Új birodalmak a Közel-Keleten?!

14 nov

A Földközi tenger keleti medencéjében az utóbbi idők eseményei erőteljesen rávilágítanak az erőviszonyok változására.
Ennek egyik jele a török tüzérség válasza az ország északi részét ért gránát támadásra amely egy öttagú szír család halálát okozta. Folytatásképpen a török parlament felhatalmazást adott a hadseregnek szír területeken folytatandó hadműveletekre. Ezzel egy időben a török miniszterelnök kijelentette, “nem vagyunk messze a háborútól”!
A török katonai erő ráveti árnyékát az arab országokra, elsősorban a déli szomszédra, Szíriára. Azután, hogy Törökország kifejtette véleményét arra vonatkozóan, hogy szerinte hogyan is kellene kinéznie az Aszad utáni Szíriának, a szír külügyminiszter hangot adott az arab országok történelmi félelmének, mondván: “Törökország nem az oszmán birodalom”.
Itt kell megjegyezni, hogy Irak pont a török erőfölénytől tartva hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely az utóbbi 16 évben lehetővé tette Törökországnak, hogy a kurd gerillákat üldözve az iraki Kurdisztán területére lépjenek. (Ma ez a Kurdisztán majdnem önálló államként tevékenykedik.)
A New York Times október 2-i számában felhívja a figyelmet egy másik szereplőre, aki hegemóniára törekszik a Földközi tenger  keleti medencéjében. Ez nem más, mint Irán.
Ugyan ebben a számban rajzolnak portrét Kasszem Szulejmani tábornokról, az iráni Forradalmi  Gárda El-Kudsz (Jeruzsálem) egységének parancsnokáról, akinek jelentős befolyása van az iraki belpolitikára és elsőszámú felelőse az Aszad rezsim támogatásának. (Mellesleg az El-Kudsz “harcosai” a kivitelezői az iráni terror-cselekményeknek világszerte.)
Hasonló témában közölt tudósítást a brit Guardien tavaly, amelyben leírták, hogy egy vezető iraki politikus üzenetet adott át David Petreus tábornok amerikai katonai parancsnoknak, amely így hangzott:” Petreus tábornok, tudnia kell, hogy én, Kasszem Szulejmani, irányítom az iráni politikát Irakban, Libanonban, Gázában és Afganisztánban”.
Ez év januárjában az iráni hírügynökség (ISNA) tudósított Szulejmáni Irakkal és Libanonnal kapcsolatos beszédéről , amelyben azt mondta: “ezek az államok Irán ideológiai és politikai befolyása alatt állnak”. Egy hónappal ezelőtt Irán hivatalosan is elismerte, hogy az El-Kudsz “harcosai” jelen vannak Szíriában és Libanonban.

Mindezek azt mutatják, hogy Törökország és Irán katonailag egyre nagyobb súllyal van jelen az arab országokban, ami a közel-keleti erőviszonyok jelentős átrendeződését vetíti előre.

A második világháborútól napjainkig az arab intelligencia és a politikusok a “nyugati imperializmust” tették felelőssé azért, hogy az arab országok nem fejlődnek. Az első “nyugati imperialista” Napóleon volt, aki 1798-ban az Egyiptom elleni hadjáratot vezette. Miután 1962-ben Franciaország kivonult Algériából, majd Anglia 1968-ban a Szuezi övezetből, egyedül  az amerikaiak maradtak a térségben. Most, amikor több jel is arra utal, hogy az USA készül kivonni erőit a térségből, az arab országok – amelyek szeretnék sorsuk irányítását saját kezükbe venni – szembe találják magukat azzal, hogy a térséget a Napóleoni idők előtt uraló erők visszatérőben vannak.  

Irán és Törökország hivatalosan ugyan nem jelentette be ilyen irányú törekvéseit, de számos jel erre utal. A török külügyminiszter Ahmed Davutuglu – akit ismerősei az “új oszmán birodalom” egyik megálmodójának tartanak –  2009 októberében Szarajevóban arról beszélt, hogy “a Balkán, a Kaukázus és a Közel-Kelet sokkal jobb állapotban volt az oszmán birodalom idején.” Utalva a körzetben zajlott és zajló háborúkra, Davutuglu jelezte, hogy “Törökország visszatér” és nagyobb szerepet kíván vállalni a konfliktusokban.



Oszmán birodalom a 17. században

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom

Irán “kezenyomát” lehet felfedezni Irakban, Libanonban, Gázában, a bahreini és jemeni síita lázadásokban, valamint az Aszadnak nyújtott segítségben is.
Abdallah szaudi király már 2003-ban szemére vetette Bush-nak az iraki inváziót: “Ön tette lehetővé a perzsáknak, a Szafavidákkal (a perzsa sahok türkmén származású dinasztiája) bekebelezni Irakot”. A szaudi király itt a Szafavida birodalomra utalt, amely 1501-től a nyugati hatalmak 18. századi megjelenéséig uralkodott Iránban. Szaudi vélemény szerint a nyugati hatalmak kivonulásával a Szafavida  birodalom modern változata fog visszatérni.



Szafavita birodalom a 16. században

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szafavid%C3%A1k

Törökországnak és Iránnak a 18. század két körzeti vezető hatalmának – amelyek ismét dominanciára törekednek a térségben – nagyon fontos, hogy lépésről-lépésre végrehajtott hegemoniára való törekvésüket valahogy elfedjék az arab országok elől. Ezért mindettőjüknek szükségük van Izraelre, mint ellenségre. Ez a folyamat olyan érdekszövetségeket hozhat létre Izrael és a körzet államai között, amit ma még elképzelni is nehéz.

2012. november 14.

7 hozzászólás to “Új birodalmak a Közel-Keleten?!”

  1. Székelyhidi Ferenc 2012. november 15. csütörtök - 08:58 #

    Gratulálok a cikkhez.
    Székelyhidi Ferenc

  2. palm 2012. november 15. csütörtök - 18:44 #

    Kedves Lehar,
    Az Ezékiel 38. és 39. részével foglalkoztatok?
    ” 3. És mondjad: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek Góg, Rós, Mések és Tubál fejedelme. ”
    ” 5. Perzsák, szerecsenek, libiaiak vannak velük, mindnyájan pajzszsal és sisakkal;
    6. Továbbá Gómer és minden serege, Tógarma háza messze északról minden seregével, sok nép van veled. ”
    Elég sok találgatást lehet találni a neveket illetően. Sokan Róst Oroszországgal, Méseket és Tubált Törökországgal stb. azonosítják. Példának egy oldal, amit most találtam:
    https://sites.google.com/site/utolsoidok/9-oroszorszag/10-oroszorszag-es-iran
    https://sites.google.com/site/utolsoidok/11-mas-szoevetsegesek
    Van erről valami elképzelésed?

    • leharisrael 2012. november 15. csütörtök - 19:53 #

      Köszönöm a linkeket. Felületes átnézés, na meg a napi tapasztalás alapján is sok igazságot tartalmaz Ezékiel meglátása.
      Sokan nem hisznek abban, hogy minden meg van írva, csak az adott időszakra kell értelmezni.

      • palm 2012. november 15. csütörtök - 22:31 #

        Hát igen, remélem sikerül most kitakarítani a tűzfészkeket, de valószínű hamar ugyanott folytatódik.

  3. B.j. 2013. január 30. szerda - 22:45 #

    Jó cikk, csak azt nem értem, hogy mi a bajuk az araboknak azzal, ha a két nem-arab hatalom fog osztozkodni a nyugati befolyás hanyatlását követő régi-új időkben? Azt hiszik, hogy a bolygó más területein nem pont ugyanígy mennek a dolgok? Akkor is a Nyugat lesz a főbűnös, ha Törökország és Irán egymásnak próbál keresztbe tenni? Az oroszokkal és a kínaiakkal nem számoltak? Gondolom, a zsidó állam ahogy most, úgy majd akkor is a legkisebb közös nevező lesz, amivel az örökké elégedetlen arab tömegeket ki lehet elégíteni.

    • leharisrael 2013. január 31. csütörtök - 07:50 #

      Pillanatnyilag ezen a téren is annyira zavaros a gondolkodás, hogy szinte félve írok le bármit is, mert nem kizárható, hogy mire megjelenik, annak az ellenkezője az igaz. Átmenetileg.:)

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: