Tag Archives: Oszmán birodalom

Új birodalmak a Közel-Keleten?!

14 nov

A Földközi tenger keleti medencéjében az utóbbi idők eseményei erőteljesen rávilágítanak az erőviszonyok változására.
Ennek egyik jele a török tüzérség válasza az ország északi részét ért gránát támadásra amely egy öttagú szír család halálát okozta. Folytatásképpen a török parlament felhatalmazást adott a hadseregnek szír területeken folytatandó hadműveletekre. Ezzel egy időben a török miniszterelnök kijelentette, “nem vagyunk messze a háborútól”!
A török katonai erő ráveti árnyékát az arab országokra, elsősorban a déli szomszédra, Szíriára. Azután, hogy Törökország kifejtette véleményét arra vonatkozóan, hogy szerinte hogyan is kellene kinéznie az Aszad utáni Szíriának, a szír külügyminiszter hangot adott az arab országok történelmi félelmének, mondván: “Törökország nem az oszmán birodalom”.
Itt kell megjegyezni, hogy Irak pont a török erőfölénytől tartva hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely az utóbbi 16 évben lehetővé tette Törökországnak, hogy a kurd gerillákat üldözve az iraki Kurdisztán területére lépjenek. (Ma ez a Kurdisztán majdnem önálló államként tevékenykedik.)
A New York Times október 2-i számában felhívja a figyelmet egy másik szereplőre, aki hegemóniára törekszik a Földközi tenger  keleti medencéjében. Ez nem más, mint Irán.
Ugyan ebben a számban rajzolnak portrét Kasszem Szulejmani tábornokról, az iráni Forradalmi  Gárda El-Kudsz (Jeruzsálem) egységének parancsnokáról, akinek jelentős befolyása van az iraki belpolitikára és elsőszámú felelőse az Aszad rezsim támogatásának. (Mellesleg az El-Kudsz “harcosai” a kivitelezői az iráni terror-cselekményeknek világszerte.)
Hasonló témában közölt tudósítást a brit Guardien tavaly, amelyben leírták, hogy egy vezető iraki politikus üzenetet adott át David Petreus tábornok amerikai katonai parancsnoknak, amely így hangzott:” Petreus tábornok, tudnia kell, hogy én, Kasszem Szulejmani, irányítom az iráni politikát Irakban, Libanonban, Gázában és Afganisztánban”.
Ez év januárjában az iráni hírügynökség (ISNA) tudósított Szulejmáni Irakkal és Libanonnal kapcsolatos beszédéről , amelyben azt mondta: “ezek az államok Irán ideológiai és politikai befolyása alatt állnak”. Egy hónappal ezelőtt Irán hivatalosan is elismerte, hogy az El-Kudsz “harcosai” jelen vannak Szíriában és Libanonban.

Mindezek azt mutatják, hogy Törökország és Irán katonailag egyre nagyobb súllyal van jelen az arab országokban, ami a közel-keleti erőviszonyok jelentős átrendeződését vetíti előre.

A második világháborútól napjainkig az arab intelligencia és a politikusok a “nyugati imperializmust” tették felelőssé azért, hogy az arab országok nem fejlődnek. Az első “nyugati imperialista” Napóleon volt, aki 1798-ban az Egyiptom elleni hadjáratot vezette. Miután 1962-ben Franciaország kivonult Algériából, majd Anglia 1968-ban a Szuezi övezetből, egyedül  az amerikaiak maradtak a térségben. Most, amikor több jel is arra utal, hogy az USA készül kivonni erőit a térségből, az arab országok – amelyek szeretnék sorsuk irányítását saját kezükbe venni – szembe találják magukat azzal, hogy a térséget a Napóleoni idők előtt uraló erők visszatérőben vannak.  

Irán és Törökország hivatalosan ugyan nem jelentette be ilyen irányú törekvéseit, de számos jel erre utal. A török külügyminiszter Ahmed Davutuglu – akit ismerősei az “új oszmán birodalom” egyik megálmodójának tartanak –  2009 októberében Szarajevóban arról beszélt, hogy “a Balkán, a Kaukázus és a Közel-Kelet sokkal jobb állapotban volt az oszmán birodalom idején.” Utalva a körzetben zajlott és zajló háborúkra, Davutuglu jelezte, hogy “Törökország visszatér” és nagyobb szerepet kíván vállalni a konfliktusokban.



Oszmán birodalom a 17. században

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom

Irán “kezenyomát” lehet felfedezni Irakban, Libanonban, Gázában, a bahreini és jemeni síita lázadásokban, valamint az Aszadnak nyújtott segítségben is.
Abdallah szaudi király már 2003-ban szemére vetette Bush-nak az iraki inváziót: “Ön tette lehetővé a perzsáknak, a Szafavidákkal (a perzsa sahok türkmén származású dinasztiája) bekebelezni Irakot”. A szaudi király itt a Szafavida birodalomra utalt, amely 1501-től a nyugati hatalmak 18. századi megjelenéséig uralkodott Iránban. Szaudi vélemény szerint a nyugati hatalmak kivonulásával a Szafavida  birodalom modern változata fog visszatérni.



Szafavita birodalom a 16. században

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szafavid%C3%A1k

Törökországnak és Iránnak a 18. század két körzeti vezető hatalmának – amelyek ismét dominanciára törekednek a térségben – nagyon fontos, hogy lépésről-lépésre végrehajtott hegemoniára való törekvésüket valahogy elfedjék az arab országok elől. Ezért mindettőjüknek szükségük van Izraelre, mint ellenségre. Ez a folyamat olyan érdekszövetségeket hozhat létre Izrael és a körzet államai között, amit ma még elképzelni is nehéz.

2012. november 14.

%d blogger ezt szereti: