Tag Archives: C’fat

C’fat – צפת

17 jan
A tél, még izraeli mértékkel mérve sem az én évszakom. Ezért már januárban a tavaszi-kora nyári kirándulási lehetőségek foglalkoztatnak. C’fat Izrael északi részén, felső Galileában helyezkedik el, mintegy  3 km-re az ország legészakibb nagyvárosától. Hegyek közé ékelt, maga is hegyen épült település, amit csodálatos erdők vesznek körül, ugyanakkor a városból dél felé utazva  a Kineret (Tibériás tó)   és környéke nyújt szemet gyönyörködtető látványt.A zsidóság és Erec Jiszroél történetében a város viszonylag fiatalnak számít, aminek egyik érdekessége, hogy alapítói az első keresztes lovagok voltak még a 11. század végén. Őket a muszlemek követték, de a 12. sz. közepétől már megjelentek az első zsidó telepesek is.

Keresztes-kori vár maradványa.

 

C’fat, történelmének első 500 évében nem volt más, mint egy kis galileai település, a 16. századtól kezdve viszont központi helyet foglal el egész Erec Jiszroélben. Az elsőként tömegével érkező zsidók a spanyol száműzetés menekültjei, akik között sok volt a kereskedő,  így rövid időn belül a gazdasági élet központjává tették a várost.  Az addig javarészt textilgyártásból élő közösség az üzleti élet központjában találta magát.  Az újonnan érkezettek nem szorították vissza a szövőipart, hanem jó üzleti érzékkel még ki is aknázták.  Úgy a méterárut, mint a kész ruházati cikkeket az összes földközi-tengeri országokba (Törökország, Egyiptom, Szíria, Görögország, de még Olaszország is) exportálták.1577-ben itt nyílt  meg az első zsidó nyomda (ezt megelőzően a héber nyelvű könyveket  – 1470-ben összesen kétszázat – Olaszországban nyomtatták).  A c’fati nyomda első tulajdonosa egy Lengyelországból alijázott nyomdász volt, aki kifejezetten azért jött Erec Jiszroélba, hogy meghonosítsa a könyvnyomtatást.  A nyomda fennállásának rövid ideje alatt összesen 6 könyvet nyomtattak, aminek érdekessége, hogy ezek közül ötöt c’fati lakosok írtak. Az 1800-as években újraindított könyvkiadás már orosz zsidó szakemberek kezében volt, aminek az 1837-es földrengés vetett véget. C’fat a kereskedelmen és kulturális életen túl vallási központ is volt. Az itt élő zsidókkal szemben – ellentétben Jeruzsálemmel – sem a keresztényeknek, sem a muszlemoknak nem voltak vallási követeléseik, így a zsidó vallási központ kialakítása semmiféle akadályba nem ütközött.  A spanyol és később az orosz bevándorlók azon része, amelyik sem a kézműiparban, sem a kereskedelmi életben nem vett tevékenyen részt, a kabbalában (számmisztika) mélyedt el.Mielőtt fotókon is bemutatnám a várost, el kell mondani, hogy C’fat a mai napig őrzi a hagyományokat. Óvárosában számtalan múzeum, kiállító park található, a látogató számára a kézművesek utcája életreszóló élményt nyújt.  Évek óta itt kerül megrendezésre  a nyári nemzetközi klezmer-fesztivál,  ahol a zsidó folklór zenének magyarországi művelői is képviseltetik magukat. És hamár klezmer, hallgassuk a műfaj ma élő legnagyobbját, Giora Feidman-t.


Itt található a magyar nyelvterületről származó zsidóság Emlékmúzeuma, mely 1990-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.  A múzeum bemutatja a magyarországi, a burgerlandi, a szlovákiai és erdélyi, valamint a kárpátaljai és bácska-bánáti zsidóság múltját, kultúráját.  Célja többek között a már Izraelben született generációval megismertetni az ősök életmódját, elősegíteni a múlt megértését.
Az Emlékmúzeum épülete.
Óvárosi sikátor.

Iparművészeti alkotások a város minden pontján láthatók.
A szintkülönbségek miatt nem ritka, hogy két  utcát  ilyen lépcsősor köt össze.
A török hódoltság idejéből fennmaradt fügefa törzse.
Óvárosi utcarészlet.

Utcarészlet – sajnos a hiányzó köveket malterral pótolták.
Az óvárosi téren látható, hogy a hagyományos és modern öltözet  jól megfér egymás mellett.

Csillagövi jegyek tűzzománcból.
Végül egy havas c’fati fotó. 

Képek forrása: Google(Ez a bejegyzés a NolBlog-on 2010. június 19-én megjelent írás frissített változata.)

2012. január 17.

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: