Kasem Sulejmani likvidálása – Izraelből nézve…

 

Khomeini ajatollah ‘70-es évekbeli hatalomra jutása óta az iráni ajatollahok mindegyike teljes mértékben hisz a terrorban és ezért nyíltan és közvetlenül támogat gyilkos rezsimeket és szervezeteket, szerte a világon.

Az iszlám forradalom 1979-es, viharos győzelme után Iránban azonnal létrehozták a rezsim támogatására szolgáló Forradalmi Gárdát és ezen belül az Al-Qusd (Jeruzsálem) egységet. És, bár Sulejmani “csak” ezen egység parancsnoka volt, tényleges befolyását tekintve Khamenei ajatollah után a második vezetője volt Iránnak.

Az Al-Quds egység feladata az összes külföldi tevékenység szervezése-kivitelezése és koordinálása, mely egyetlen kézben, Sulejmani kezében összpontosult.

Az évek folyamán dollár százmilliók folytak át a kezén, amellyel a szervezet a külföldön tevékenykedő terrorszervezetek munkáját támogatta (Ma már bizonyíthatóan az Al-Quds felelős a buenos airesi zsidó kulturális központ 1994. július 18-ai felrobbantásáért, amely 85 halálos áldozatot követelt.)

Az Al-Quds önálló hírszerző hálózatot működtet és egyértelműen felelős számos, az iráni rendszerrel szemben álló emigráns haláláért. Irán a szervezeten keresztül támogatott és támogat számos terrorszervezetet, így a Hezbollah-t, a Hamaszt, az Iszlám Dzsihádot, Irak és Szíria számos terrorszervezetét és a jemeni hutikat. 

Jasszer Arafat idejében, egy ideig a Palesztin Hatóság is támogatását élvezte.

Mint köztudott Szíriában és Irakban az Al-Quds harcosai közvetlenül is részt vettek és vesznek a harcokban. 

előtte-utána

Sulejmani likvidálása után a világsajtóban – sűrűbben a komment szekcióban – olyan megállapítások is napvilágot láttak, hogy most aztán az USA az egész muzulmán világgal kerül szembe.

Érdemes emlékeztetni, hogy Irán valóban síita állam,  azonban a muzulmán világnak csak mintegy 10%-a tartozik ehhez a harcias ághoz.

A másik ág, a szunnita népesség, kifejezetten örült Sulejmani likvidálásának, aminek az utca népe itt-ott – különösen Irakban – hangot is adott, utcai cukorka osztogatás formájában. 

Megjegyzendő, hogy síiták és szunniták egymásnak legalább annyira ellenségei, mint a “hitetleneknek”.

A terrorszervezetek felsorolásából is látható, Izrael többszörösen is érintett a kérdésben, tekintettel arra, hogy Gáza felől a Hamasz és különösen az Irán által közvetlenül irányított Iszlám Dzsihád, Libanonból a Hezbollah és Szíriából az iráni Forradalmi Gárda közvetlen  jelenléte fenyegeti. Ehhez társul az iráni állam vezetőinek Izrael teljes megsemmisítéssel fenyegető napi retorikája.

A fenti, többségében jól ismert terrorszervezetek mellé egy újabb – eddig figyelmet alig kapó – potenciális veszélyforrás társul, mely Jemenben keresendő. Jemenre az “arab tavasz” kapcsán sem fordított sok figyelmet a nemzetközi média. Ha mégis, akkor elsősorban a lakosságot sújtó éhínség került fókuszba. Tény, hogy ezzel a kérdéssel az izraeli sajtó is csak érintőlegesen foglalkozott.

Irán és az Al-Quds jemeni jelenléte azonban már a közeljövőben Izrael stratégiai helyzetének romlásához vezethet.

Izraelt délről, a Vörös tenger felől, az Egyiptommal kötött békeszerződés (1979. március 26.) óta nem fenyegette veszély. Éppen ezért Izrael ezidáig nem is nagyon foglalkozott Jemennel, annak ellenére, hogy ott az irániak már jó ideje jelen vannak. Irán afféle kísérleti terepnek használja Jement a harci módszerek, új taktikák, különféle harci eszközök kipróbálására. Irán, a jemeni síita hutikat használja fel erre a célra, egyúttal velük tartja sakkban Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emirátust.

Fokozatosan, egyre korszerűbb fegyverekkel látja el őket, így mára már eljutottak a pilóta nélküli repülőgépek, nagytávolságú, pontos rakéták és a robotrepülőgépek birtoklásáig. 

Ezeket figyelembe véve, tulajdonképpen Izrael öt percnyi távolságra került Jementől.

Fent említettek joggal aggasztják Izraelt, hiszen Irán könnyedén indíthat támadást a hutik felhasználásával és később moshatja kezeit “nem én voltam” felkiáltással. 

Jemen eddig –  elsősorban a távolság miatt  – az izraeli hadsereg stratégiai, taktikai, hírszerzési tevékenységi körén kívül esett. Ez azonban gyorsan változik, amely értelemszerűen nem jelentéktelen plusz költségvetési kiadást is igényel.

Végezetül, mivel szerte a nagyvilágban, amerikai kongresszusi képviselőktől kezdve a fapados kommentelőkig sokan nagy kiterjedésű háborút vizionálnak, engedtessék meg, hogy én is közkinccsé tegyem ez irányú gondolataimat.

Irán, “becsületbeli” ügynek fogja tekinteni, hogy valamilyen formában választ adjon Sulejmáni likvidálására. Az elkövetkezendő napokban számíthatunk a szokásos szájkaratéra, melyben amerikai célpontok elleni támadást, de elsősorban is Izrael megsemmisítését  lengeti be. Ez természetesen – mint eddig minden esetben – belső használatra szolgál. Ugyanis az ellenfél potenciális katonai erejével és saját korlátaikkal azért tisztában vannak.

Ami a választ illeti, legvalószínűbb, hogy  például,  víz és elektromos hálózat, valamint bankok elleni cyber támadásban ki is merül.

05/01/2020