Identitás és alija

1 Júl

Identitásról és az alija kérdéséről beszélni nem lehet és nem is érdemes addig, amíg nem ejtünk pár szót a cionizmusról,  annak mibenlétéről,  számos fajtájáról.

Ami az idenitást illeti, szintén nem új dolog, hogy annak firtatása kizárólag a zsidó vagy annak vélt emberek esetében merül fel és a szándék az esetek többségében kifejezetten antiszemita indíttatású.

Nézetem alátámasztására – kihasználva az internet nyújtotta szinte korlátlan lehetőséget –  olyan települést kerestem, melynek életébe a ‘60-’70-es években annyira beleláttam, hogy a lakosság zömét nem csak ismerősömnek, de barátomnak is tudhattam. S mint ilyen, a mindennapjaikon túl az ünnepeiknek, családi eseményeiknek is részese lehettem.

A település “őslakói” az 1700-as években betelepült svábok, akik nyelvüket, kultúrájukat a mai napig őrzik és vallásukat – talán a legvadabb Rákosi érát leszámítva – folyamatosan gyakorolják.

Ellenpéldának álljon itt a magyarországi zsidóság, mely Európában egyedülálló a befogadó országhoz való lojalitásban, a befogadó nemzethez történő asszimilálódásban.  A lojalitás megmutatkozott már az 1848-as szabadságharc során is.

Később, a II. világháború borzalmait megélt és túlélt azon zsidóknak, akik a kivándorlás helyett továbbra is Magyarországot választották lakóhelyül, rá kellett döbbenniük, hogy az új rezsim első dolga volt kihasználni azt a tényt, hogy a háború alatt “nem sározódtak be a náci-nyilas eszmékkel”, ami alkalmassá tette őket az új rendben betöltendő kiemelt pozíciók elfoglalására. A felébredés többeket öngyilkosságba kergetett, vagy az ország elhagyására kényszerített, de a többség – köztük a zsidó vezetők is – a szovjetben az életüket megmentő felszabadítókon túl nem akarták észrevenni a rendszerben rejlő buktatókat.

(Csak zárójelben jegyzem meg azt az érdekességet, hogy a magyarországi zsidók – ellentétben az elcsatolt területek zsidóságával – nem beszélték a yiddisht.) Háború előtt a magyart és a németet keverve használták, háború után szinte kizárólag a magyart. A zsidó lakások bejárati ajtajáról eltűntek a mezüzék és még a ‘70-es évek elején is előfordult, hogy a házasulandó pár a lakóhelyétől sok kilométerre merte csak vállalni a hagyományos zsidó esküvőt, ott állt a hüpe alá. Nagyon sokan a vallást is Auschwitzban hagyták, fiaikat nem vétették fel Ábrahám szövetségébe (körülmetélés) és ezért fordulhatott elő olyan furcsa eset is, hogy a hitközségi nyilvántartásban a már háború után született apa és annak fiai egyazon főkönyvbe lettek bejegyezve.

Azonos időszakot vizsgálva és összehasonlítva a német ajkú lakosság, valamint a zsidóság (ezekben az években a zsidó lakosság alatt gyakorlatilag a pesti zsidóság értendő – akit bővebben érdekel a téma, javaslom a deportálások időbeli sorrendjének tanulmányozását) hozzáállását a befogadó nemzethez – világosan látszik, hogy az asszimilálódás a zsidók körében lényegesen magasabb arányban fordul elő. Sajnálatos, de tény, hogy a vészkorszak után a magyarországi zsidók többsége megszűnt zsidónak lenni.

Lehet ezt a korszakot szeretni, vagy nem szeretni, de legjobb lenne – legalább így utólag – a helyén kezelni, benne az emberrel. Nem kell szépíteni, a magyarországi zsidók identitása ebben az időszakban magyar volt, sokszor magyarabb a magyarnál. S miközben az élet folyt a maga teljesen kiszámítható medrében, igyekeztük háttérbe szorítani az átélt, vagy átörökített emlékeket.

Hittük, a társadalomba történt beolvadásunk olyan tökéletes, hogy senki ember fiának eszébe sem jut kutakodni származásunk iránt. Elhitették velünk és mi – talán kényelmi okokból, talán mert tényleg nem találkoztunk antiszemita jelekkel – el is hittük, hogy a múlt történelmünk része, egy megismételhetetlen része.

Tévedtünk és ennek első jelére a rendszerváltással egyidejű címerváltásra oda kellett volna figyelni. Igaz, hogy ezt a mai 20-30 évesek nem láthatták, de az idősebb korosztály és a zsidó vezetők figyelmét nem kerülhette el.

 

Személy szerint nem hiszek a kettős identitásban, ha valakinek a szíve egyenlő arányban húz erre is arra is, előbb-utóbb eléri azt az állapotot, amit a “mindenütt jó, de legjobb útközben” jellemez.

 

Alija!  Már maga a kifejezés is megérdemel némi magyarázatot. Ha valaki elhagyja szülőhelyét és Amerikáig meg sem áll, arra azt mondjuk – kivándorol. Az Izraelbe érkezők esetében alijázókról beszélünk, ami a szó valódi értelmében felmenést jelent. Fel, Jeruzsálembe!!! Függetlenül attól, hogy tényleges lakhelyünk az ország mely részében lesz, haza jövünk és tudjuk, hogy Jeruzsálem nélkül nincs Izrael!

 Nem szándékom visszatekinteni a történelmi időkig, de az említésre méltó, hogy a Szentföldre irányuló nagyobb léptékű alija mögött mindig felfedezhető a gazdasági válság, illetve a politikai-vallási üldöztetés. Ugyanakkor – a legelső időket leszámítva – kevésbé van jelen és az idő haladtával egyre jobban hiányzik a teljes zsidó élet megélésének igénye, a vallásosságot már nem is említem.

Attól azonban, hogy valaki egy sikertelen egyetemi felvétel, vagy a munkakezdés nehézségei elől, esetleg egy zsidósága miatt bevert orr miatt egészen Izraelig fut, még identitását tekintve nem válik automatikusan izraelivé. Nem akarom kiemelni a vallás szerepét, – ezt senki nem várja el a bevándorlótól –  de azon nem árt elgondolkozni, hogy zsidónak lenni, zsidóként élni nem lehet vallási és halachikus alapismeretek nélkül. Izraeli zsidónak lenni pedig nem lehet a zsidóság és Izrael történelmének ismerete nélkül. Előző azért lehetetlen, mert zsidónak lenni nem kizárólagosan a vallást jelenti, hanem egyfajta életformát, utóbbi ismerete nélkül pedig nem, vagy nagyon nehezen értelmezhetőek a mindennapok eseményei. (Példa erre az “amud anan” akció kapcsán egy aggódó szülő szájából elhangzott mondat: nem érdekel, ki lő, de hagyják abba!)

A beilleszkedés természetesen nehézséggel jár, legyen szó új  munkahelyről, összeszokott baráti társaságról, lakáscseréről.  Az alija is egyfajta lakáscsere, az újat ez esetben is “be kell lakni”. Minden ki -vagy bevándorlás megoldandó feladat elé állítja a fogadót csakúgy, mint a fogadottat.

Tapasztalatból mondom, hogy az  izraeli társadalom többségében nyitott és befogadó.

Sok új bevándorló – függetlenül a származási országtól – beleesik abba a hibába, hogy nem választja szét az állami intézményekben tapasztalható bürokratikus ügyintézést a lakosság segítőkészségétől. Némi kitartással azért az állami szerveknél is elkönyvelhető az eredmény és tulajdonképpen nagyon jó tanulóidő a későbbiekre. Még véletlenül sem szabad azt hinni, hogy a vontatottság az új bevándorlónak szól. Az őslakosnak is kijár ez az élvezet!

Kicsit előre szaladtam, pedig a beilleszkedés nem az országba érkezéssel kezdődik. A beilleszkedés már az alijára való felkészülés része. Ekkor kell eldőlnie, hogy milyen elvárásokkal vág neki valaki az új életkezdésnek. Ebben az időszakban a legfontosabb utánanézni annak, hogy az egyéni elvárásoknak az ország meg tud-e felelni? És ha nem, tud-e, akar-e az újonnan érkezett mindkét fél megelégedésére elfogadhatóan váltani!

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen éljük meg a váltást, ezért mindenkire egyformán érvényes útmutatót nem is lehet adni. Azt látom, hogy a fiatalabb korosztálynak, különösen a gyerekkoruaknak semmiféle megrázkódtatást nem jelent. Előbbieknek még nincsenek kialakult baráti kapcsolataik, utóbbiaknak, meg életkorukból adódóan mindegy, hogy melyik homokozóban építenek várat.

 

Ami személyemet illeti, ha még egyszer alijáznék, akkor sem változtatnék a nálam bevált módszeren és akkor is a látszólag nehezebb megoldást választanám. Értem ez alatt, hogy a csoportos alija helyett az egyénit, a merkaz-klita helyett a közvetlen befogadást preferálnám.

Az csak látszólagos hátrány, hogy a nem, vagy alig beszélt nyelven kell élned. Mire az ulpán beindul, rájössz, mennyire hasznos. Nem beszélve arról, hogy van legalább két izraeli szomszédod, de ne zavarjon, hogy az egyiknek erős orosz, a másiknak pedig még erősebb amerikai kiejtését nehezen érted. Ők sem értik a nyitott magánhangzóidat. És ennek ellenére ragyogóan elbeszélgettek.

Az ulpán vitathatatlanul jó dolog. Felnőtt oktatásban jártas, a ragyogó beleérző képességgel rendelkező tanárok mindent megtesznek azért, hogy legalább a nyelv alapjait elsajátítsa a delikvens.

Már az ulpánon, de a lakókörnyezetben is meg kell ragadni minden alkalmat, hogy újabb és újabb ismeretséget kössünk, hiszen minden egyes új ember potenciális munkalehetőség forrása lehet.

Nagyon fontos, –  és a SZOHNUT erre sem készíti fel az alijázni szándékozókat – hogy merj változtatni! Merd kimondani, hogy neked nem felel meg a hely, ahova irányítottak, őszintén mond el, hogy miért és kérj segítséget a helyváltoztatáshoz. Egy rosszul megválasztott környezet nem egy esetben eredményezte, hogy az illető rövid időn belül jeridázott, majd azóta is magyar nyelven írja az Izraelt elítélő, kifejezetten lejárató blog-bejegyzéseit.

A végére hagytam, pedig ezzel kellett volna kezdeni: A SZOHNUT nem egyenlő az állammal. Mások az érdekei, mások a lehetőségei!!!

 

Pár szót az utódokról,  illetve az anyanyelvről.

Véleményem szerint az anyanyelv őrzése nem identitásfüggő. Egyszerűen a kultúra része.Még a vészkorszakot átélt családok között is kevés azoknak a száma, akik az országba érkezéskor nem voltak hajlandók többé magyarul megszólalni, az anyanyelvüket legfeljebb az idősebb, már nyelvet tanulni képtelen rokonokkal való kommunikációban használták. A többségnél azt lehet tapasztalni, hogy még a harmadik-negyedik generáció is helyesen és helyén használ bizonyos szavakat. Itt érdemel említést Jeruzsálem “magyar házak” elnevezést viselő része,  ahova a mai napig is csak igazoltan magyar gyökerekkel rendelkezők költözhetnek.

Az, hogy az első generációs izraeli házon belül az anyanyelvét használja, teljesen természetes. Náluk megfigyelhető, hogy ahogy az évek telnek, egyre kevesebb beszédükben a magyar szó. Ugyanakkor esetükben csak nagyjából minden tizedik magyar nyelvű irodalmi alkotásra jut egy héber. A közép -vagy felsőfokú végézettséget itt szerzettek, a már Izraelben katonai szolgálatot teljesített első generációs bevándorlók között azonban az anyanyelv használata elenyésző. Hogy még ennél is tovább menjek, az itt születettek, vagy a nagyon fiatalon az országba érkezőknél nem csak az identitás kérdése nem merül fel, de anyanyelvük is az ivrit lesz.

De ezt akartuk, ezért jöttünk! Vagy nem?

Eötvös Józsefet idézve:  “Az egésznek része csak az lehet, aki szíve részévé tette az egészet!”

 

2013. július 1.

30 hozzászólás to “Identitás és alija”

  1. Györgyi Lott 2013. július 1. hétfő - 18:51 #

    Soraidat olvasva minden különbözőséget legyőznek a párhuzamok. Bölcs gondolatok, igazak.

    • leharisrael 2013. július 1. hétfő - 18:59 #

      Remélem azok is megértik, akiknek szól.:)

  2. Mirjam 2013. július 1. hétfő - 19:07 #

    Ismét csak gratulálni tudok ehhez az íráshoz is.

    • leharisrael 2013. július 1. hétfő - 19:10 #

      Köszönöm.:) Elég sok időt szántam a körültekintő fogalmazásra, hisz nem áll szándékomban senkit megbántani.

  3. Max Birca 2013. július 1. hétfő - 19:10 #

    A sváb-zsidó párhuzam szerintem nem jó. A sváb (német) az egyértelműen nem magyar, sosem volt az. Persze vannak magyarrá,asszimilálódott németek, de az ő őseik is idegenek voltak.

    A zsidóknál viszont a kép nem tiszta. Vannak és voltak zsidók, akik magukat a magyaroktól eltérő etnikumként határozták meg, s vannak és voltak, akik izraelita vallású magyarnak. Emiatt az a mellékhatás alakul ki, hogy a zsidó sosincs elfogadva, akkor sem, ha magát asszimilánsnak tekinti teljes mértékben. S még a zsidó vallás elhagyása sem garancia! Elég csak két magyar katolikus főpapra gondolni: Paskai László színzsidó származásilag, a mostani esztergomi érsek, Erdő Péter, meg negyedzsidó, mégis a szélsőjobbos médiákban mindkettő le van “zsidózva”.

    • leharisrael 2013. július 1. hétfő - 19:18 #

      Én egy bizonyos sváb települést hoztam fel példának és szerintem nagyon jó példa annak a különbségnek a bemutatására, hogy őket mennyire nem vegzálták “identitásilag”.
      A magyarországi zsidóság összességében soha nem definiálta magát etnikumként. A téma szempontjából teljesen érdektelen, hogy én, te, ő – az egyén – mit gondol. Amíg a magyarországi zsidóság vallásilag határozza meg magát, addig igen, ők izraelita vallású magyarok. Vagy, amennyiben vallástalanok, akkor zsidó származású magyarok.
      Hogy egyik esetben sem nyernek elfogadást… hát ez az írás egyik lényeges része.

  4. izraeli 2013. július 3. szerda - 11:57 #

    “Egyik esetben sem nyernek elfogadast”- valoban EZ az iras lenyeges resze.
    En- megprobalok- tovabb menni.
    Nem mindenki kepes levonni a tanulsagot belole.

    Rendszerek jonnek es mennek- az antiszemitizmus- nem valtozik.

    Sokszor gondolkoztam rajta, hogy miert- bar ezt nalam bolcsebb emberek
    sem tudjak megerteni.
    Lehetseges, hogy a masik ket monoteista vallast {a kereszteny es a muzulman}
    amely az anyavallasbol {zsido} sarjadt, mind maig zavarja az elobbi jelenlete.
    A zsido vallas- ellentetben a ket “leszarmazottal”- EGY NEP torvenyeit,
    eletmodjat- volt hivatva- meghatarozni .
    A MASIK KET VALLAS- kulonbozo idokben- elindult VILAGHODITO utjara
    {keresztes hadjaratok,inkvizicio, muszlim hoditasok}.
    Azt is nehez magamnak megmagyarazni, honnan jottek- a nepek koreben
    elterjedt “hitek” melyek a mai napig tartjak magukat
    A “vervadak” pl , melyekkel egy olyan nepet vadolnak, melynek TILTVA VAN
    a ver fogyasztasa, minden formaban, “mert a ver a lelek”.

    Ma- ugy latom- minden nepben- tobb az ateista.

    Megis, ezek a tobb mint 2000 eves “hagyomanyok”- tartjak magukat.
    Igy volt ez a kommunista eraban is., amikor mindenki -nyiltan-ateista volt.
    Igaz, hogy Magyarorszagon a mai napig -emlegetik a kommunt es a zsido Kun Belat
    {viszont megfeledkeznek a “feher terror”rol} es a zsido Rakosit es az AVO-t-
    de megfeledkeznek Kadar Janos {nem zsido} {akkori} belugyminiszterrol-
    aki felallitotta az AVO-t.

    Engedd meg, hogy az ALIJAVAL kapcsolatban kozzetegyek nehany nagyon szep
    gondolatot FEUERSTEIN AZRIEL tollabol:{remelem, ha idezem, nem plagium}

    “Ahogy a koolaj utani verseny fokozodik,ugy fognak majd megerosodni azok
    a hangok, amelyek eloszor kerdojellel,majd kesobb felkialtojellel, ketsegbe
    vonjak az Izraelt tamogato politika helyesseget.
    Ezzel egyutt,csak ido kerdese,hogy ujra felemelje a fejet az a reteg, amelynek
    a szajat eddig a Holokauszt emleke befogta,es kerdezze,hogy mi a kapcsolata
    ennek a politikanak azzal a tennyel, hogy a zsidok, joval a szamaranyukon
    felul es szembetuno modon vesznek reszt mindenutt: a politikaban,a sajtoban,
    az egyetemeken, az irodalomban,az orvosok,az ugyvedek, a birok soraban.

    Termeszetesen teljesen elkepzelhetetlen, hogy amerikaiak, akik VELETLENUL
    IZRAELITA VALLASUAK, valamifele megkulonboztetest szenvedjenek ilyen,egyelore
    csendes es szegyenlos meggondolasok miatt. Hiszen teljesen vilagos,hogy
    Amerika mas. Igaz, hogy Spanyolorszag is mas volt a kiuzetes es Nemetorszag
    a holokauszt elott, bem beszelve Magyarorszagrol, amely teljesen mas volt,…addig.
    De Amerika?! Egyaltalan ossze se hasonlithato.

    Mint mondtuk, a helyzet mas volt, MAS ALLAMOK VOLTAK, MINDEN MAS VOLT,
    CSAK A ZSIDO NEM VALTOZOTT,

    Mutasd meg neki a ketezer eves diaszpora tortenetet{bocsanat a kifejezesert}
    a pogromokkal, a gyilkossagokkal, a Soat,azt, hogy alig hatvan eve a nepe
    negyven szazalekat kiirtottak,vajon elkezd e azon gondolkozni,hogy talan
    erdemes volna alijazni? A, dehogy,Ez valamikor regen volt,egyszeri,soha vissza nem terheto dolog.

    Vannak olyan zsidok is,akik azt kerdezik, HOGY MERTEK EGYALTALAN
    BESZELNI ALIJAROL, HISZEN AZ EGYETLEN HELY AHOL MA A ZSIDOKAT
    OLIK AZ IZRAEL. Ez igaz.
    EGY NEP SEM SZERZETT HAZAT ANELKUL, HOGY MEGFIZETTE
    VOLNA ERTE AZ ARAT – VERBEN,

    MI ITT MA MEGFIZETJUK EZT A VER ADOT A FIAINKERT ES ERTETEK,
    HOGY MENHELYET TEREMTSUNK NEKTEK, HA ERRE SZUKSEGETEK
    LESZ, MINT AHOGY , AKIK ELOTTUNK VOLTAK MEGFIZETTEK EZT ERTUNK.

    Es ha azt kerditek,mi lett volna a zsidok sorsa a Soa utan,Izrael nelkul,
    menjetek be egy tyukketrecbe es nezzetek meg mi tortenik ott
    egy sebzett tyukkal, a tarsai halalra csipdesik.
    A vilag zsidosaganak a sorsa Izrael nelkul, nem lett volna mas,mint
    eze a sebzett tyuke.”

    Lehar, most is tul hosszan irtam , ugy, hogy megertem, ha nem teljesen kozlod.
    A tema viszont nagyon fontos- es gondolom- sokunkat erint.

    מרים

    • leharisrael 2013. július 3. szerda - 12:48 #

      Eszedbe ne jusson szabadkozni, amikor minden szavad, minden betűd IGAZ! Köszönetet érdemelsz, hogy ezt megosztottad velünk!:)
      Más, de szorosan ide tartozik: Kicsit csalódott vagyok az írás fogadtatását illetően, mert a szép számú olvasó mellett egyetlen “érintett” sem szól hozzá sem itt, sem a facebook-on. Pedig a téma az izraeli magyar ajkúak körében merült fel, akikről – mivel személyes kapcsolatunk nincs – nem tudom, hogy mennyire újak, esetleg csak a tanulmányaikat végzik itt. Utóbbiaknál még csak-csak, de a már alijázottaknál végképp nem értettem az identitásbeli problémát.

      • Mirjam 2013. július 4. csütörtök - 14:39 #

        Kedves Lehár!
        Miután egy másik írásodra regaálva már elég hosszan megírtam, hogy mit jelentett számomra gyerekként az, hogy zsidó vagyok, most nem akarom hosszasan ecsetelni, hogy hogyan alakult ki az én identitásom.
        Röviden csak annyit, hogy másfél éve jöttem HAZA. Bár anyanyelvem mindíg a magyar marad – már koromnál fogva sem hiszem, hogy valaha jól fogom beszélni a hébert, bár próbálkozom – azon a nyelven tudom csak a gondolataimat kifejezni, boldog vagyok, hogy itt élhetek, hálával gondolok az elődökre és a ma itt élőkre, dolgozókra, akik lehetővé tették számomra, hogy itt élhessek. Már sok haszna nincs belőlem ennek az országnak, csak kapok és amit kapok, azt csak töredékesen tudom viszonozni.
        Ha valamit az alijával kapcsolatban sajnálok, az nem a Magyarországon elkótyavetyélt anyagi javak, hanem az, hogy nem sikerült fiatalabb korban jönnöm.
        Ein li eretz aheret!!!!!!!!!!!!!!!

      • leharisrael 2013. július 4. csütörtök - 17:41 #

        Mirjam! Te vagy nekem a minta arra, hogy idősebb korban is lehet alijázni, ha valaki megérti, mit jelent a HAZA!
        Nem tudom láttad-e, de ezt a témát a magyar ajkú izraeliek vetették fel a FB oldalukon. Ott is elmondtam a véleményemet, de úgy látszik nem azt hallották, amit akartak.:( Sajnálom, hogy ők sem ott, sem itt nem tettek fel kérdéseket, de ez legyen az ő bajuk.
        A nyelvtudásod ne aggasszon, én már 20 éve élek itt és írásban-beszédben egyaránt vannak problémáim – és ezek már maradnak is.
        Azt én is nagyon sajnálom, hogy nem tudtam fiatalabb koromban jönni, de ez van.
        Visszatérve a friss, fiatal alijára – az én fülemnek rosszul esik hallani, hogy Magyarországról,mint otthonról beszélnek. Persze értem, hogy többségük ott hagyta a szüleit, barátait, de ha egyszer ide jött, itt akar egzisztenciát teremteni, akkor tartozik annyival az országnak, hogy ne akarja megváltoztatni az arculatát és ne akarjon itt egy kis-Magyarországot kialakítani. Akkor bizony úgy jár, mint az oroszok és a franciák, akik itt is galutban, szinte kizárólag egymás között élnek. Tisztelet a kivételnek!!!

    • Attila 2013. július 10. szerda - 12:22 #

      bár először az amerikai demokrácia védelmében akartam pár dolgot írni, de közben rájöttem, hogy tévedek. Igen. a gonoszság el tudta fordítani az igazságot még az Egyesült Államokban is. valahogy a hitlerben lévő gonoszság olyan mértékben váratlanul érte az egész civilizált világot, hogy a demokráciák is béna kacsaként sodródtak az eseményekben. a rabszolgaság felszámolásának előkészületére az amiknak 60 évük volt (asszem 1803-ban fogadták el a brittek a Wilberforce-törvényt, 61-65 az amerikai polgárháború), de itt 1933-ban a semmiből jött egy őrült és 1939-ben már lángba is borította Európát. 41-ben a világot. Ez óriási sokk volt. A Népszövetség genfi gyűlésén egy ország sem nyitotta ki a letelepedés lehetőségét az európai zsidóság előtt. amikor Ali-G-Borat alias Sasha-Baruch-Cohen rákezdett a “throw the jew down the well” c. dalára egy jószándékú középnyugati-cowboy kocsmában, és mindenki lelkesen énekelte ezt a refrént, hát nem az IQ bajnokok találkozóhelye volt…ilyen az egyszerű ember? ölni is tud? szerencsére egy fejlett társadalomban ma már sok szűrő van: sajtó, média, véleményformálók stb., de kétségtelen hogy ezek a II. vh előtti európában is megvoltak.

      • leharisrael 2013. július 10. szerda - 19:00 #

        “szerencsére egy fejlett társadalomban ma már sok szűrő van: sajtó, média, véleményformálók stb., de kétségtelen hogy ezek a II. vh előtti európában is megvoltak.”

        Ahogy írod, a médiák léteztek a II. vh. előtt is. Ma is léteznek, kérdés milyen érdekeke mentén, kit szolgálnak?!

      • tisztelthölgyeimésuraim 2013. augusztus 18. vasárnap - 13:50 #

        Attila !
        Írod, hogy hitler – azaz a nácizmus – szinte egyik pillanatról a másikra tűnt fel.
        Ez több szempontból is “pontatlan” megállapítás.
        Először is most mindegy, hogy hogyan nevezzük változatait, de a magyar antiszemita törvényeket semmi nem előzte meg, viszont azok a Mein Kampf előtt jóval, már 1920-ban létjogosultságot nyertek a magyar politikában, úgy hogy a rész törvények és rendeletek már kifejthették kellően gyilkos hatásukat. Horthy volt az első…
        Hitler könyve csak 1928-ban jelent meg, de 33-ra sikerült meggyőznie a német népet a gyűlölet nélkülözhetetlenségéről. Íróját mindjárt meg is választották Vezérükké.
        A váratlanság tényezője kizárt, a nyugati politikusoknak csak figyelniük kellett volna. Hogy miért nem figyeltek az nem biztos, hogy ma is titok lenne.

  5. izraeli 2013. július 3. szerda - 15:29 #

    Szerintem az alijazottaknal is- embere valogatja.
    Erdekes, hogy sokan az idos korbam alijazottak kozul- mint anyam ז”ל
    akiknek mar nem sikerult tokeletesen megtanulni a nyelvet- megertettek-
    miert alijaztak .

    A maiak- akik a multat csak a tortenelembol ismerik{ha egyaltalan}
    a manak elnek- mint tobbsegunk -{es ahogyan szeretnek-minel jobban}.

    Lehet, hogy ez vilagit meg olyan furcsa eseteket is, mint Szegedi Csanade.,
    akinek a szulei eltitkoltak zsido szarmazasat- gondolom- “vedeni” akartak.

    Minden esetre, csak ket nap telt el.
    Gondolom, fognak masok is reagalni.

    • leharisrael 2013. július 3. szerda - 18:46 #

      Igen, embere válogatja, meg főleg a motiváció, amiért az aliját választja. Sajnos, hogy a friss alija egy jó része sem a magyar, sem az izraeli, sem a zsidó történelemmel nincs tisztában. Nem akarom magam ismételni, ezt leírtam.
      Én is későn érkeztem az országba. Később, mint szerettem volna, ezért már közel sem volt annyi lehetőségem, mint a gyerekeimnek. Nekem/nekünk ott voltak az egészségi állapotuk miatt mozdíthatatlan ősök. A gyerekeimet viszont előre küldtem úgy, hogy nem tudtam mikor tudok utánuk jönni.
      Sajnos, Magyarországon sok Szegedi Csanádhoz hasonló eset van, ha nem is ennyire szélsőséges.:(

  6. csibacsi 2013. július 6. szombat - 01:58 #

    Kedves Lehar,
    Mint mindig, most is elvezettel olvastam a kimerito tanulmanyodat, bar ez a tema (magyar nyelvu, magyar szarmazasu, Magyarorszagon elo zsidok identitasa) annyira osszetett, hogy koteteket lehetne irni rola, anelkul, hogy barmi pozitiv konkluziohoz erkeznenk.
    Osztom a velemenyedet, hogy a zsidosag vallalasa es realizalasa csak az alijan keresztul elkepzelheto, bar magam a golutban elek, es az sem valtoztatta meg errol a velemenyemet, hogy ifjukori cionista barataim akiknek sikerult Izraelbe jutni amikor nekem nem, mar hosszu evtizedek ota az Egyesult Allamokban vagy Canadaban vannak, ha meg leteznek. A magyarorszagi zsidosag helyzetet latva, bizonyos – feltehetoen csekely szamu szemely es csalad elobb utobb Izraelben fog letelepedni, de a nagy tobbsege az ott maradt hitsorosainknak egyre tavolabb fog sodrodni a zsido azonossagtol, csak ugy, ahogy ez a tendencia mar a mi eletunkben is megmutatkozott.
    Az Izraelbe hazameno zsidok legnagyobb ellensege a magas elvarasok lancolata. Ugyanezek a zsidok egy harmadik orszagba erkezessel vegtelenul szerenyen es minden nehezseget vallalva dolgoznanak azon, hogy hasznossa es elfogadotta tegyek magukat a valasztott uj kornyezetben, mig az Izraelbe hazaterok tobbnyire hamis elvarasokkal keseritik meg a beilleszkedesuk lehetosegeit, es lehet, hogy a szamukra az alija mellett van egy “B” terv is, ha a dolgok nem az elkepzeleseik szerint alakulnak…
    A magyarorszagi zsido azonossag vallalasanak ket lekuzdhetetlen akadalya van. Az elso a problema a zsido vallas, a zsido hit es hagyomanyok elvetese, annak szinte torzsi- sorskozossegi mentalitassal tortent potlasa. Ezzel megtagadjak a zsidosag esszenciajat es felulirnak mindent, ami a zsidosag ertekrendjevel megvalosithatna a “kivalasztottsag” igaz jelentoseget. A masodik szinte lekuzdhetetlen problema a magyarorszagi zsidosag hagyomanyos megosztottsaga, ami a magyar ertekek es gondolkodasmod kritikatlan elfogadasanak az eredmenye. Magyarorszagon a zsidok kozott allando volt az ellentet a “mamelander” regebben ott elo zsidok, es a frissen erkezo uj bevandorlo “polisi” zsidok kozott. Ugyanugy a varosi zsidosag lenezte a videki zsidosagot, a “parasztzsidokat” mig a videki zsidosag ellenezte a fovarosi “kiborotvalkozott” zsidokat, es a kiborotvalkozast a kikeresztelkedes fele vezeto utnak tekintettek. A zsidosag nem maradt immunis az irredenta fertozesre sem, az elso vilaghaboru taliszban- tefilinben lefenykepazett zsido szazadainak katonai hosiesen kuzdottek a masik arokban szenvedo mas egyenruhas zsido katonak ellen, fittyet hanyva a mindig letezo kettos identitas vadjara. Aztan jott a java, a prominens zsido, a kikeresztelkedett zsido, a kivetelezett zsido lenezte a kevesbe “szererncses” zsidokat, es bizonyos kitertek meg a zsidozas pocsek habitusat is atvettek az uj hittarsaiktol. Aztan jott az un. kommenizmus, es hala Kasztner Rezsonek es a zsido tanacs arulasanak az elvtarsak tobb zsidot nyertek meg az ugyuknek, mint a cionistak. “Mifele zsidosag? Ez egyszeruen az osztalyharc szuksegesseget bizonyitja, nem erted, a tokes zsidok eladtak a proletar zsidokat hogy a sajat kis klikkjuk szabad elvonulast kapjon!”
    Utana a befolyasos zsido lenezte a kevesbe sikeres zsidot, a sztalinista zsido megkinozta a szocialdemokrata zsidot, a lojalis zsido feljelentette a “kevesbe vonalas” zsidot, Kaaaaadaaaar evtaaaaaas a 67-es haboru utan kijelentte: mi nem vagyunk antiszemitak, de nem esunk a filoszemitizmus hibajaba. Bizony, nagy hiba lett volna, es tobb zsido “baratom” suttogva elmagyarazta, hogy Izrael cask egy imperialista orszag, es az en rajongasom iranta teljesen megmagyarazhatatlan es megengedhetetlen.
    Hat ezert gondolom, hogy Magyarorszagon zsido azonossagrol almodozni naiv dolog. Az otthoni verzio csak egy zsido szellemiseg nelkuli, ures, a babonak szintjere alazott alzsido tarsadalmi klub szintjen letezhet, es aki a hitet ott komolyan veszi szembe kell neznie az alija kihivasaval – minel elobb, annal job.

    • leharisrael 2013. július 7. vasárnap - 08:42 #

      Csibacsi! Igazad van, ebből a témából akár több kötetnyi könyvet is lehetne írni. A blogbejegyzésem is egy többszörösen átfogalmazott és nagyon megvágott anyag és utólag úgy gondolom, hogy – éppen azért, mert az ifjú nemzedéknek történelmi ismeretei sincsenek – a magyarországi történéseknek nagyobb teret kellett volna adni.
      Mindegy, az írásra érkezett reakciók így is tanulságosak – hiszen a negatív tanulság is tanulság. Természetesen nem a kommentelőimre értem, hisz Ti pontosan értettétek, miről is akarok beszélni.
      Azok, akik felvetették a kérdést, itt nem szólaltak meg és ennek – véleményem szerint – két oka lehet: Egy, hogy meg sem értették az írás lényegét, kettő, hogy nem azt kapták, amit hallani akartak.

      Köszönöm a hozzászólásodat, az utolsó bekezdésedben tökéletesen rávilágítottál a magyarországi helyzetre.

  7. peti 2013. július 8. hétfő - 10:56 #

    Nagyon egyetértek az írással, különösen ami az alija során a nehezebb út választását illeti…
    Ezzel kapcsolatban itt van egy kis kiegészítés:
    http://frankpeti.net/2013/07/05/blog-porondon-dorombolok/

    • leharisrael 2013. július 8. hétfő - 11:00 #

      Peti! Olvastam és írtam is hozzá kommentet!:)

  8. Attila 2013. július 16. kedd - 16:29 #

    Hát adósok még a világnak egy óriási filmmel, amely a Makkabeus-felkelésről szól. (Persze utána jöhetne a 69-73-as, és utána a Bar-Kochba). Így egy trilógia lenne.

  9. izraeli 2013. július 17. szerda - 14:10 #

    Lehet, hogy ez nem tartozik szorosan a temahoz, de talan megis.
    Ma emlekeznek meg Budapesten Szenes Hanna szuletesenek
    92-ik evfordulojarol.{Amerikai Nepszava}.
    Meglepve es orommel lattam {csak a postoloktol tudom}, hogy
    ma Budapesten – egy park viseli nevet.

    Csibacsi -es a te – postodhoz-.
    A Kanadai Hirekben, ahol szinten parazs vitak folynak-{Felsegsertes}
    meglepetve fedeztem fel egy zsido hozzaszolot- aki- bar egyik
    nagyanyja- a Soa aldozata- fogalma sincs a zsidosag legelemibb
    jelkepeinek jelenteserol.

    Ehhez- mint sokan hiszik- meg vallasosnak sem kell lenni,
    Nem a nem tudas- ami zavar engem- hanem az erdeklodes hianya –
    vagy ez talan a felelem- az aggodas az unokakert ?

    • leharisrael 2013. július 17. szerda - 21:23 #

      Igen, van egy kis park, amit Hannáról neveztek el nem is olyan régen. Majd utána nézek, hogy pontosan hol található.:)
      Kanadai Híreket nem olvasok az utóbbi időben. Nem az én műfajom az ott uralkodó “vitakultúra”. Az érdektelenség egyesek részéről meg elképesztő.:( Mi félnivalója van ma a galuti zsidónak, amikor van Izrael?

  10. Levi 2013. július 17. szerda - 21:06 #

    A végekről egy “utolsó mohikán”
    Magyarországon miért nem lehet a helyére tenni a “zsidó” identitást, kérdem én. El kell ismertetni, mint nemzetiséget és innen fentről elindulva mindenki akinek van valami köze a zsidó származáshoz keresse meg a helyét a társadalomba – vallásba. Ha ez megtörténne már sokkal könnyebb volna szerveződni – ne csak vallási alapon – közösségi életet élve tudva, hogy van egy anyanyelvem, egy kultúrám, egy hazám ahol születtem és hogy egy őskori nemzetből eredek és ezt a lehetőséget többféle képen tudom – akarom virágoztatni (kihasználni). És IIT LÉPNE BE AZ ALIJA gondolata is. Mind kissebségben élő nemzet (amihez tudom, hogy tartozok) más társadalmi helyzetet jelent számomra is és a környezetem is másképpen kell viszonyuljon felém. Amíg ez nem történik meg addig a magyarországi zsidóságnak nincs meg az identitása!!!!! – és innen kezdve megszűnik az asszimiláció, megmarad a társadalmi integráció. Szerintem megerősödik az identitástudat, ami egyenes út az alija felé.

    • leharisrael 2013. július 17. szerda - 21:19 #

      Ezek nagyon szép gondolatok. A magyarországi zsidósággal kellene tudatosítani! Szerintem reménytelen.:(

  11. izraeli 2013. július 21. vasárnap - 14:08 #

    Talan ujra elterek a szoros tematol.
    Leven azonban TU BEAV {Av honap 15-ik napja}, egy csokor viragot
    szeretnek kuldeni nektek.

    1. Rabbi Slomo Karlibach dala – “Lemaan achai voreai” – Testvereimert es barataimert.

    2.Jardena Arazi eloadasaban -Hanan Jovel dala – “Sehasemes taavor alai”
    Hogy ramragyogjon a napfeny

    3. Avi Toledano- egyutt enekel a jovo enekeseivel

    4.Hora-tanc

    5. Az utolso- a “kerekes szekek tanca” – gondolkoztam, hogy
    elkuldjem e.
    A gyasz az elesettekert, a sebesultek kuzdelme a talpraallasert-
    es mindenek elott- a REMENY.

  12. izraeli 2013. július 21. vasárnap - 14:11 #

    Azt hiszem, a gyerekek lemaradtak

    • izraeli 2013. július 21. vasárnap - 14:19 #

      Bocs a tevedesert, most tanulok bele, oreg fejemmel

    • leharisrael 2013. július 21. vasárnap - 14:54 #

      Ne szabadkozz! Én 55 éves koromig csak portörlési célzattal közelítettem a számítógépet! Onnantól is egyedül tanultam, amit tudok.:)

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: