A cionizmus a válasz az asszimilációra…

5 feb

 

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy mindenkinek  joga van a szabad választásra. Ami természetesen vonatkozik a saját identitás meghatározására, a valláshoz való viszonyra, vagy a vallásgyakorlás módjára, vagy akár a párválasztásra is.

A tények azonban makacs dolgok, akár tetszik nekünk, akár nem. De, menjünk sorjában.

A közelmúltban Lucy Aharish és Tsahi Halevi házassága élénk visszhangot  és sokszor szélsőséges válaszokat váltott ki úgy az izraeli, mint a világsajtó olvasóiból. A szélsőséges véleményt megfogalmazók között nem egy a zsidóság jövőjéért aggódott.

Megnyugtatásul csak annyit, hogy a zsidóság Izraelben nem tűnik el. Izrael zsidó állam, a társadalom többsége zsidó, az ország kultúrája zsidó, az ünnepek zsidó ünnepek, a heti pihenőnap a szombat, a hivatalos nyelv az ivrit. A zsidók majdnem 100%-a zsidóval házasodik. De a nem zsidóval házasodó gyerekei és unokái is a zsidó társadalom, mint társadalmi kollektíva, részévé válnak – mindaddig, amíg Izraelben élnek.

Ugyan ez nem mondható el a szétszórattatásban élő zsidókkal kapcsolatban. Ők ugyanis ott  kisebbség, így statisztikailag nagy az esély, hogy zsidó nem zsidóval köt házasságot. Az oktatási intézményekben, a munkahelyen, a szórakozóhelyek többségében nem zsidóval találkozik.

Izraelen kívül a vegyes házasság igen magas és egyre növekvő százalékban fordul elő. A konzervatív és reform közösségek csak lassítani tudják ezt a folyamatot, de megállítani nem. Ami azt jelenti, hogy a zsidóságnak hosszú távon nincs jövője a galutban. Sarkosan fogalmazva, csak idő kérdése, hogy a diaszpóra zsidósága felszívódjon.

Engem személy szerint nem aggaszt az Izraelben köttetett néhány vegyes házasság és meggyőződésem, hogy ha Lucy nem egy ismert TV-s személyiség, az ő esete sem kap ilyen széles nyilvánosságot. Megjegyzem, véleményem szerint, így sem több, mint bulvár szenzáció.

Ami viszont aggaszt, az a jerida. Annak ellenére, hogy a jeridázók (kivándorlók) száma a legalacsonyabb az államalapítás óta, még mindig magas. Ami ebben a kérdésben igazán aggasztó, az a növekvő társadalmi és kulturális támogatottsága, mint érthető és természetes választásé. Sőt! A politikai közbeszédben az alija és jerida kifejezések helyett már a be- és kivándorlás használatos.

Jó az esély, hogy a  kivándorolt izraeli gyereke, vagy unokája a fentebb említett okok miatt már nem lesz zsidó, nem lesz az izraeli nép része.

Izraelnek ebben a kérdésben lépnie kell, vagyis rövid távon rendeznie kell az alija és a jerida kérdését

Mivel az országot elhagyókat többnyire egzisztenciális döntések motiválják, az állam tett néhány lépést a jeridázók visszatérésének elősegítésére. Így a külföldön szerzett ingóságaikat, vagyontárgyaikat egy elég magas összegig adómentesen hozhatják Izraelbe. A munkavállalásnál bizonyos előnyöket élveznek, ami elsősorban az adózás terén mutatkozik meg.

Az alijáért is sokkal többet kell tenni. Izraelt egyformán vonzóvá kell tenni minden szétszórattatásban élő zsidó számára – társadalmi és anyagi helyzetétől függetlenül. A legsürgősebb probléma, amit a sikeres alija érdekében meg kell oldani, az az olékat támogató környezet kialakítása. Ugyanis sok olyan “kóser” zsidó érkezik, –  elsősorban a kelet-európai országokból – aki minimális ismerettel sem rendelkezik a zsidóságról, sőt még Izraelről se nagyon.

A jelenlegi oktatási rendszer egyáltalán nem alkalmas az integráció elősegítésére. Ez egyaránt vonatkozik a gyermek és felnőtt oktatásra. Van ugyan néhány eszigetelt, ugyanakkor igen sikeres kezdeményezés, de mindaddig, amíg ezeket állami szinten nem karolják fel, hatásában elenyésző marad.

A másik súlyos probléma a betérés. Szintén elsősorban a kelet-európai országokból számos olé érkezett házastársi jogon, aki halachikusan nem zsidó. Ezek számára kétféle lehetőség kínálkozik.

Mielőtt ezek ismertetésébe kezdenék, tényként kell leszögezni, hogy a betérés nem könnyű, ezzel szemben hosszú folyamat. Ez érthető is, hiszen zsidónak lenni nem csak (és nem elsősorban) vallást jelent, hanem egy néphez való tartozást. Ha elfogulatlanul állunk a kérdéshez, meg kell említeni a svájci állampolgárság megszerzésének nehézségeit és időtartamát, amelyhez képest egy zsidó betérés maga a könnyűlovasság.

A betérés haszid formájára nem térek ki, elég legyen annyi, hogy a vallási követelményeket sokszor túlzónak érzem, különösen az aránytalanul kevés, a mindennapi életben hasznos információk átadásának tükrében. Időtartama minimum három év.

Ugyanakkor üdvözlendő a Miniszterelnökségi Hivatal keretei között működő rabbinikus bíróság (Bét Din) betéréssel kapcsolatos tevékenysége és a Bét Din elé kerülő delikvens felkészítését patronáló alapítvány munkája. A rav Chaim Druckman (aki nem mellesleg a vallási bíróság elnöke is) nevéhez fűződő alapítvány egy nagyon emberközeli, barátságos intézmény, ahol a jelöltet a legmesszebbmenőkig segítik az elsajátítandó tudás megszerzésében.

Itt egy három hónapos előzetes tanulás (nevezhetjük állapot felmérésnek) után kerül sor a betéréshez szükséges akta megnyitására. Ezt egy 8-10 hónapos tanulás követi, amely magában foglalja a zsidó történelembe történő betekintést, imák, áldásmondatok ismertetését, a Szombattartás és a ünnepek lényegét, a kóserság fogalmát.

A szerzett tudásról a három tagú rabbinikus bíróság előtt kell számot adni kérdés-felelet formájában. Ezt követi férfiaknál a brit-mila (circumcisio v. körülmetélés), nőknél, férfiaknál egyaránt a rituális fürdőben (mikve) történő megmerítkezés, majd házastársak esetén a zsidó esküvő.

Meg kell jegyezni, hogy a Bét Din elfogad külföldi betérést is, ha az mindenben megfelel a zsidó törvények (halacha) által megszabottaknak.

Még egy tényező, amit a szétszórattatásban, de talán kiemelten az Európában élő zsidóknak nem árt tekintetbe venni,. Ez az egyre kevésbé barátságos környezet.

Az Európát érintő, modernkori népvándorlás – bár ezt a legtöbben Európában még nem akarják tudomásul venni – beindított egy olyan társadalmi változást, ahonnan hosszabb távon már nincs visszatérés.

A látható jelenségekből már ma is következtetni lehet arra, hogy ebben a változó környezetben a zsidóságnak nincs helye.

A nagy kérdés csak az, hogy a galuti zsidóság merre veszi az irányt.

05/02/2018

Kapcsolódó írások:

https://leharblog.wordpress.com/2011/11/16/cionizmus-diohejban/

https://leharblog.wordpress.com/2012/09/20/az-antiszemitizmus-uj-ruhaja/

https://leharblog.wordpress.com/2015/01/11/jo-reggelt-europa/

https://leharblog.wordpress.com/2015/04/05/europa-zsidok-nelkul/

Reklámok

4 hozzászólás to “A cionizmus a válasz az asszimilációra…”

  1. Györgyi Lott 2019. február 5. kedd - 14:53 #

    Bàr tudnànak a kérdésre minnél többen a szivük szerint öszintén vàlaszolni!

  2. slaszlos 2019. február 5. kedd - 15:49 #

    Kitünö és célratörö irás amely a zsidó egyén önismeret személyiségében ismert vagy ismeretlen tényeket közöl mindenkinek aki a szülöföld és haza közötti – bevándorlás és kivándorlás között válasz elött áll …

    “A cionizmus a válasz az asszimilizációra ” valóban annak aki ezt felismeri mélységében a befogadást és ennek törvényeit , szabályait a zsidó nép létének feltételeinek érdekében…

    Mindezek ellenére az öslakósság és az újonnanérkezök között is fennálló akadályok,mint minden bevándorlónak bárhol is a világmindenségben és bárhova is hajtja a szülöföld és haza között óriási az érzelmi különbség amit a Lélek különös képessége dolgozhat fel a nyugodtság és nyugtalanság határai között…Kétségtelen Izrael Állam védelmi hálója biztonságot jelent állampolgárainak az addigi más nemzetek és népcsoportok atrakciói ellen és zsidónak lenni azt nem csak a határain belüli folyamat , hanem az államhatáron túli felismerése is a zsidó eredetnek amelyet megtagadni és eltagadni sem lehet , ha önmagában megtalálja eredetének gyökereit . A Lélek tisztasága és bonyolult folyamata egyéniségének és önismeretének forrása és érzékenysége származásának többféle beidegzedösében amelyben megosztja sorsát és önmagát környezetével akár zsidók vagy nem-zsidók között …

  3. Eldrad 2019. február 7. csütörtök - 11:47 #

    Egy megjegyzés, engedelmeddel:

    “a nem zsidóval házasodó gyerekei és unokái is a zsidó társadalom, mint társadalmi kollektíva, részévé válnak – mindaddig, amíg Izraelben élnek”

    – Persze. Főleg, ha ostoba, debil, öngyűlölő szülők nem nevelik valamiféle szélsőanarchista- “progresszív” nemzetgyűlölőnek a gyereküket. Tudom, hogy ez a fajta Izraelben viszonylag ritka, de jelen van, és ugyanúgy fertőző, mint mindehol máshol. Na, EZZEL IS kezdeni kellene valamit. Radiklisan átgondolt mentálhigéniás nevelés????

    • slaszlos 2019. február 10. vasárnap - 15:15 #

      Öszinte megfontolandó gondolatok…Illenne sokunknak feltenni a kérdést és önmagunkban választ adni Ki a zsidó ? Mi teszi a zsidót zsidóvá ? …

      Ábraham Poliah / Izrael,Tel-Avivi Egyetem Történelem professzorától ” napjaink zsidóinak közö a getto-traumás élményeiböl erededö társadalmi örökség és vallásából származó szokásaik és viselkedési formák…Izrael a Nemzet identitása “…Az irás erröl ad jelzést,mint ” a cionizmus a válasz az asszimilizációra…”…

      Tagadhatatlan a vallás , gyökereink ápolása a zsidó nép közösségében talál otthonra annak aki a Lélek tisztaságában megtalálja önmaga identitását…és a nemzetállam védelmet ad …A nemzetérzés hazafiság és egységbe igazit , békét és biztonságot…

      Önmagadhoz az önismeret a kulcs és a felelöségvállalás,mint zsidó határokon innen és azon túl valahol a nagyvilágban , egységben vagy szórványban , emberi méltóságodban…

      Nem tagadhatod meg önmagad , származásodat sem akármennyit is birsz viselni ebböl ,mint lelki és szellemi gazdagságot és ennek teherbirását a másságok között és velük szemben az emberi faj létezésében , mint egyén…Mi mindannyian unikumok vagyunk , a Teremtés gyümölcse ,de hasonlóan különbözök egymástól…Nyisd fel önmagad rejtélyeit önmagadért…

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: