Tu bi-Svát (טו בשבת) – a fák újéve

7 feb

Némi túlzással állíthatom, hogy Izrael éghajlatát tekintve igaz az a régi mondás, miszerint “január-február, itt a nyár!”
Jöhet még hideg, lehet még eső, (és legyen is) a levegőben már tavasz illat érződik. Nem véletlen! Ránk köszönt Tu bi-Svát, a fák újéve, mely a héber Svát hónap (a Gergely naptár szerinti január közepétől február közepéig terjedő időszak)15. napjára  esik.

Az ünnepnap halachikus vonásait nem részletezve, annyit azért meg kell jegyezni, hogy eredetileg a gyümölcsfák életkorának kiszámításával (a 3. életévét betöltött fa gyümölcsét szüreteljük először) és a templomi felajánlással, a tizeddel kapcsolatos törvények szempontjából volt fontos dátum. Az évek során, megtartva eredeti rendeltetését is, az ünnep kilépett halachikus kereteiből és a tavasz, a természettel való azonosulás ünnepévé avanzsált.

Az ünnepnap semmiben nem tér el egy átlagos hétköznaptól, hacsak abban nem, hogy az óvódába, iskolába igyekvő gyerekek kezében iskolatáska helyett kerti szerszámokat, öntözőkannát, a földmunkához szükséges egyéb eszközöket látjuk. Utcáink, tereink is benépesülnek fizetett és önkéntes faültetőkkel és a magánkertekben is páratlan nyüzsgés tapasztalható.

Gán Smuel kibuc lakossága az 1955-60-as évek egyikén –  faültetésre készülve

(forrás:Wikimedia C)

Az ünnepi megemlékezés részeként tudósítások számolnak be arról, hogy adott évben mely alapítványi szervezet, milyen mértékben járult hozzá a faültetési programhoz. S bár sok izraeli családban (de a Világon szinte mindenütt, ahol zsidók élnek) a mai napig is megtalálható az u.n. kék doboz,

(forrás: Wikipédia)

annak születéséről keveset hallunk. A hiányt részben pótlandó, álljon itt egy rövid visszatekintés:

1901. december 26-án, az 5. cionista kongresszus úgy határozott, hogy alapítványt hoz létre Zsidó Nemzeti Alap néven.
A megvalósítás, illetve a gyakorlati kivitelezés Haim Kleinmann lengyelországi banki tisztviselő érdeme, aki ötletét írásban küldte meg a bécsi székhelyű Die Welt cionista újság szerkesztőségének.
Elképzelése egy doboz volt,  melyen fillérről fillérre gyűlhetne az adomány a palesztinai földvásárlásra.
Az ötletet nem várt siker koronázta és a “kék doboz” útjára indult. Ott volt minden közintézményben, iskolában, a diaszpórában élő zsidók otthonában… Túl azon, hogy az adományok az új zsidó haza megteremtését voltak hivatva elősegíteni, a doboz a zsidó nevelést is szolgálta, mintegy kapcsolatot létesítve a galuti lét és a Szentföld között.

1908-ban a tanár szakszervezet a “faültetés ünnepévé” emelte ezt a napot, melyet később a Zsidó Nemzeti Földalap (Keren Kajemet le-Iszrael) is magáévá tett. Ez az alapítványi szervezet már megalakulásának évében mintegy 14.000 dunámnyi (egy dunám=1.000m2) területet fásított, ami 1942-re 35.000, 1980-ra pedig 556.000 dunámra nőtt.
A “kék doboz” tehát ma is él, csak küldetése változott az évek során. Ma az alapítvány elsősorban a mezőgazdasági területek talajjavításában, parkok, erdők telepítésében fejti ki tevékenységét, de részt vállal a környezetszennyezés felszámolásában is. Az alapítvány védnöksége alatt folyik az északi országrész újra erdősítése, ami a II. libanoni háború során átlőtt katyusák okozta tűz martaléka lett, vagy a Karmel hegyi tűzben elpusztult 50.000 dunámnyi természetes erdő felélesztése.

Éghajlati adottságaink ugyan lehetővé teszik, hogy egész évben ütessünk, de az ésszerűség, a gazdaságosság mégis azt diktálja, hogy akkor fogjunk nagyobb arányú mezőgazdasági munkába, amikor a föld telített a téli esővel és a magok, hajszálgyökerek könnyedén tudják felszívni az éltető erőt.
Bár az évszakok eltolódása nálunk is érezteti hatását és az idei  januári hidegben nem gondoltuk, hogy valaha is kitavaszodik, az utolsó hetek esőzése, majd az azt követő napsütés megtette hatását.

amíg egy hete még csak bimbódzott, az ünnepre

a szélvédettebb részeken  virágban a mandulafa

és a pipacs

Az ünnepnaphoz tartozik az az askenáz-chaszid eredetű szokás, mely szerint ezen a napon hét féle, Izrael földjén termett gyümölcsöt eszünk. Lehetőség szerint olyan termést is teszünk asztalunkra, amelyet abban az évben először fogyasztunk, hogy a megfelelő áldásmondattal köszönetet mondjunk, amiért megérhettük ezt az időt. Ha gondosan válogattunk, áldást mondhatunk úgy a föld, mint a fa termésére.

És ezzel már el is érkeztünk a zsidó ünnepek lényeges részéhez, a tanításhoz. Az ünnep jó alkalom arra, hogy a legkisebbek megismerjék a gyümölcsök nevét, a nagyobbak pedig elgondolkozhatnak azon, hogy pl. a  banán az fa, vagy bokor termése-e? 

A családi együttlétek alkalmasak régi történetek, példabeszédek felidézésére is. Álljon itt egy ezekből, mely  az éppen úton járó rabbi és  egy szentjánoskenyér fát ültető idős férfi között lezajlott párbeszédet idéz:

Hány esztendő múlva hoz ez a fa gyümölcsöt?  – kérdi a rabbi.
Kell annak legalább 70 év! – válaszolja az öreg.
Biztos vagy te abban, hogy hetven év múlva még élni fogsz és ehetsz a gyümölcséből? – teszi fel az újabb kérdést a rabbi.
Amikor világra jöttem, olyan világba érkeztem, amelyben már voltak szentjánoskenyér fák. Amint atyáim ültettek nekem, úgy ültetek én is az unokáimnak!  – válaszolta az öreg.

[A példabeszéd megtalálható a Taanit (böjt) traktátus 23. lapján]

2012. február 7.

8 hozzászólás to “Tu bi-Svát (טו בשבת) – a fák újéve”

  1. izraeli 2012. február 8. szerda - 09:03 #

    Udvozlok mindenkit ma, Tu Bisvat unnepen.
    Bar a napok meg huvosek nalunk{ 5 es 12 fok kozott} gondolom,
    Europaban orommel fogadnak ezt az idojarast.
    Tegnap kod ult a varoson, mara a Szakszervezet sztrajkot hirdetett
    a vallalkozok altal foglalkoztatott munkasok vedelmeben,de unnepelunk.
    Hazunkkal szemben a mandulafa teljes viragjaban all, szulok es nagyszulok
    vasarolnak a piacon es az uzletekben szaritott gyumolcsot a gyerekeknek.
    Kis kortol tanitjuk oket a termeszet szeretetere, pl. vedett novenyek, amelyeket
    nem szedunk le.
    Az egyik szep heber dalban ” Az ember a mezo faja”.
    Kifele megyunk a telbol, kozeledik a tavasz, ahogy irva van
    az “Enekek eneke”ben.
    “Kelj fel szerelmesem
    szepsegesem
    es jojj velem
    Mert lamcsak
    vege szakadt a telnek
    alalltak az esok
    es messzire szalltak
    Elobujtak a rugyek
    a foldeken
    eljott
    az enek ideje
    a gerlebugast
    is hallani mar
    a mi foldjeinken
    A fugefan
    kifakadtak mar a gyumolcsok
    s a viragzo venyigekbol
    kiszakad az illat”

    Somlyo Gyorgy forditasa}

    • leharisrael 2012. február 8. szerda - 09:29 #

      Üdvözöllek Tu bi-Svát ünnepén. Az idő tényleg szép és tavaszias!

      A szakszervezet akciójával nem értek egyet. Politikai erőfitogtatásnak tartom és a közelgő szakszervezeti választás beharangozásának. “Ime, mi a dolgozókért vagyunk.” Holott a jelenlegi sztrájk és a követelések csak a szakszervezeti vezetőket juttatnák közelebb a “husosfazékhoz”.
      A problémát – véleményem szerint – nem ez a sztrájk fogja megoldani. A szakszervezet akkor tevékenykedne a dolgozók érdekében, ha azért folytatná a harcot, hogy a bérek elfogadható, megélhetést biztosító szintet érjenek el. Ezt a törekvést azonban nem látom.

  2. izraeli 2012. február 8. szerda - 10:25 #

    Mivel en mar nyugdijas vagyok, lattam nehany sztrajkot
    eletemben. Ahogy en latom a dolgokat, a problema hogy tobb allami
    tamogatast varnak az allandoan fokozodo privatizacioval szemben{vallalkozok,gyarosok}}.
    Gondolom, ez a problema fennall az osszes, valamikori szocialista orszagban.
    Egyreszt, Izraelben leteznek eros szakszervezetek{pl. a villanytarsasage} akik
    nagyon jo munkafelteteleket biztositottak dolgozoiknak.es nincs szukseguk masokra.
    Egyetertek veled abban, hogy a sztrajk politikai ugrodeszkanak is szolgal
    a vezetok reszere.Ebben sincs semmi ujsag.
    Itt egyreszt nem csak a megelhetesi szintrol van szo, hanem osszetettebb problemakrol.
    Pl. szocialis jogokrol, esetleges elbocsatasokrol,stb.
    Remelem, hogy mint eddig, meg fogjak talalni a legelfogadhatobb megoldast.
    Tudod, neha magam sem ertem, hogy megis, minden problemank ellenere
    {palesztinok,Iran,uj bevandorlok, lakasok,kulfoldi munkasok,sztrajk}amelyek nem csak egy
    kis orszagnak, hanem nagyhatalmaknak is komoly kihivast jelentenenek.
    az izraeli gazdasag jobb helyzetben van mint sok mas,regebbi es nagyobb demokracia es az izraeli tarsadalom sem “pokhalo”, mint ahogy Naszralla
    a Hizballa libanoni terrorszervezet vezere allitotta es akarta latni, de ez mar egy mas,
    nagyobb tema.

    • leharisrael 2012. február 8. szerda - 10:39 #

      Jó, hogy a villanytársaságot felhoztad. Azt is nonszensz, hogy az ő bérük (ami ugye jóval magasabb bármely ágazat bérénél) az izraeli átlagbérek kiszámításánál szerepel. Így kijöhet a 8.000 shekel feletti átlagbér.
      Nyilván Te, aki régebben élsz az országban, sokkal többet láttál, tapasztaltál, de mivel én 40 éves koromig szocializmusban éltem, köszönöm, nem kívánom vissza. Az tény, hogy az állam lehetne szociálisan érzékenyebb, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy a jelenlegi problémák, ahogy Te is írod, még a nagyhatalmaknak is gondot okoznak.
      Azért mondom, hogy ez a sztrájk politikai célokat szolgál, mert most nincs itt az ideje. Ennél sokkal súlyosabb gondokat kell megoldani.

      • Lott Györgyi 2012. február 11. szombat - 11:21 #

        Nehezen értem ide a jégbe fagyott otthoni tájból a Te virágzó ünnepedbe. De itt vagyok és gyönyörűek a képek az ünnep leírása lényegre törő. Szeretem és mint pedagógus átvettem az ünnepek és a tanítás egységét. Férjem fácskája azóta nagyot nőhetett, ő is egy társasággal utazott Izraelbe, a vezetőjük egy templomi üvegablakokat alkotó művész volt, aki Zürichben él és mozgószervi problémái vannak (vagy voltak?), ki tudja, talán ismered?

      • leharisrael 2012. február 13. hétfő - 13:03 #

        Györgyikém,
        :))

  3. evalajos 2012. február 13. hétfő - 09:55 #

    Kedves Lehar, ha kinézek az ablakon, fehér minden és és a fák is téli álmot alszanak, etetni kell a madarakat és vizet kitenni, mert azt télen is nagyon szeretik….:)
    Így nagyon jó volt olvasni a tavaszról szóló híreket és azt, hogy a természet tudja a dolgát, és jó dolgokra tanít minket is…:)
    Szivesen olvasom, amit a zsidó ünnepekről írsz….részleteiben meglepően ismerős….mint a lutheri mondás, (kb) “ha tudom, hogy holnap vége a világnak, ma még almafát ültetek”…:))
    Köszönöm. üdv. é.

    • leharisrael 2012. február 13. hétfő - 13:06 #

      Évalajos, nálunk ma még szikrázó napsütés, olyan, amikor kényszert érzek a kerti munkára. Holnaptól fokozatos lehülés és a hét végére már szélviharral kísért eső várható. De ez a szélsőséges időjárás hozzátartozik a tavaszhoz.

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: