Jom ha-Acmaut – 69

1 máj

Csalódni fog az az olvasó, aki szokványos ünnepi megemlékezésre számít. A rendhagyó megközelítésnek azonban oka van!

Ha semmi másban, abban talán egyetértés lesz köztünk, hogy a tavasz az egyén életében is a megújulás jelképe. A hosszúra nyúlt tél, a kényszerű bezártság és a színek hiánya után,- talán nem túlzás azt állítani – hogy az első rügyek, az első fűszálak megjelenése, szinte mindenkiben az új élet reményét villantja fel. És talán az sem véletlen, hogy a nagy forradalmak kirobbanásának zöme is a tavaszi hónapokra tehető…

Mielőtt ezen gondolatmenetet folytatnám, néhány dolog tisztázásra szorul. Ezek közül az első és – véleményem szerint – legfontosabb, eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a zsidó élet és a vallás gyakorlása elválaszthatatlan. A zsidó ember mindennapi életét átszövik a vallás megszabta törvények melyek sokaknál a hagymánytiszteletben nyilvánulnak meg. Ismét leírom, amit már számos alkalommal kifejtettem: zsidóságát mindenki úgy éli meg, ahogy az számára a legelfogadhatóbb. De akár a vallásos életet  választja, akár a kulturális megközelítést, tegye azt meggyőződésből!

Éppen ezért,  szétszórattatásban élő zsidónak el kellene gondolkoznia azon, hogy érdemes-e beállni az Izrael legitimitását megkérdőjelezők táborába? Már csak azért is, mert – elnézve a nemzetközi helyzet alakulását – nem tudhatja, hogy mikor lesz szüksége az állam segítő kezére. Az izraelbe alijázottaknak pedig nincs ehhez erkölcsi alapja , ugyanis ha összevetjük, hogy egy részük mit is tett le az ország asztalára azzal, amit Izraeltől – előlegben –  kapott – a mérleg serpenyője az ország  javára billen. Ha mégis a hazugság-gépezet oldalát – az idegen érdekek képviseletét –  választja, ne csodálkozzon, ha szembe találja magát azzal a többséggel,a kik számára  ”אין לי ארץ אחרת”, (ejn li erec aheret) vagyis akik Izraelt tekintik egyedüli hazájuknak.

Természetesen ez nem vonatkozik arra a törpe, – ugyanakkor nagyhangú – kisebbségre, akik egy fenékkel két lovat ülnek meg és születési országukból csakúgy, mint a választottból kizárólag a számukra előnyöset hajlandók tolerálni.

Visszatérve a tavaszi ünnepekhez,  tudni kell, hogy Izraelben az egyetlen állami ünnep Jom ha-Acmaut, vagyis a Függetlenség Napja. De ki lehet független? Csak aki szabad! És ezzel mindjárt elérkeztem mondandóm lényegi részéhez, ahhoz, hogy a zsidó lét (nem a vallás) nem választható szét teljesen állami és felekezeti szférára. Tovább megyek, még az emléknapok is beleolvadnak a nagy egészbe.

Mert mit is ünneplünk Peszachkor? – Az egyiptomi rabszolgaságból történt megszabadulásunkat!

Peszach elmúltával a vészkorszak áldozataira és hőseire emlékezünk, mely időszak – némi beleérzéssel – megfelel a negyven évig tartó sivatagi vándorlásnak. Ennek a kornak is voltak áldozatai, akik nem léphettek Izrael földjére.A függetlenség kivívása már a sivatagban kezdetét vette, az aranyborjú elutasításával. Azok akik elutasították, a törvény által néppé kovácsolódtak (erről szól Savuot ünnepe).

Nem véletlenül mondom, hogy a diaszpórában született, Izraelt hazájának választó zsidó kétszer ünnepli függetlenségét: egyszer Peszachkor, egyszer Jom ha-Acmautkor!

Ezt a levezetést az Izraelben születettek, akiknek természetes, hogy emelt fővel járhatnak saját hazájukban, akik a saját himnuszuknak tisztelegnek, akiknek saját hadserege… van, kevésbé értékelik, mint azok, akiknek az életük hátrahagyott részében ez nem adatott meg.

Szó nincs arról, hogy Izraelben ne lennének megoldásra váró társadalmi problémák. Vannak és azokat meg is kell oldani. Csakhogy ezeket a problémákat mindig az egészhez viszonyítva az ország speciális helyzetét figyelembe véve érdemes szemlélni…

Ami fentebbi – az idegen érdekeket szolgáló – megállapításomat illeti, azzal sem a vélemény-nyilvánítás ténye háborít fel. Demokratikus országban élünk, ahol ez a szólásszabadság része. Amennyiben egy kisebb-nagyobb csoport elégedetlenségének akar hangot adni, tegye. Szerveződjön, agitáljon, szerezzen magának annyi támogatót, amennyi a változás realizálásához elegendő. A saját erőből felmutatott eredmény előtt még akkor is fejet hajtok, ha nem értek vele egyet.

Azt viszont visszautasítom, hogy a többséggel szembemenve, külföldről fizetett provokátorok tegyék ezt úgy, hogy aknamunkájukhoz az “erkölcsi” támogatást is külhonból szerezzék.

Az ilyen csoportosulások még véletlenül se nevezzék magukat “civil” szervezetnek még akkor sem, ha propaganda munkájuk során gondosan elhallgatják azt a tényt, hogy országon belüli támogatottságuk a nullával konveniál, hogy idegen államok, magánszemélyek támogatásából tartják fenn magukat.

És ne döngesse mellét egyetlen sajtómunkás sem, azzal érvelve, hogy objektív tájékoztatást nyújt, mert a konzekvensen egyetlen forrásból származó “híradása” nem más, mint politikai állásfoglalás. Ugyan ez vonatkozik arra is, aki kontroll nélkül terjeszti azt.

Ellenkezne a demokrácia alapelveivel ezen csoportosulások elhallgattatása. (Elég, ha a magukat ellenzékinek nevezők – meggyőződésem szerint anarchisták – vélik úgy, hogy náluk a bölcsek köve és aki nem azt a követ fújja, az minimum és nagyon árnyalt fogalmazásban “alulképzett”.)

A megoldást szoros gazdasági elszámoltalásukban látom. Aztán lássuk,meddig is tart az a lelkesedés a pénzcsap elapadását követően?

Vannak országok, melyeknek úgy a kormánya, mint állampolgárai határozott fellépést tanúsítanak, amennyiben úgy érzik, hogy a külvilág bele kíván avatkozni a belügyeikbe. Nem is értem, hogy ugyan ezen országok milyen alapon formálnak jogot arra, hogy amit kifogásolnak magukkal szemben,  azt szabadon gyakorolják más, független ország esetében..

Hogy csak egy példát említsek: a demokrácia nyújtotta véleményalkotás kereteit bőven túllépi az, aki hivatalos delegálását az állam belügyeibe történő aktív beavatkozásra használja. A kulturális attasé megbízatása a küldő ország  kulturális értékeinek a fogadó országban történő népszerűsítése és semmi több!

Végezetül pedig hadd térjek ki egy olyan jelenségre, amit egyszerűen visszautasítok!

Tiszteletreméltó és jó érzéssel eltöltő jelenség, amikor a diaszpóra zsidósága a világ minden pontján megemlékezik a Függetlenségi Napról.

Az viszont, hogy Izrael képviseletére egy Izraelben élő, Izraelt nyilvánosan és rendszeresen kioktató, nem zsidót hívjanak meg, olyant, aki a Holocaust emléknap előestéjén, Izrael földjén, közterületen – még akkor is, ha ezt elvbarátai körében teszi – nagy arccal kijelenteni, hogy “nem lehet a hetven évvel ezelőtti dolgokra hivatkozva egy államot ideologizálni.” Mindezt megfejeli azzal, hogy (utalva az izraeli-arab ellentétre) “nem falakat, hanem hidat kell építeni…”.

Ez egyszerűen a saját magukkal szembeni igénytelenség – és nem utolsó sorban – Izrael állam megcsúfolása!!!

30/04/2017

Az ünnepről itt.

 

Advertisements

27 hozzászólás to “Jom ha-Acmaut – 69”

  1. Gavriel 2017. május 1. hétfő - 16:07 #

    Igen. Egyetértve és kiegészítve:
    – hídépítés bemutatkozott a londoni terrortámadás a hídon.
    – izraeli-palesztin konfliktus minden látszat ellenére nem etnikai hanem vallási konfliktus mivel az iszlámnak egyik harci terepe a világhatalom megszerzéséhez..

    “Chaibar = Az iszlám történelemben Hajbar egy észak-arábiai falu volt, ahol zsidók is éltek. Sokan közülük még a zsidó-római harcok elől menekültek ide. A közösség igen sikeres volt. Mohamed ebben az időben Medinában élt, és nem tudott visszatérni Mekkába. A muszlimok gyakorlatilag beszorultak Medinába. Miután Mohamed háborút indított a hajbari zsidók ellen, legyőzte őket, és további gyors hadi sikereket ért el. Először visszavette Mekkát, a halála után pedig a korai kalifák megkezdték a nagy muszlim hódító hadjáratokat, és Észak-Afrikától Indiáig elterjesztették az iszlámot. Sok muzulmán szerint a hajbari zsidók legyőzése nyitotta meg az ajtót a nagy muszlim hódítások előtt”
    http://www.hetek.hu/hatter/200806/nincs_visszaut

  2. gyuri10 2017. május 1. hétfő - 16:59 #

    Lehár és Gavriel,
    ha már megemlítitek a chaibari legyilkolt zsidó törzset,hozzátartozik a hudajbijjai szerződés amely annak bizonyítéka,hogy a muszlimokkal kötött “békeszerződés”kevesebbet ér mint a papír amire leírták.Ilyen hudajbijjai szerződéssel etetett be minket Oszlóban a konyharuhás tömeggyilkos is.Akit érdekel kiveheti a Google-ból “az iszlám véres történelme egy amerikai szemszögéből”címmel.Kicsit hosszú,de pontos és nagyon értékelhető leírás.

  3. Györgyi Lott 2017. május 1. hétfő - 17:41 #

    Már nem írhatom drága Rachel, hogy meglepődtem írásod értékén, hisz minden alkalommal úgy érzem, ennél nem lehet tisztábban, érthetőbben rendet tenni a fejekben uralkodó mai káoszban, mint ahogy azt Te teszed. Hálásan köszönöm.

  4. gyuri10 2017. május 1. hétfő - 18:08 #

    Pontosítva ezt kell beütni a Google-ba: Brigitte Gabriel:az iszlám véres történelme egy amerikai szemszögéből.

  5. gyuri10 2017. május 1. hétfő - 19:48 #

    Ez a legátfogóbb leírás.Van több is,de azt hiszem ennyi is elég.Talán túl sok is.

    • leharisrael 2017. május 1. hétfő - 20:22 #

      Legyen nyoma itt is. Az nem árt.

      • Attila 2017. május 7. vasárnap - 11:38 #

        A nemzetek legnagyobb kérdése a zsidóság. A zsidóság legnagyobb kérdése pedig Jézus Krisztus. Ábrahám óta, tehát úgy 4000 éve a világtörténelem minden napja minden órája minden perce igazából a körül forog, hogy a zsidósághoz való viszonyt tisztázzák a különböző nemzetek. És sajnos ez szinte mindig negatív és diszkriminatív módon képződött le. Én nem is tudom hogy lehet ateistának lenni, ugyanis világunkban ebben a kérdésben olyan óriási indulat és potenciál van, ami az élet és halál kérdésének nagyságával teszi egyenlővé ezt a témát.
        Az pedig, hogy valaki ilyen mélységesen hazug kijelentést tesz: “nem lehet a hetven évvel ezelőtti dolgokra hivatkozva egy államot ideologizálni.” felháborító. Mert a valóságban Izrael állama újraalapozásának ideológiáját nem a holocaust adta, hanem minimum 2000éves. Ha a prófétáknál is megnézem ezt a témát 2700, ha pedig Mózes szavait nézzük ugyanerre vonatkozólag, akkor 3300-3400 éves. Egyetlen ma létező nemzet államiságának nincs ilyen régi alapozottsága.
        Ez a mondat pedig “nem falakat, hanem hidat kell építeni…” egy jól hangzó, de akkora hazug közhely, banális, debil félmondat, ami a kimondó értelmi színvonalát mélyen minősíti.
        Úgyhogy köszi az írást Lehar!

  6. Eldrad 2017. május 7. vasárnap - 09:07 #

    Jááj, uramisten…

    http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4958187,00.html

    Tipikus. A jóléttől és luxustól megtébolyult, degenerált északnyugat – európai szélsőliberális téboly újabb megnyilvánulása. Biztos ezt szánta Yom HaAcamut- ra, az eddigi, hasonló megnyilvánulásai mellé, az arab- iszlámnáci gyilkosokból meg rászabadított vagy 2,5 milliót Európára – eddig, és jön a többi. Merthogy azok kellenek neki.

    Hogy lehet az ostobaság ilyen szintjére süllyedni…

    • gyuri10 2017. május 7. vasárnap - 11:39 #

      A svédeknek szükségük van a népszaporításra,mert a svéd hölgyek egy részük már évekkel ezelőtt ivartalanították magukat.Jöhetnek a csadrások 10-12 muszlim gyerekkel.Jó kis sahid utánpótlás lesz.Nekik legyen mondva.

  7. Eldrad 2017. május 7. vasárnap - 12:07 #

    Gyuri, nem gondolom, hogy Svédország maradékának erre volna szüksége… ezen kívül, valami hihetetlen bizarr a dolog, hogy a korábbi “szélsőjobbos” pártok az EU- ban majdnem mind összezártak Izrael mögött (biztonságpolitikai, gazdasági okokból), az egykori “liberálisok” pedig elkezdtek echte náci módjára viselkedni. És ez csak romlik.

    Erre varrjatok gombot… :(

  8. gyuri10 2017. május 7. vasárnap - 14:51 #

    Eldrad,
    már mindenkinek megírtam ezt a világraszóló titkot csak Neked nem? Az antiszemiták és a filoszemiták közti különbség csupán annyi,hogy az utóbbiak ráadásul hazugok is.

    • Eldrad 2017. május 7. vasárnap - 16:49 #

      Gyuri:

      Öreg haver… ha ezzel a “filoszemitával” az általam említett “szélsőjobbos” (valójában nem azok, soha nem is voltak) ÉNY európai pártokra gondolsz, akik felsorakoztak Izrael mellé, akkor ebben most – ritka kivételként – nincs egyetértés.

      Nézd csak, ezek nem “filoszemiták”, semmi ilyesmiről nincs szó. Ezek nem “szeretik” Izraelt, nem is “utálják” (ne már, micsoda politológiai fogalmak ezek???…), hanem – ahogy említettem – stratégiai, geopolitikai, gazdasági okokból tették ezt. Ebből soha nem is csináltak titkot, sok éve figyeltem fel erre. És ezzel nincs is semmi gond, mert ez nem “filosemitizmus” kérdése (a világ egyik legértelmetlenebb fogalma) , hanem stratégiai és civilizációs.

      Magam sem gondolom másképp. Ez nem jó, ha érzelmi kérdéssé válik. Az érzelmek gyakran irracionálisak, a jól végiggondolt stratégia, pláne ha a civilizáció elősegítéséről van szó, az pedig nem az, hanem tárgyilagos.

      Üdv,

      E.

      • gyuri10 2017. május 7. vasárnap - 18:10 #

        Kedves Barátom,
        valószínűnek tartom,hogy az ÉNY európaiakról többet tudsz nálam, tehát ebben a témában nem vagyok vitaképes.Én csak az átlag “köznép” megnyilvánulásait ismerem.Azt is minek?Tudjuk,hogy a kormányok nem mindig pontos tükörképeik,az európai csőcseléknek, de némelykor,(majd mindig) a nép valódi énjét ismerhetjük meg a hordán keresztül.Ez pedig mindegy,hogy jobb vagy baloldali.A magyarokra vonatkoztatva írta Heltai Jenő(Herzl unokatestvére): “Kis nép vagyunk,csak egy csőcselékünk van”.
        Üdv:Gyuri.

  9. Eldrad 2017. május 7. vasárnap - 19:50 #

    Gyuri,

    Az átlag ÉNY EU- ban már rég nem antisemita, és nem is Izeael- gyűlölő (ez utóbbi nem is volt soha). Itt élek köztük, nagyon figyelek mindenre, hidd el, ha nem ezt látnám, nem állítanám.Inkább az van, hogy nem is érdekli őket ez a dolog (meg más sem). Hogy a szélsőliberális söpredék mit ordítozik, vagy az egyre semmibbé váló neonácik mit rikácsolnak, az NEM az átlag, csak egy halom hülye gyökér. Soha nem hallottam olyanról, hogy az úgynevezett “átlag” ÉNY európai gyűlölködne Izrael, vagy a zsidók ellen, jelentsen a “zsidó” bármit is nekik.

    Szóval, itt a “horda” szerintem nem képviseli már saemmit. Legyen az szélsőliberális degenerált, vagy náci tébolyodott.

    A döbbenetes az, amit fentebb írtam, hogy az egykori “szélsőjobosok” keresik Izraelt (mondtam, miért, ez még érthető is), az úgynevezett “baloldal” (mi a fene az???) pedig önpusztító, degenerált gyökerek legaljává züllött. Hogy a túl nagy jóléttől megtébolyodott ÉNY európai mainstream politikusvezérek többsége valamiért nagyjából ez utóbbi irányt követi (bár ők – mármint a szélsőlib népvezérek – még nem rombolnak az utcákon, egyelőre), az viszont nekem is érthetetlen.

    Alighanem ez a II. VH utáni történelem legnagyobb rejtélye.

  10. gyuri10 2017. május 7. vasárnap - 20:41 #

    Eldrad,
    amit az európai jobb és bal oldalról írsz,nézetem szerint Ránk is vonatkozik.Igaz,hogy én már nem az oldalak szerint értékelem az embereket,hanem Izraelhez hű cionisták és az “EGYÉB” kategóriába sorolható értéktelenekre.

  11. Eldrad 2017. május 8. hétfő - 00:37 #

    Gyuri, csak úgy gondolkozok ezen egy kicsit, és pl. ilyen jut eszembe: az izraeli baloldalnál különösen kirívó ez az egész, amiről most írunk mi egymásnak. Gondolja már meg mindenki, kik voltak az izraeli baloldal főszereplői az államalapítástól egészen a hetvenes- nyolcvanas évekig, meg kik azok ma… még az összehasonlítás is sértő a “Nagy Öregekre” nézve.

    A Jom Ha’acamut kitűnő alkalom, hogy ezen elgondolkozzon mindenki, ugyebár…

    • gyuri10 2017. május 8. hétfő - 02:13 #

      Eldrad,
      nem akarom a saját sebeinket vakargatni,de nézz utána kik voltak a nagy öregek közül a KGB ügynökök. Jiszrael Beer nem volt egyedül.Jöttek utána az Udi Adivek és még együtt vele mások is.Gyere ne csináljunk számlát,mert a gálám megy ki.A mai “csak nem BIBI”-ék nem tudom pontosan kiknek dolgoznak,de nem is az én feladatom tudni.Meg vannak rá a megfelelő fórumok,
      ugyebár… ( חזק ואמץ)

  12. Eldrad 2017. május 8. hétfő - 09:02 #

    Gyuri:

    Ez igaz, mint ahogy senki és semmi nem fekete vagy fehér. Ám ezek az arcok, akiket említettél, extrém példák, hazaárulók, ellenséges ügynökök, és semmilyen record szerint sem számítanak “Nagy Öregnek” sem.
    És igen, a “Nagy Öregeknek” is voltak durva defektjeik, ez is stimmel, de én ezzel a “Nagy Öreg” titulussal olyanokra gondoltam, mint Golda, Dayan, Rabin, Begin, Tolkovszky, Sáron, Rafael Eitan, stb, stb (most lehetne sorolni a teljes korabeli vezérkart, pártállástól függetlenül). Azért ezek, összes hibájuk és némelyik esetben súlyosan defektes magatartásuk ellenére semmiképp nem egy kategória valami tébolyodott hazaáruló nyikhajjal…

    Na, akárhogy is, kellemes napot,

    E.

  13. gyuri10 2017. május 8. hétfő - 09:49 #

    Eldrad,
    voltak történések,amiket legjobb margón kívülre,fehér papíron,fehér ceruzával feljegyezni.
    Nem is ez a baj.A baj ott van,hogy a mai balos kukorékolóknál már nem lehet tévedésekről beszélni.Mindketten tudjuk miről beszélünk.Remélem igaz,hogy”kukorékolás”nem hallik a menyországba.
    Üdv:Gy.

    • Eldrad 2017. május 9. kedd - 08:43 #

      “…a mai balos kukorékolóknál már nem lehet tévedésekről beszélni…”

      – De nem ám.

      Világszerte olyanok, mintha valami démon (Dibuk, ugye?) szállta volna meg őket, mind. Valójában persze gátlástalan, saját pusztító, degenerált nézeteiket mindenkire ráerőszakolni akaró, jóléttől megtébolyult “emberek” ezek. És a dolog működik magától, mivel a társadalmak jelentős része MAGÁTÓL ugyanilyen degenerált. Nézz csak szét akár Izraelben is, az ottani szélsőliberális- szélsőbalos (valójában szélsőanarchista) eszelősök pont ilyenek. Az általad is említett Udi aviv, vagy a még jobb példa, mordechai vanunu (így, kisbetűvel) a prototipusai ezeknek, de a teljes európai szélsőliberális retardáltak semmiben sem különböznek ezektől.

      A teljes ÉNY európai politikai elit sem más, legfeljebb azok nem mennek ki szétverni egy fél várost, meg autókat gyújtogatni, de ha bezárulnak az ajtók, ezekből is kijön a vadállat (ordítozás, gyalázkodás, fenyegetőzés).

      És ezek továbbra is választásokat nyernek, ezeket továbbra is támogatja a többségi társadalom, függetlenül attól, hogy miattuk már folyik a vér, elviselhetetlen a bűnözés ÉNY EU utcáin is.

      Nagy a baj, komám…

  14. gyuri10 2017. május 9. kedd - 12:59 #

    Eldrad,
    olyannyira igaz minden szavad,hogy az egyetlen amit javítani tudok az ennek a nyomorultnak a neve.Így kisbetűvel:udi adiv,aki kiszolgáltatta a szíriai határon hadállásaink pontos helyeit.Ki tudja hány családot borított gyászba.A vanunuért a börtön hatóságaink a hibásak.Bízok az intelligenciádban.Nincs szükséged magyarázatra.

    • leharisrael 2017. május 11. csütörtök - 11:06 #

      Kedves Gyuri10 és Eldrad!
      Nagy élvezettel olvastam eszmefuttatásotokat. Nincs mit hozzátenni, legfeljebb annyival egészíteném ki, hogy a “nagy öregek” és a mai – magukat baloldalnak nevező – általam inkább anarchistának besoroltak között az alapvető különbség az, hogy a nagyok (tévedéseik ellenére) szerették Izraelt. Ez az utóbbiakról nem mondható el.

  15. gyuri10 2017. május 11. csütörtök - 14:22 #

    Kedves Rachel,
    a “a nagy öregekkel” kapcsolatban talán igazad is van.Annak ellenére,hogy nevek említése nélkül is tudjuk,hogy többnyire öregségükre megszégyenítették ifjúságukat.Itt nem említem a nagyon magasra jutott KGB ügynököket,akik szeretetéről a somér hacair kibucokban és a biztonságiaink (ellentétes pólus)többet tudnak.A mai örökösökről ne is beszéljünk. Sovré stika,becelem,v-15 nem kapnak prasz Jiszraelt. A”csak nem BIBI”-ékre sem vagyok büszke
    Hogy ezek mikor lesznek betiltva azt még a betiltott Kahane Háj sem tudhatja.Ha a Jó Isten szeret minket akkor legközelebb 30 helyett 45 mandátumot kapunk.Bízok benne,hogy életképes nép vagyunk.

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: