Purim, a zsidó “farsang”

5 Már

Az ünnep elnevezése a “pur”, vagyis  “sors” szóból származik, jelentése – sorsvetés. A történet a perzsa birodalomba, Achasvéros (I. Xerxés, i.e. 485-465) királyságának 12. esztendejébe nyúlik vissza és az ott élő zsidó közösség megsemmisítésére irányuló törekvéseket dolgozza fel. Hogy mi és hogyan történt, azt Eszter Könyvéből (Megilát Eszter) ismerjük.

Purim ünnepe a héber naptár szerinti 12. hónap (Ádár) 14-ére esik és pontosan négy héttel előzi meg Peszachot.  Hívő zsidó számára ez a hónapunk még más kiemelkedő eseményt is tartalmaz (a Négy Tóra-szakasz),  ugyanakkor már  valódi tavaszt idéz, (február közepétől, március közepéig) , tehát a bibliai eseményektől függetlenül is meghatározza hangulatunkat. Kicsit előre tekintve,  már látjuk az egyiptomi kivonulásban rejlő csodát is. Mindezek együttes jelenléte magyarázza a hónap kiemelt voltát.  
A népmesei motívumokban bővelkedő purimi történet gyerekeink számára is könnyen érthető, ezért annak már előkészületi fázisában is aktív szerepet vállalnak.

Susánban, a perzsa birodalom fővárosában Achasvéros a király, aki emberi gyengeségéből adódóan könnyen befolyásolható. Felesége Eszter, (eredeti zsidó nevén Hadassza) testesíti meg a  történetben a szépséget, míg nagybátyja Mordecháj, a jóságot. Ő  a király titkos tanácsadója, egyben a zsidó közösség gyámolítója. Bölcs tanácsai révén sikerül elhárítani a zsidókat fenyegető veszélyt. Nem lenne teljes a történet, ha a résztvevők közül kimaradna az intrikus, a gonosz, aki, mint Achasvéros minisztere, kihasználva annak alkoholfüggőségét, mindent elkövet, hogy előtte a zsidókat a lehető legrosszabb színben tüntesse fel. Végül is saját csapdájába esik, a rágalmak az ő fejére hullanak vissza. A jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig méltó büntetését.

Purimspiel, a történet színpadi feldolgozása. Achasvéros, Mordecháj és Hámán.

Ezekben a napokban egymástól független  zsidó honlapok számolnak be a purimi előkészületekről, a Purim ünnepén tartandó “farsangi” bálokról, elevenítik fel a purimi hagyományokat.
Elnézést kérek olvasóimtól, akik  joggal várják el tőlem, hogy az izraeli szokásokról adjak tájékoztatót. Igazuk van, jó lenne most beszámolni az ünnepi előkészületekről, a purimi jelmezek sokféleségéről, a jelkép értékű  misloach manot (ételajándék) és a truma (adomány a rászorulóknak) jelentőségéről, a szeudát Purim (kötelező – micva – étkezés) során tapasztalt jókedvről…
De  nem megy! Nem megy, mert gondolataimba befészkelte magát  az Amalek nemzetségből származó Hámán.

És emlékezem. Emlékezem úgy, ahogy minden zsidó, a világ összes zsinagógájában Purimot megelőző Szombaton emlékezik (פרשת זכור):
  
“Emlékezz rá, mit művelt veled Amalék(népe) az úton, (vándorlásodban) amikor kivonultál Egyiptomból…” (Mózes V. – D’varim – 25.17.)

  • 2011. március 12. –  Itamár

Ruth, Udi, Joáv, Elád és Hadasz

  • 2008. március 6. – “Merkaz ha-rav” jesiva – Jeruzsálem

  •  1997. március 21. – “Café Apropó” – Jeruzsálem

Jael, Michál – új élettel a szíve alatt és Anat, akinek 6 hónapos kislánya maradt árván

  • 1996. március 4. – Dizengof Center, Tel Avív

13 halott

  • 1996. március 3. – Jeruzsálem, 18-as autóbusz

20 halott

Amalék népe gyáván, nem a harcosokkal, az erős férfiakkal szállt szembe, hanem a sor végén kullogó védtelen öregeket és gyerekeket mészárolta le. Csakúgy, ahogy a modern kori Amalék, aki gyilkolását a Purim közeli napokra időzítette.

A Megila olvasás közben, majd  a purimi vigasság közepette, miközben számtalan kicsi és nagy Eszter és Mordecháj szaladgál körülöttünk, majd a purimi micva étkezés alatt – amikor az év egyetlen napján engedélyezett annyit innunk, hogy ne tudjunk különbséget tenni a bölcs Mordecháj és a gonosz Hámán között –  
ne feledkezzünk meg Purim üzenetéről, mely egyben figyelmeztetést is hordoz magában.

Üzenetet a mai Hámánoknak, Amalék modern leszármazottainak arról, hogy elődeik – bár mindent elkövettek –  mégsem  tudták maradéktalanul véghezvinni a zsidóság ellen szőtt gyilkos tervüket. És figyelmeztetést,  hogy Hámán ma sem alszik,  éberen figyel, keresi az ellenséget és ha sikerül véghezvinni őrült tervét, nem áll meg, de újabb áldozatai – zsidók hiányában – mások lesznek!

Képek forrása: Google

2012. március 5.


17 hozzászólás to “Purim, a zsidó “farsang””

  1. Lott Györgyi 2012. március 5. hétfő - 08:24 #

    A legszebb témáim egyike volt Eszter könyve, 12 héten át meséltem, kezdetben a nevek miatt kicsit döcögve, de aztán már hatalmas érdeklődést, örömöt kiváltva. Sosem feledkeztem meg arról, hogy bár a történet régi, de az emberek benne minden tulajdonságukkal mintha ma is élők lennének! Az áldozatokról a képek szívbemarkolóak, a hamani gonoszság jeleiként. Az utolsó órán ezüst tálcán vittem a purim süteményét valódi recept után készítve tanítványaimnak. A 12méteres írástekercset,amire ők rajzoltak az én sokszorosított szövegeimhez, nagyon büszkén vitték haza, ki tudja őrzik e még ma is?

    • leharisrael 2012. március 5. hétfő - 08:34 #

      A purimi történetre már a legkisebbek is fogékonyak, nem véletlen, hogy már a bölcsődés korúak is harsogva éneklik az ünneppel kapcsolatos gyerekdalokat. Ha pedig valaki értő módon tolmácsolja a történetet, biztos lehet a sikerben.:))

  2. Jimbo 2012. március 6. kedd - 13:20 #

    Purim Sameach :) Aztán teljesítsük azt a Micvát! Persze a Megilát még bírjuk meghallgatni ;)

    • leharisrael 2012. március 6. kedd - 15:41 #

      Hag Purim szameach!
      Pillanatnyilag sütök-főzök, a micva étkezésen 13-an leszünk, úgyhogy addigra olyan fáradt leszek, hogy egy fél pohár borral is teljesítem a micvát!:)))

      • evalajos 2012. március 6. kedd - 20:04 #

        Mit illik ilyenkor kívánni???

        A legjobbakat szeretném…
        Írásod megrendítő.

      • leharisrael 2012. március 6. kedd - 20:16 #

        Evalajos,
        írhattam volna még nagyon sokat az ünnepről, illetve írtam is. Megvan, talán jön egy csendesebb év és akkor majd én is kizárólag az ünnephez illő hangon fogok megszólalni.
        Most nem ment. De nem csak az írás második felében említett tragédiák miatt… de ezt a szigeten már megbeszéltük.:(

  3. Jimbo 2012. március 7. szerda - 12:15 #

    Jöjjön egy békés, vidám és tragédiamentes ünnep, és utána legyen ilyen az egész év!
    Am Yisrael Chai!

  4. Deák Marika 2012. március 10. szombat - 21:18 #

    leharisrael! Örömmel olvasom írásaidat! Csodállak benneteket a hiteitekért. Mindig tanulok Tőled! Salom a léhem!!

    • leharisrael 2012. március 11. vasárnap - 07:03 #

      Mami, én csodállak Téged, az érdeklődésedért, nyitottságodért.:))))

  5. zambia 2012. március 11. vasárnap - 17:27 #

    talán egyszer ha egy vallás lesz, megszünnek ezek a szomoru történetek és elfogadjuk
    egymást, láttam egy videot és jo volt nézni hogy milyen boldogok voltak ott a gyerekek

    • leharisrael 2012. március 11. vasárnap - 19:37 #

      Nem egészen értem, de a hiba biztos bennem van.

  6. zambia 2012. március 11. vasárnap - 21:55 #

    leharisrael,
    elnézést kérek a rossz hozzászolásért.

    • leharisrael 2012. március 12. hétfő - 07:01 #

      Miért lenne rossz hozzászólás? Csak nem értem, mire gondolsz. Arra-e, hogy csak egy vallás legyen v. hogy egyetlen vallás se legyen? A videó sem ad útbaigazítást, mert nem tudom miről van szó.

  7. zambia 2012. március 13. kedd - 21:34 #

    leharisrael,
    olvasva az irásod,s hogy nagy szeretettel készültök a purimi ünnepre és ápoljátok a hagyományt, csak fejembe vannak a szomoru gondolatok is amik felett nehéz elsiklani,
    pl hogy valaki elvesztette 11 családtagját és ehhez hasonlok, ezért lett pontatlan a
    hozzászolásom, engem nem értek hasonlo szomoru dolgok, mégis átélem mindig mintha
    velem történt volna meg.Örülök hogy bennetek ilyen nagy összetartás van és szeretett
    eröt meritek belöletek, a video amit emlitettem a szarvasi táborban a gyerekek a boldog
    öröme is ezt adja vissza.A vallással kapcsolatban, arra szükség van,mert hitet ad és eröt,
    csak akkor van baj ha külömbséget teszünk egymás közt.
    Kivánok örömteljes ünnepet.

    • leharisrael 2012. március 14. szerda - 07:19 #

      Köszönöm, így már értem!:))
      A szarvasi tábor nemrég elhunyt vezetője, Jichak Roth (Jickó) ז”ל, személyes jó barátunk volt.Szívvel-lélekkel végezte munkáját, szerintem kifejezetten közösségteremtésre született.

Trackbacks/Pingbacks

  1. Gondolatok a közelgő Purim kapcsán | leharblog - 2016. március 16. szerda

    […] Purim ünnepéről itt. […]

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: