálunk rosszabbul, vagy sehogy sem csinálták.

16/02/2021

Vasárnaptól-vasárnapig – egy hét Izrael – 14/02…

14 feb

Covid-19 járvány

Az elmúlt héten 36.264 új vírusfertőzött került regisztrálása, jelenleg az összes fertőzöttek száma 723.038.

Összes gyógyultak: 609.874. Aktív betegek száma 620 fővel csökkent, jelenleg 60.976.

A beteglétszám csökkenése látszik a kórházi kezelésre szorulók körében is, itt a csökkenés 181.

Alig csökkent a súlyos, illetve a kritikus esetek száma, de mindkét esetben két számjegyű.
A járvánnyal összefüggésbe hozhatóan egy hét alatt 294 beteg vesztette életét (5.368).

A tesztvizsgálattal kimutatott új fertőzések 9.4%-ról 7.8%-ra csökkentek. A fertőzési  ráta 1 alá csökkent, jelenleg 0.85.

Az új fertőzöttek 75%-a fiatal, a súlyos esetek 40%-át a 40 év alatti korosztály teszi ki.

A héten 405.968 állampolgár vette fel a védőoltás első (3.832.387) és 449.172 a második (2.464.280) adagját.

Cui prodest?

A világ legrégebbi zsidó  lapja, a londoni Jewish Chronicle, az elmúlt hét csütörtöki számában, részletesen foglalkozott az iráni atomtudós, Mohsen Fakhrizadeh likvidálásának körülményeivel.

Mint ismeretes, Mohsen Fakhrizadeh feleségével és 12 főnyi testőrséggel, az elmúlt év november 27-én, páncélozott Opel gépkocsikból álló konvojban a Teherán melletti villájába tartott, amikor is egy nagypontosságú löveggel likvidálták.

Az akció, hírszerzési szinten történő előkészítése, már hat évvel ezelőtt megkezdődött. A konkrét akció előkészítése nyolc hónapot vett igénybe és több mint 20 izraeli és iráni ügynök dolgozott rajta.

Ennek során a likvidálás menetének nem csak a legapróbb részletekbe menő kidolgozása, az útvonal percről-percre és méterről-méterre történő feltérképezése történ meg. Ezen időszak alatt a lőfegyvert, apró alkatrészek formájában csempészték iráni területre, majd a helyszínen egy Nissan tenderre szerelték. A lőfegyver kész állapotban közel egy tonna súly nyom.

A lőfegyver abszolút pontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy sem Fakhrizadeh-től alig néhány centiméterre ülő felesége, sem a testőrök nem sérültek. 

Az akciót, amerikai részvétel nélkül, egyedül Izrael hajtotta végre, bár az USA előzetesen tájékoztatva lett.

A gépágyút az akció után a rászerelt robbanó szerkezettel semmisítették meg.

Joggal merül fel a kérdés,  hogy – a valóban legrégebbi és igen tekintélyes újság – hogyan juthatott az akcióval kapcsolatos olyan apró részletek birtokába, amit a világ minden hírszerző szerve a legnagyobb titokként őrizne?

A másik kérdés, hogy miért éppen most, hónapokkal az esemény után került nyilvánosságra?

A válasz eléggé egyértelműnek tűnik. 

Izrael ezzel  nem csak és nem is elsősorban Iránnak üzent, hanem elsősorban is Joe Biden amerikai elnöknek. 

Egyértelműen tudomására kívánták hozni, hogy Izrael masszívan jelen van Iránban és ahogy azt már az előző iráni hírszerzési akciók is igazolták, pontos információkkal rendelkezik Irán belső helyzetéről is.

Másodlagos üzenetként, a Szíriában, az iráni erők elleni sorozatos támadásokkal egyértelműsíteni kívánta, hogy Izrael egyedül is képes fellépni Irán ellen.

A témához kapcsolódik Aviv Kochavi izraeli vezérkari főnök nemrég elhangzott, Irán elleni felkészüléssel kapcsolatos beszéde, valamint az, hogy a hosszú ideje vajúdó fegyvervásárlási kérdésben is döntés született. Ennek értelmében Izrael három milliárd dollár értékben vásárol fegyvert az USA-tól.

Semmi kétség, hogy Biden elnök vette az üzenetet, mert két nappal a sajtóhírt követően – bár jócskán Kína után – Izrael jelenlegi miniszterelnökével is rövidesen megbeszélést tervez folytatni.

14/02/2021

Vasárnaptól-vasárnapig – egy hét Izrael – 07/02…

7 feb

 Covid-19 vírusjárvány

Szinte napra pontosan egy éve, hogy a covid-19 megkezdte világkörüli útját. Ez alatt az egy év alatt nem volt nap, nem volt óra, hogy a hírközlő szervek ne számoltk volna be valami “kutatási” eredményről úgy a betegséggel, mint az azóta kifejlesztett vakcinákkal és azok “mellékhatásai”-val kapcsolatban.

Nem szándékozom követni a médiák gyakorlatát, csak két dologra szeretném felhívni a figyelmet:

  1. Bármilyen járványról is legyen szó, amíg az tart “kutatási” eredményről nem, legfeljebb egyes orvosok/ápolók saját beteganyagán nyert tapasztalatokról  lehet beszámolni. Ez nem több, mint statisztika. Ezeknek a megfigyeléseknek az összegzéséből, jóval a járvány lezajlása után lesz értékelhető kutatási eredmény.
  2. A védőoltások okozta oltási reakció sem keverendő össze az esetleges, átmeneti, vagy maradandó mellékhatással. Az oltás helyén keletkező helyi bőrpír, izomgyengeség, esetleges láz…semmiképpen nem mellékhatás.

Obama harmadik kadenciája

Bár ahogy Joe Biden, frissen megválasztott amerikai elnök, már az elnökválasztási kampány során is és azóta is folyamatosan cáfolja, a tényeket figyelembe véve egyértelmű, hogy Obama politikájának egyenes folytatója.

Ehhez nem kell más, mint végignézni a Biden kormányzat kulcspozícióban lévő tisztségviselőinek névsorát és összevetni az Obama adminisztrációban betöltött pozíciójukkal. Azonnal kiderül, hogy egytől-egyig meghatározó szerepet töltöttek be akkor is.

Ezt követően nincs nehéz dolgunk, csak össze kell hasonlítani Biden irányvonalát azzal a befejezett ténnyel, hogy mit is hozott az Obama adminisztráció a Közel-Kelet számára.

Az Obama által generált “arab tavasz” (kairói beszéd) végül is egyetlen országban sem hozott semmilyen eredményt, hacsak a halottak számát nem könyveljük el eredményként.

Sikerült pozícióba hoznia Aszad szíriai elnököt azzak, hogy többszöri fenyegetés ellenére, egyetlen lépést sem tett a kémiai fegyverek gyártása és bevetése ellen.

Ezzel és a közel-keleti térségből történő kivonulással, ismét helyzetbe hozta a már padlón heverő Putyin orosz elnököt. Ezt olyan sikerrel tette, hogy Putyin mára, a közel-keleti kérdésben megkerülhetetlen tényezővé vált.

Joe Biden elnök, minden eddigi megnyilatkozása, ennek a vonalnak egyenes folytatására utal. 

Az általa nemzetbiztonsági tanácsadónak kinevezett Jack Sullivan, az Obama kormány idején az Iránnal folytatott tárgyalások egyik fő hajtóereje volt. 

Sullivan most azzal a javaslattal állt elő, hogy az Iránnal folytatandó tárgyalásokat két részre kell osztani. Külön kell tárgyalni az annakidején lóhalálában meghozott atom-egyezményt és külön Irán terror-támogató tevékenységét.

Javaslata szerint az atomtárgyalások első fordulójában, diplomáciai úton kell tisztázni, hogy mi menthető meg az  eredeti egyezményből, és a tárgyalásban együttműködők közreműködésével kell meghatározni a továbbiakat.

Ugyanúgy, ezen résztvevők bevonásával kell tárgyalásokat nyitni Iránnak a közel-keleti térséget érintő tevékenységéről.  

Joe Biden elnök azzal, hogy befagyasztotta a Szaúd Arábiával kötött fegyvereladási szerződéseket és az Irán által támogatott jemeni lázadókkal való tárgyalásra ösztönzi őket, világos jelzést adott arra vonatkozóan, hogy ellenzi az Avraham tervet.

Mint erről, a LEHARPRESS – Home | Facebook oldalon már írtam, az arab országok hallgatólagos, vagy kevésbé hallgatólagos támogatottságával Izrael ma abban a helyzetben van, hogy egyedül is képes fellépni Irán ellen. Ebben azonban az idő sürgeti, mielőtt még a Biden/Obama akció éreztetné hatását.

07/02/2021

Vasárnaptól-vasárnapig – egy hét Izrael – 31/01..

31 jan

Nem lehet azt mondani, hogy az elmúlt héten Izrael szűkében lett volna a történéseknek. Hogy az e heti összefoglalóban mégis a járványhelyzet kap kiemelt szerepet, annak oka a médiák folyamatos, az izraeli oltási programmal kapcsolatos, híradása, illetve a hírekhez kapcsolódó kommentfolyam.

Nem kívánok a hírportálok, illetve a hozzászólók eleve negatív hangvételével foglalkozni, mert adott esetben a tájékoztatást sokkal fontosabbnak tartom. 

Egyetlen kommentet emelnék ki az általam olvasott sok-sok hozzászólás közül, mert ez alapján szinte minden felmerülő kérdésre van válasz…

“Repes a szívem, hogy Izraelben ilyen remekül működik az oltás. Sőt, bizonyára a briteknél is. Hurrá! Tisztelettel kérdezem, hogy mikor lesz az európaiak számára is elérhető?”

A közeli napokban lesz egy éve, hogy Izraelben felfedezték az első covid-19 néven nyilvántartásba vett vírus okozta megbetegedést.

Az azóta eltelt időszak alatt háromszor kellett országos karantént elrendelni (a remélhetőleg utolsó jelenleg is érvényben van).

Fertőzöttek, aktív betegek, teszt-vizsgálati eredmények és elhunytak számáról részletes napi jelentés olvasható a LEHARPRESS  hír- és médiaoldalon, ezen írásban inkább a védőoltással és annak hiányában, a gazdasági veszélyekkel foglalkozom.

A Pfizer és a Moderna cégek arra számítottak, hogy a világ államai “rávetik” magukat az oltóanyagra, hiszen mindegyiknek érdeke a járvány felszámolása és a gazdaság újbóli beindítása.

Ma reggelig 3.005.382 állampolgár felvette az oltóanyag első, 1.728.625 a második adagját.

Összlakosságra vetítve Izrael az oltottság tekintetében világelső, a 34.7%-ban beadott első adag vakcinával. Ugyanez az Egyesült Királyságban 12.3, Dániában 3.2 és Németországban 2.2 százalék.

Izrael a két említett gyógyszergyártó cégtől már akkor megrendelte az oltóanyagot, amikor az a klinikai kipróbálás második fázisában volt, és nem lehetett tudni, mikor kapja meg az FDA engedélyét a tömeggyártáshoz.

Az Európai Unió viszont annak ellenére késlekedett a megrendeléssel, hogy a Pfizer és a Moderna cégek belgiumi, svájci és német gyáraiban folyik az oltóanyag előállítás. Hogy az EU miért késlekedett a rendeléssel annak ellenére, hogy a klinikai vizsgálatok nagy száma igazolta az vakcinák hatékonyságát, valószínű soha nem fog kiderülni. (Meg nem erősített források azért olyasmit rebesgetnek, hogy az Európai Unió mindenképpen “hazai” gyártót kívánt preferálni, vagyis a francia gyógyszergyártó céget.)

Az EU tisztviselők, a tagállamok közötti oltóanyag elosztásnál az egyenlőség elvét akarják érvényesíteni, aminek következtében néhány tagország, megkerülve az EU-t, más forrásból, sokkal magasabb áron kényszerül az oltóanyag beszerzésére. Az oltóanyag felhasználását és az is bonyolítja, hogy mindegyiknek viszonylag rövid a lejárata. 

Amennyiben minden akadály elhárul és Európa rövid időn belül megfelelő mennyiségű oltóanyaghoz jut, még akkor is kérdéses, sikerre tudja-e vinni az oltási programot.

Közvélemény-kutatási adatokból ugyanis az tűnik ki, hogy a franciák 46.0%-a megtagadja az oltás felvételét és Olaszországan – Európa harmadik legnagyobb gazdaságában – széleskörű oltásellenes mozgalom működik. Magyarországon és Lengyelországban sem jobb a helyzet, ott a lakosság 40%-a oltásellenes.

Az európai oltásellenesség nem kapcsolódik szorosan a covid-19 elleni vakcinához, ennek a 18-19. századra visszanyúló előzményei vannak.

Akkor kapott ugyanis lábra az európai gyógyszerellenes mozgalom, amely azt állította, hogy minden betegség isteni eredetű, és így minden  gyógyszer a természet rendjébe történő beavatkozást jelent. A modern gyógyászatot elutasítók teóriája a mai napig él.

Meg kell jegyezni, hogy Izraelben is megpróbáltak kampányt indítani a védőoltás ellen és azt próbálták bizonygatni, hogy a Pfizer és a Moderna cégek által alkalmazott mRNA technológia rákos daganatokat idéz elő a beoltott szervezetében.

Nehéz meggyőzni az embereket arról, hogy ez a technológia semmiféle változást nem idéz elő a test sejtjeiben, hogy sem daganatot, sem személyiségváltozás nem okoz. Állítják, hogy az általuk feltételezett oltási szövődmény majd néhány év múlva jelentkezik. Azt a tényt, hogy a Pfizer és Moderna cégek technológiájával bármikor, bármilyen vírus ellen, nagyon rövid idő alatt  kifejleszthető az oltóanyag, még csak meg sem hallják.

1998-ban, az angol dr. Andrew Wakefield óriási kárt okozott a hamis közlésével, miszerint az MMR védőoltás autizmust okoz. Annak ellenére, hogy nagyon gyorsan kiderült, állításának nincs valóságtartalma, a nézet ma is él és rombol, az oltásellenesek a mai napig hivatkoznak rá.

Meggyőzhetetlenek arról, hogy a (bármely) védőoltással kapcsolatos tapasztalatok mindeddig azt mutatják, hogy az oltási szövődmény néhány nappal az oltás beadása után jelentkezik. Éppen ezért, a szakemberek mellett a médiamunkásoknak is nagy a felelőssége abban, hogy pontosan fogalmazva, különbséget tegyenek “oltási reakció” és “oltási szövődmény” között. Mert nem ugyanaz!

Végül is Izraelben ez a mozgalom elhalt (bár itt is lehet hallani olyanokról, akik képesek a Negevbe “menekíteni” gyerekeiket, nehogy az oltás utolérje őket). Szerencsére számuk nem meghatározó.

Sajnálatos, hogy Európában, a több összetevő hatására, az oltási program igencsak el fog húzódni.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a járvány nem csak emberéleteket követel, de hosszú távon hatással van a lakosság általános, mentális állapotára, amihez gazdasági tényező is járul.

Fentieket figyelembe véve, Izrael helyzete sem mondható rózsásnak, mert annak ellenére, hogy – emberi számítások szerint – az oltási program március végére befejeződik, annak ellenére, hogy addigra az oltott izraeliek megkapják az u.n. zöld útlevelet, annak semmi hasznát nem fogják venni.

Nyilvánvaló, hogy Európába nem tudnak utazni, hiszen egy közel egy évre elhúzódó oltási kampány, ismerve a vírusokra jellemzó gyors mutálódást, újabb és újabb járványgócok kialakulásához vezethet.

Az egyéni problémán túl úgy Izraelnek mint az EU országoknak, a lelassult gazdasági tevékenység is gond, export-import vonatkozásában egyaránt. 

Az Európai Unió felé történő kivitelt Izrael az elmúlt 10 évben fokozatosan csökkentette, de még ma is 30%-os.”

30/01/2021

Vasárnaptól-vasárnapig – egy hét Izrael 24/01…

24 jan

Az elmúlt héten, több magyar nyelvű portál is előrukkolt azzal a hírrel, hogy “Izrael csalódott”, mivel a gőzerővel végzett oltási program ellenére is magas a fertőzöttség…

Tény, hogy az új fertőzöttek száma kiemelkedően magas, de a híradás általánosít, ugyanis nem veszi figyelembe a korcsoportok szerinti megoszlást.

A lakossági oltási program december 20-án vette kezdetét és első körben a 60 év felettiek kapták meg a vakcinát.

A mai napig a 60-69 éves korosztály 71.7%-a vette fel az oltás első és 38.7%-a második oltást.Ugyanez a 70-79 évesek körében 89.1, illetve 54.2%, a 80-89 éves korosztályban 82.1, illetve 46.2%. a 90 év felettieknél pedig 84.6, illetve 47.2%.

A fent említett korosztályok esetében a fertőzöttség egyharmadára csökkent, míg a fiatalabb korosztály, különösen a gyerek- és serdülőkorúak körében lényeges az emelkedés.
Január elejétől, a múlt hét végéig 51.218 gyerek- és serdülőkorú fertőződött meg a vírussal. Szemben a járvány második hullámával, amikor a fertőzöttek száma hozzávetőlegesen 34 ezer volt.

A jelenlegi, harmadik hullámban az ifjúság fertőzöttsége mintegy 93-szorosa az első hullámban tapasztaltaknak.

A magyar nyelvű tájékoztatás annál is inkább pontatlan, mivel az idősebb korosztály második vakcinával történő beoltása sem fejeződött be és csak a napokban indult a fiatalabb korosztály vakcinázása. Ezen belül pedig ma kezdődött a középiskolák 3-4. évfolyamának oltása.

Izrael az elmúlt 48 óra tükrében – hétvégi összefoglaló – 24/01LEHARPRESS

“Az izraeli arab párt, a BALAD, nagy többséggel megválasztotta elnöknek a tel-aviv-jafói illetőségű, szélsőséges politikai nézeteiről ismert Sami Abu Shehadeh -t.  A párt, amelyet dr. Azmi Bishara 1995-ben alapított, társadalmi-gazdasági kérdésekben kommunista elveket vall, élesen Izrael ellenes és a választásokon az Egyesült Arab Lista részeként indul.”

“Az éjszaka folyamán 250 rendőrségi kommandós és határrendőrségi harcos szállta meg Turan, galili arab falut, ahol az elmúlt hét folyamán,- a jelenleg zajló választási kampány kapcsán –  családok közötti, súlyos, erőszakos cselekményekre került sor. Az erőszakos cselekmények során fegyvereket és riasztó gránátokat használtak.

A rendőrség 145 férfit letartóztatott, a faluban jelenleg is rendőrök tartják fenn a rendet.”

Nemrég volt 20 éve, hogy 2000 októberében, a  második intifáda kitörésekor, a rendőrséggel történt összecsapásokban 12 izraeli arab vesztette életét.

Az azóta eltelt időben számos változás történt az arab társadalmon belül, ami most, a covid-járvány, valamint a választások kapcsán került felszínre.

A 2000 októberi eseményeket követően az izraeli arab társadalom légüres térbe került. Ennek oka, hogy a Palesztin Hatóság  az oslói egyezmény értelmében, az állam pedig a zavargások miatt,  gyakorlatilag magukra hagyta őket.

Az állam és az arab lakosság közötti teljes bizalmatlanság kialakulása, számos belső, az arab társadalmon belüli változáshoz vezetett, úgy társadalmi mint a mindennapi élet szintjén.

Mivel az állam kemény kézzel, a törvényhozás eszközeit is beleértve, lépett fel minden rendbontási kísérlettel szemben és, mivel teljes egészében kivonult a közigazgatás területéről is, az arab társadalmon belüli általános erőszak és bűnözés komoly növekedésnek indult.

Ezt a jelenséget vizsgálva, 2003-ba az un. Or-vizsgálóbizottság olyan ajánlást fogalmazott meg, amely végül is változást hozott a biztonságpolitikai felfogásban és az állam a társadalmi-gazdasági változásokra helyezte a hangsúlyt.

A témával foglalkozó szakemberek úgy vélték, hogy ez a felfogásbeli változás, az Izrael gazdasági fejlődést is elő fogja segíteni.

A változtatás kapcsán állami programokat hoztak létre az arab állampolgárok foglalkoztatására és a felsőfokú képzésére vonatkozóan.

Ez a folyamat, amely két évtizede kezdődött, az arab társadalmon belüli modernizációhoz vezetett az egyéni jogok terén, valamint a hagyományos társadalmi formák térvesztését illetően. Csökkent a családok és hamulák (nagycsaládok) befolyása és alapvető változás következett be a nők helyzetében, ami többek között a felsőfokú képzésbe történő  bevonásukban jelentkezett.

Ez a folyamat azonban az arab közösségeken belüli súlyos társadalmi egyenlőtlenséghez is vezetett. A 2000-2003 közötti években a szegénység gyors növekedése (munkanélküliségi ráta 250%)  volt jellemző. Ebben az időszakban, a magasan képzett csoportok mellett a lakosság nagy része mélyszegénységben élt és szinte teljesen eltűnt az addig is alig létező középosztály.

Politikai téren is  bonyolult változások történtek. Az izraeli arab társadalom felújította kapcsolatait a környező arab társadalmakkal, így a palesztinokkal is.

A súlyos csalódottság eredményeképpen két központi áramlat erősödött meg az arab társadalmon belül. Megerősödött az arab nemzeti mozgalom, (BALAD) valamint a politikai iszlám mozgalom. Ez utóbbin belül, főleg az iszlám mozgalom északi szárnya. Mindkét áramlat megerősödése a szociális mozgalmak számlájára történt.

A kialakult helyzet vezetett az arab nemzeti tudat megerősödéséhez, amely azonban az “arab tavasz” összeomlásával gyakorlatilag eltűnt, ugyanakkor helyébe lépett és megerősödött a palesztin nemzeti öntudat.

Fentiekkel párhuzamosan felnőtt az izraeli arabok harmadik nemzedéke, akiknek már voltak eszközei az izraeli gazdaság és az akadémiai életbe való beilleszkedésre. Ők – főleg 2010 után –  már megtalálták helyüket a zsidó-izraeli-nyugati társadalomban. 

Ez a jelenség furcsa ellentéteket szült az izraeli arabok állampolgári felfogásában Egyrészt csatlakozási és érdek pontok találkoztak az izraeli társadalommal. Másrészt pedig szembe kellett nézniük az arab társadalom politikai delegitimációjával.

Ennek következtében, helyi társadalmi téren megerősödött a tulajdonszerzés értéke, a hagyományos családok és hamulák uralma a közigazgatás felett.

Mivel az arab pártok ezekről a területekről kivonultak, helyüket elfoglalta  – családi-csoprt kötődések alapján létrejött – nem ideológiai vezetés, nem egyszer bűnszövetkezetek.

A corona járvány kitörése az arab lakosságot a teljes bizalomvesztés állapotában érte a járvánnyal összefüggő egészségügyi-gazdasági válság. A bizalomvesztés a polgárok között elsősorban az észvesztő ütemben növekvő bűnözés miatt alakult ki, ami a polgárok és a helyi közigazgatás között mélyítette az árkot, valamint polgárok és  a közös arab listán szereplő arab pártok között. A bizalomvesztés harmadik tényezője az arab polgárok és a kormány között alakult ki, melynek hátterében az általános politikai válság áll.

Úgy tűnik azonban, hogy a járványügyi helyzet, egyúttal esélyt is ad  a változásra és az arab társadalomnak sikerül belső erőit mozgózítani az állami szervekkel való együttműködés érdekében. Sok esetben ez már eddig is pozitívabb eredményt ad, mint néhány zsidó közösség esetében.

Erre példa, hogy a járványügyi intézkedések bevezetéseben és annak végrehajtásában az arab lakosság sokszor készségesebben állt a hatóságok rendelkezésére, mint egyes zsidó közösségek. 

a Hátországvédelmi Parancsnokság tagjai eligazítást tartanak beduin vezetőnek 

Az együttműködés révén, stabilizálódni látszik az arab társadalom belső helyzete és a helyi közigazgatás helyzete,  ami – az elmúlt két évtizeddel ellentétben –  magában hordozza a bizalomépítés további lehetőségét az állami szervek vonatkozásában is.

Egy további feltűnő változás,- amit a társadalom többi része is észrevett –  hogy a most felnőtt, tanult, képzett nemzedék gondolkodásmódja egészen más, mint apáiké volt. Az ifjúság ezen részének leghőbb vágya – megtartva arab identitását –  az izraeli társadalomba történő beilleszkedés, részesülés mindabból, amiből a társadalom más csoportjai is részesülnek.

Mára egyértelművé vált számukra is, hogy az arab pártok a palesztinokat képviselik. A zsidó párok számára pedig az, hogy ki kell nyújtani kezüket az arabok felé is. Ennek egyik, már látható példája, hogy a Likud párt jelöltjei között, minden bizonnyal arab képviselő is helyet kap. Látható ez a törekvés más pártoknál is.

Az arab pártok viszont érzik, hogy ezzel kicsúszik lábuk alól a talaj és megszűnik az izrael arabok feletti egyeduralmuk.

24/01/2021

Vasárnaptól-vasárnapig – egy hét Izrael – 17/01…

17 jan

Izrael az elmúlt 24 óra tükrében – napi összefoglaló – 13/01…LEHARPRESS – Home

“Yosi Cohen, a Moszad vezetője Washingtonba érkezett és mindjárt megérkezése után találkozott Pompeo külügyminiszterrel. 

Cohenről köztudott, hogy a demokraták és republikánusok számára egyaránt elfogadott személyiség, akik vezetői közül nem eggyel, így Bidennal is személyes kapcsolatot ápol.”

“Joe Biden megválasztott amerikai elnök kinevezte a CIA igazgatójának William Barnes hivatásos diplomatát. Barnes, Obama elnöksége idején, Kerry külügyminiszter helyetteseként, az Iránnal  kötött atomegyezmény egyik szellemi atyja és előkészítője volt.”

Izrael az elmúlt 24 óra tükrében – napi összefoglaló – 14/01…LEHARPRESS – Home

“A Wall Street Journal közzétette az ENSZ egyik titkos jelentését, amely szerint az irániak elkezdték egy fém uránium előállítására alkalmas üzem építését. Ez az anyag az atombomba előállításának legfontosabb alkotóeleme.”

Ahogy az a rövid hírben is szerepel, Yosi Cohen jelenleg Washingtonban tartózkodik, hogy előkészítse a talajt a napokon belül hivatalba lépő Biden kormányzattal történő kapcsolatfelvételre.

A Moszad jelenlegi vezetője lehet a központi kapcsolattartó személy, aki a Netanjahu kormányzat és az új amerikai kormányzat közötti kapcsolatfelvételt gördülékennyé teheti.

Ez annál is inkább lehetséges, mert Cohen, előző beosztásában, mint a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, az Obama kormányzat idején is az izraeli kormány hivatalos kapcsolattartója volt. 

Így napi munkakapcsolatban volt John Kerry külügyminiszterrel, Susan Rice-szal, az akkori nemzetbiztonsági tanácsadóval, William Barnes, akkori külügyminiszter helyettessel, aki  CIA újonnan kinevezett vezetője. Barnes hivatásos diplomata, az iráni atomegyezmény egyik szellemi atyja és előkészítője volt az Obama kormányban.

Közeli munkakapcsolatban áll a CIA jelenlegi vezetőjével Jack Sullivan-nal akit Biden nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezett ki, valamint Antony Blinkennel, aki akkor Biden alelnök tanácsadója volt, jelenleg kinevezett külügyminiszter.

Yosi Cohen hivatali idejére esnek olyan  iráni hírszerzési sikerek, mint az atomarchívum több teherautónyi anyagának kihozatala, és az iráni atombomba atyjának – Mohsen Fakhrizadeh –  Izraelnek tulajdonított – likvidálása. 


Minden jel arra utal, hogy ma az izraeli hírszerzés mélyen be van épülve az iráni biztonsági erőkbe, kormányzati hivatalokba és nyilvánvalóan helyi támogatást is élvez, mert e nélkül a több teherautónyi archív anyag kihozatala Iránból, vagy az atomtudós likvidálása, amelynek kivitelezéséhez legalább 50 ember összehangolt munkájára volt szükség, lehetetlen lett volna. 

Ezen kívül Cohen volt az “utazó nagykövet” az arab országokkal kötött szerződések előkészítésében. Folyosói pletykák szerint a júniusban lejáró mandátumát követően, ő a jelenleg is üresen álló washingtoni nagyköveti poszt várományosa.

Addig azonban Yosi Cohennek még nagyon nehéz dolga lesz, komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ugyanis a  J Street nevű zsidó szervezet hivatalosan felhívta Bident, hogy tegye semmissé az arab országokkal kötött szerződéseket, szakítsa meg a kapcsolatot azon izraeli intézményekkel, amelyek a “megszállt” területeken is működnek és nyisson nagykövetséget a leendő palesztin állam fővárosában, Kelet Jeruzsálemben.

Hogy Cohen útja ne legyen sétagalopp, Biden, az antiszemitizmus ellen harcoló iroda élére – amely az Igazságügyi Minisztériumon belül működik – az afroamerikai Kristen Clarce-t, nevezte ki, aki közismert korábbi antiszemita tevékenységéről. 

És akkor álljon itt néhány szó az arab államokkal kötött béke-egyezményekről, amelyek Izraelt a Közel-Kelet kulcsállamává teszik:

Kétségtelen, hogy Netanjahu személyes érdeme is, hogy évekig tartó tárgyalások után sikerült áttörést elérni az arab országokkal való viszonyban.

Amíg az Emirátusok és Bahrein – két gazdag öböl menti ország – az üzleti, gazdasági és hi-tech kapcsolatok fejlesztésében, tehát saját gazdasági pozíciója erősítésében érdekelt, addig Szudán tipikus, periférikus afrikai muzulmán ország, és köztudott, hogy nemrég még az iszlám terror egyik fontos bázisa volt. Bin Laden hosszabb időt töltött az országban és onnan irányította az Al-Kaida tevékenységét.

A Szudánnal történt békekötés nem csak megerősíti  Izrael pozícióját a Közel-Keleten, hanem egyenesen helyzetbe hozza. Esetükben nem az iráni fenyegetés játszik meghatározó szerepet, hanem Izrael gazdasági lehetőségei, elsősorban a technológia, mezőgazdaság és vízgazdálkodás terén.

Szudán óriási területű ország, amely az utóbbi időben fokozatos átalakuláson megy át. Ennek során egyre inkább válik arab országból afrikaivá.

Nem titok az sem, hogy Netanjahu miniszterelnök Washingtonból hazafelé, rövid időre megállt Szudánban és találkozott Abdel  Fattah al-Burhan elnökkel.

Arra a kérdésre, hogy mi az, ami egyesítheti a közel-keleti országokat, két külügyi tisztviselő adta meg a választ:

Egy badheini külügyi tisztviselő szerint, az Egyesült Államokban csakúgy, mint az Európai Unióban, élesen bírálták Trump elnököt nacionalista politikája miatt. Arról azonban senki nem beszélt, hogy mennyit szenvedtek Obama elnök politikájától. 

Mint mondotta, mi büszkék vagyunk nemzeteinkre és aki azt hiszi, hogy a nacionalizmus csak rossz lehet, az világnézeti okokból nem lesz képes ellenállni az imperializmusnak. Ez az oka, hogy az Obama kormányzat kudarcot vallott az iráni imperializmussal szemben.

Az egyiptomi külügyes hozzátette, hogy ha a Közel-Kelet népeinek lett volna szavazati joga az amerikai elnökválasztáson, biztosan Trumpra voksolnak, mert politikája hozzájárult a térség stabilizálásához és a jövőben is gátat vetne annak, hogy a Muzulmán Testvérek és Irán ismét megerősödjön.
Biztosak vagyunk abban, hogy Biden visszaállítja az iráni atomegyezményt.

 Fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy Izrael közel-keleti pozíciója sokkal stabilabb a négy évvel ezelőttihez képest. Ez szoros összefüggésben van az arab országokkal kötött békeszerződéssel, és függetlenül az amerikai elnökváltástól, önjáróvá vált, a kapcsolatok kiterjesztését késleltetni lehet, de megakadályozni már nem.

Kapcsolódó írások:

Izraeli hírszerzési bravúr

Aki kikövezte az utat Izrael és az Emirátusok között…

17/01/2021

Vasárnaptól-vasárnapig – egy hét Izrael – 10/01…

10 jan

Kedves Olvasó!

Néhány hónapos kihagyás után a blog új életre kel. Megtartva régi koncepcióját, az Izraelt és az Izraellel kapcsolatos témákat öleli fel. Fontossági sorrendet nem állítva, de figyelembe véve a sajtó által nagyonis felkapott, vagy éppen agyonhallgatott témákra reagálva keresi azt az utat, amelyen keresztül a lehető legátfogóbb, ugyanakkor terjedelmében még emészthető tájékoztatást nyújthat közérdekű kérdésekben…

“Izrael az elmúlt 24 óra tükrében – napi összefoglaló – 08/01…

Tegnap délután megérkezett Izraelbe a Moderna cég első oltóanyag szállítmánya.

Ennek kapcsán este, Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Edelstein egészségügyi miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Pfizer céggel kötött szerződés lehetővé teszi, hogy március végére az ország minden 16 éven felüli állampolgára megkapja a védőoltást.

Netanjahu szerződést kötött Albert Borla-val, a Pfizer főtitkárával. Ennek értelmében – személyiségi adatok megjelölése nélkül – a Pfizer rendelkezésére bocsátja az egészségbiztosítók statisztikai adatait.

A Pfizer ezt azért tartja különösen fontosnak, mert feltehetőleg Izrael fejezi be elsőnek az oltóprogramot”

“Izrael az elmúlt 48 óra tükrében – napi összefoglaló – 10/01…

A Pénzügyminisztérium Hivatalosan is közzétette a 2020-as év gazdasági statisztikáját.

Ezek szerint az adóbevétel a reméltnél magasabb volt, mintegy 310 milliárd shekel. Ez kb. 22 milliárd shekellel kevesebb a vártnál.

Ennek következtében az államháztartás hiánya csak 11.5%, (150 milliárd shekel)  a várt 14% helyett.

2019-ben az államháztartási hiány 3.7% volt, (52.2 milliárd shekel).”

A 2020-as év minden bizonnyal világszerte a “corona éve”-ként fog bekerülni a történelembe.

A járvány határozta meg az egészségügyi, a gazdasági kérdéseket egyaránt.

Nem akad egyetlen ember, egyetlen kereskedelmi-ipari ágazat sem az országban, amelyik ne sérült volna valamilyen mértékben. Ki testileg, ki a zsebén keresztül, kit mindkettő érintett.

Szíve mélyén mindenki azt remélte, hogy a szilveszteri petárdák füstjével a járvány is végleg eltűnik. De, tudomásul kell venni, hogy a védőoltások megkezdése, de akár sikeres befejezése sem törli el a vírust, legfeljebb járványos jelenlétének szab gátat. A vírus nyilván velünk marad és csakúgy, mint a szezonális influenza esetén, az időszakos védőoltás segít hatásának mérséklésében.

Igen, a fantasztikus ütemben zajló oltási kampány ellenére is, –  amelynek következtében ma minden hatodik izraeli állampolgár megkapta az első adag védőoltást, és a napokban kezdik a második adaggal történő vakcinázás – még hónapokat vesz igénybe a járvány lekűzdése. Addig azonban sok száz súlyos beteggel, számos halálesettel kell számolnunk.  

Izraelben az első covid-19 pozitív esetet az elmúlt év márciusában regisztrálták. Az azóta eltelt időszakban a fertőzöttek száma 487.034-ra, a járvánnyal összefüggésbe hozható halálesetek száma 3.645-re emelkedett.

Ez azonban nem végzetszerű. A járványügyi intézkedések pontos betartásával  – ami finoman szólva, eddig nem volt jellemző – csökkenthetjük a veszteséget.

A járvánnyal közel egy éve élünk együtt. Ezen időszak alatt a közegészségügyi szakemberek igyekeztek meggyőzni a politikusokat a különböző intézkedések szükségességéről, amely még most, a harmadik általános karantén bevezetésekor sem hozott teljes összhangot. Tény, hogy a kormány igyekezett mindenkit “kárpótolni”, első körben közvetlen anyagi támogatást nyújtott, majd a kis- és középvállalkozók részére adó és egyéb kedvezményeket biztosított. De valljuk be, a politikusok álmukban sem gondoltak arra, hogy a járvány elhúzódása milyen gazdasági következményekkel jár.

A Nemzetbiztonsági Kutatóintézet (INSS) az elmúlt héten tette közzé a 2021-es évre vonatkozó előterjesztését. 

Meglátásuk szerint a korona vírus járvány felszínre hozta az eddig is meglévő egészségügyi, gazdasági, társadalmi, politikai és igazgatási anomáliákat. 

A válság nem megfelelő kezelése, súlyos nemzetbiztonsági problémákat okozhat. Ide tartozik, hogy az államigazgatás a működési nehézségek következtében lelassul, a döntéshozatal megbénul. A polgárok elvesztik bizalmukat az állami intézményekkel szemben és ami eddig nem volt jellemző Izraelre, a szolidaritás is meggyengül. Ez utóbbira a legeklatánsabb példa, hogy a ZAKA – az eredetileg katasztrófa áldozatok zsidó törvény szerinti eltemetésére létrejött szervezet, a járvány kitörése óta 140 egyedülálló, család nélküli személy holttestére bukkant saját lakásukban. Ez , véleményük szerint annak köszönhető, hogy a járvány hatására az emberek begubództak, nem figyelnek még a közvetlen szomszédjukra sem. 

Nagy kérdés, hogy a kutatók figyelemfelkeltő szavai meghallgatásra találnak-e akkor, amikor a társadalom nagy részének elege van a fizikai és anyagi megpróbáltatásokból és figyelme elsősorban a saját és a szűk család felszínen maradására fókuszál.

A jelenlegi kormány és annak vezetője ugyan emberfeletti erőfeszítéseket tesz az oltóanyag beszerzése, de legalább is eddig, semmi jel nem utal arra, hogy a járvány gazdasági következményeivel is foglalkoznának.

Kutatók véleménye szerint a jelenleg érvényben lévő karantén hatásossági is kritikus. Amennyiben a társadalom minden egyes rétege, tagja nem működik közre a végrehajtásban, az eredmény ismét csak kudarc lehet és máris útban vagyunk a negyedik karantén felé.

Természetesen, a siker nem kis mértékben múlik a döntéshozókon, a járványügyi intézkedések végrehajtásának ellenőrzésén. Ehhez azonban az kellene, hogy a napi politika ne írja felül a járványügyi helyzetet.

“Izrael az elmúlt 24 óra tükrében – napi összefoglaló – 08/01…

Dani Yatom (75 é) nyugalmazott tábornok, a moszad volt vezetője, új nyugdíjas pártot alapított. Dani a Munkapárt kneszet képviselője volt, és akkor mondott le mandátumáról, amikor Ehud Barak és Netanjahu koalíciós szerződést kötöttek.”

A fent vázolt járványügyi helyzetben kerül sor – két éven belül negyedik alkalommal – választásra.

Azzal szinte mindenki tisztában volt, hogy a 2019 márciusi választás után megalakult kormánykoalíció életképtelen. De abban, hogy ilyen hamar kormányzási kudarcba fulladjon, szerepet játszik a járványügyi helyzet is. 

Erre a témára jelen pillanatban nem érdemes több szót vesztegetni, annyit azonban meg kell jegyezni, hogy a pártok felbomlásának és egyre több új, többségében egyszemélyes pártok kialakulásának időszakát éljük.

Mivel azonban a szavazatra jogosultak köre nem növekszik ilyen intenzitással, az új, többnyire önjelölt “Messiások”  csak a viszonylag azonos ideológiák mellett elkötelezett társaiktól tudnak szavazatot elszedni.

Ami már ma világos, az nem más, minthogy úgy a jobboldali tömbön belül, mint a magát baloldalnak nevező, de minden hagyományos baloldali érték nélküli pártoknak az elmúlt három választást követően sem alakult ki államvezetési struktúrája. Az egyetlen szempont még mindig a 2015-ös választási kampány szlogenje: “csak ne Bibi”.

10/01/2021

Izraeliek, akik nem a covid vírust akarják legyőzni…

13 okt

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy Izraelt a covid-19 járvány második hulláma a legrosszabb időben érte, ugyanis az idei szeptember az Őszi Nagyünnepek jegyében telt, amely még az átlag izraeli állampolgár életét is meghatározza, nemhogy az ultraortodox/haszid ágazat követőit.

A járványügyi helyzet az elmúlt két hétben drámai méreteket öltött és a következő hetek sem ígérnek jelentős változást. Bár a legutolsó napokban a friss fertőzöttek számában némi csökkenés tapasztalható, az egészségügyi hálózat túlterheltségében ez még nem mutatkozik. A fekvő- és járóbeteg ellátásra egyaránt óriási teher hárul, ugyanakkor más, gazdasági ágazat is fuldoklik a járvány szorításában. Előbbi az “egyéb” betegek naprakész ellátásában hozhat fennakadást, utóbbi következtében több százezer háztartást fenyeget gazdasági ellehetetlenülés.

Azzal a corona-kabinet tagjaitól kezdve, az utolsó állampolgárig mindenki tisztában van, hogy a járványt megfékezni, csak szigorú járványügyi intézkedések teljes betartásával lehet. Mint ahogy azzal is, hogy Izrael már régóta a “vörös”, vagyis fokozottan veszélyes besorolású országok közé tartozik.

Nem létezik, hogy ez a tény elkerülné az állampolgárok figyelmét, amikor az izraeli mainstream hírközlő szervek – nagyon helyesen –  széleskörűen és felettébb elítélő hangnemben tárgyalják a szélsőséges haszid csoportok minden előírást semmibe vevő magatartását.

Az már nem helyeselhető ennyire, hogy a hétről-hétre utcára vonuló, ezres nagyságrendű, Netanjahu miniszterelnök lemondását követelő tüntetőkkel kapcsolatban még nagyobb terjedelemben, ugyanakkor kifejezetten támogató hangot megütve számolnak be.

Ugyanis ebből a kettősségből az izraeli társadalom többségét kitevő, szabálykövető állampolgár számára az jön át, hogy ami a haszidok esetében elítélendő, az legitim a tüntetőknél, ha azok Netanjahut akarják megbuktatni. Még akkor is legitim, ha ezért teljes anarchiával kell fizetni.

Meggyőződésem, hogy amennyiben a tüntetők nem politikai és főleg nem a bírói jogkör “kisajátításával” követelnék a miniszterelnők menesztését, hanem a tényeket skandálnák, miszerint a járvány kezelésében csődöt mondott, a tiltakozók száma többszörösére emelkedne.

Természetesen a józan szemlélőben felmerül a kérdés, hogy amikor a haszidok által lakott városokat már régóta “vörös” színnel jelölik csakúgy, mint azokat a településeket, ahol jelentős haszid közösség él és ahol a fertőzöttek aránya az össz-lakossághoz viszonyítva 35-40%, miért is jellemzi a közösségek többségét a járványügyi intézkedésekkel szembeni “csalódás”, valamint a teljes értetlenség?

Felmerül továbbá, hogy számos felhívás és a fertőzöttek, aktív betegek igen magas száma ellenére, miért is bonyolították le az ünnepeket úgy, ahogy minden más évben? A kérdéssort lehet folytatni azzal, hogy az egész országra kiterjedő karantén rendelet ellenére, miért is fordult elő, hogy a jeshivák csak egy töredékében tartották be a közegészségügyi szabályokat? Hogy a nagy haszid közösségek ünnepi I-tentiszteletei miért pont úgy zajlottak, mint ahogy azt apáiktól, nagyapáiktól látták? Miért zsúfolódtak több ezren egy zárt helyiségbe a közösség vezetőjével?

Persze, erre ellenpéldaként fel lehet hozni, hogy a karantén alatt voltak tüntetések Jeruzsálemben, voltak fürdőzők Tel-Aviv tengerparjainál, esküvőt is rendeztek és néhány kisvállalkozás is kinyitott, de végső soron ezek mindegyike egyéni döntés eredménye. A haszidoknál mindez “hivatalos” hátteret kapott azzal, hogy az életük minden területére egyébként is döntő befolyással bíró vezetők felszólították híveiket a járványügyi rendelkezések semmibe vételére.

További – jogos – kérdésfelvetés, hogy vajon a haszid vezetők nem látják, hogy ezzel saját haszidjaik, a jeshiva növendékeik életével játszanak és végső soron az egész izraeli társadalmat veszélyeztetik? Vajon, nem értik, hogy amennyiben nem vesznek részt a társadalom erőfeszítésében, belátható időn belül Izrael a válságon nem lesz túl? 

A haszid társadalom amelynek Izraelen belül egymillió egyszázezer főt számlál, számos, sokszínű csoportból áll. Egy kisebb részük teljesen beilleszkedett az izraeli társadalomba, így azt lehet mondani, hogy ők kettős identitással rendelkeznek. A többség – 60% – viszont kizárólag haszidként határozza meg magát.

Ahhoz azonban, hogy a járvány alatti viselkedésüket megértsük, nem árt megismernünk a mindennapokra érvényes viselkedési normáikkal. 

Ennek első – és talán legfontosabb – definíciója az, hogy míg a zsidók többségének Izraeal a hazát jelenti, addig a haszid többség számára az, hogy Izraelben élnek, véletlenszerű és hasznos.

A mai haszid vezetők többségének számára, választási lehetőség hiányában, az izraeli élet a legkényelmesebb. Izrael államára úgy tekintenek, mint hasznos eszközre, amely biztosítja (és kötelessége biztosítani) számukra a mindenek fölött álló életforma megőrzését.

Ne legyen senkinek kétsége, ha ezt az életformát Izraelben veszély fenyegetné, pillanatig sem habozva, más befogadó országot keresnének.

Ha fentiekkel tisztában vagyunk, nem okoz meglepetést a járvány alatti viselkedésük. Értékrendjüket a zsinagógában történő közös ima, az ünnepekkel kapcsolatos hagyományok, a Talmud Tórában és jeshivákban  történő tanulás határozza meg. És ez messze megelőz mindenféle járványügyi intézkedést. Számukra ez a lét értelme, ha ez nincs, nem érdemes élni. Még az sem nagyon érdekli őket, hogy a szomszéd haszid közösségben mi történik, nemhogy Izrael államban.

A világtól, a valós élettől annyira elzárva telnek napjaik, hogy az utcán közlekedve a piros jelzőlámpát is figyelmen kívül hagyják. Így aztán csak az őket nem ismerőknek okoz meglepetést, hogy például a vizsnyici rebe, aki Jom Kippurkor, amikor is többezer haszidja társaságában imádkozott, büntetés helyett  Netanjahu miniszterelnöktől egy telefonhívást kapott. Ennek során a rebe kifejtette, hogy a járványügyi helyzetnél sokkal jobban aggasztja haszidjai hitének állapota.

Néhány nappal ezelőtt, két kórházi orvos, kétségbeesett hangú felhívást tett közzé az interneten, melyben elmondták, hogy “hosszas, elhúzódó háborút vívunk a corona-vírus járvány ellen, azonban mostanra oda jutottunk, hogy nincs elég katonánk. 

Izraeli polgárok! Kérjük, tartózkodjatok a tömeges rendezvényektől (összejövetelek, tünetések, I-tentiszteletek) és viseljetek maszkot. Nem olyan nehéz ez!”

Az elmúlt két napban javuló tendenciát mutató járványügyi adatok azt mutatják, hogy a lakosság többsége betartja az előírásokat. Két csoport van, akiknél minden felhívás, még a szabályt sértők büntetési tételének felemelése is, süket fülekre talál, akik semmibe veszik az egészségügyi dolgozók heroikus erőfeszítéseit és az ország lakosságának többségét.

A haszidokról hosszan szóltam, de bármennyire is bosszantó a viselkedésük, igazságtalan lennék velük szemben, ha a tüntetések résztvevőiről hallgatnék. Említést érdemel, hogy a tüntetés-hullám kezdetén többségben voltak a járványügyi szigorító intézkedések hatására nehéz helyzetbe kerültek. Azonban nagyon hamar a radikális baloldal képviselői kerekedtek felül, akik uralmuk alá vették a terepet, a szervezést és az irányítást.

Ezek a radikális baloldaliak nem csak a kétségbeesetten küzdő egészségügyi dolgozókat köpik arcul, hanem Izrael polgárainak többségét is. Ugyanis az izraeli társadalom túlnyomó többségének leghőbb vágya, hogy  túl legyen a járványon és minden erejét a törést szenvedett gazdasági helyzetének normalizálására fordíthassa.

A tüntetők viselkedését szocioökonómiai összetételük magyarázza. Többségük ugyanis a “felső tízezer” településeiről, illetve a “jobb” kerületekből érkezik és számukra nem jelent különösebb anyagi megterhelést, ha a karantén még elhart néhány hónapig.

A haszidokkal – akik soha nem kívántak részt venni és nem is vettek részt a “cionista állam” életében – ellentétben, a tüntetők maguknak követelik az irányítást is, hogy a “birka tömeget” a helyes irányba tereljék.

13/10/2020