C’fat – צפת

17 jan
A tél, még izraeli mértékkel mérve sem az én évszakom. Ezért már januárban a tavaszi-kora nyári kirándulási lehetőségek foglalkoztatnak. C’fat Izrael északi részén, felső Galileában helyezkedik el, mintegy  3 km-re az ország legészakibb nagyvárosától. Hegyek közé ékelt, maga is hegyen épült település, amit csodálatos erdők vesznek körül, ugyanakkor a városból dél felé utazva  a Kineret (Tibériás tó)   és környéke nyújt szemet gyönyörködtető látványt.A zsidóság és Erec Jiszroél történetében a város viszonylag fiatalnak számít, aminek egyik érdekessége, hogy alapítói az első keresztes lovagok voltak még a 11. század végén. Őket a muszlemek követték, de a 12. sz. közepétől már megjelentek az első zsidó telepesek is.

Keresztes-kori vár maradványa.

 

C’fat, történelmének első 500 évében nem volt más, mint egy kis galileai település, a 16. századtól kezdve viszont központi helyet foglal el egész Erec Jiszroélben. Az elsőként tömegével érkező zsidók a spanyol száműzetés menekültjei, akik között sok volt a kereskedő,  így rövid időn belül a gazdasági élet központjává tették a várost.  Az addig javarészt textilgyártásból élő közösség az üzleti élet központjában találta magát.  Az újonnan érkezettek nem szorították vissza a szövőipart, hanem jó üzleti érzékkel még ki is aknázták.  Úgy a méterárut, mint a kész ruházati cikkeket az összes földközi-tengeri országokba (Törökország, Egyiptom, Szíria, Görögország, de még Olaszország is) exportálták.1577-ben itt nyílt  meg az első zsidó nyomda (ezt megelőzően a héber nyelvű könyveket  – 1470-ben összesen kétszázat – Olaszországban nyomtatták).  A c’fati nyomda első tulajdonosa egy Lengyelországból alijázott nyomdász volt, aki kifejezetten azért jött Erec Jiszroélba, hogy meghonosítsa a könyvnyomtatást.  A nyomda fennállásának rövid ideje alatt összesen 6 könyvet nyomtattak, aminek érdekessége, hogy ezek közül ötöt c’fati lakosok írtak. Az 1800-as években újraindított könyvkiadás már orosz zsidó szakemberek kezében volt, aminek az 1837-es földrengés vetett véget. C’fat a kereskedelmen és kulturális életen túl vallási központ is volt. Az itt élő zsidókkal szemben – ellentétben Jeruzsálemmel – sem a keresztényeknek, sem a muszlemoknak nem voltak vallási követeléseik, így a zsidó vallási központ kialakítása semmiféle akadályba nem ütközött.  A spanyol és később az orosz bevándorlók azon része, amelyik sem a kézműiparban, sem a kereskedelmi életben nem vett tevékenyen részt, a kabbalában (számmisztika) mélyedt el.Mielőtt fotókon is bemutatnám a várost, el kell mondani, hogy C’fat a mai napig őrzi a hagyományokat. Óvárosában számtalan múzeum, kiállító park található, a látogató számára a kézművesek utcája életreszóló élményt nyújt.  Évek óta itt kerül megrendezésre  a nyári nemzetközi klezmer-fesztivál,  ahol a zsidó folklór zenének magyarországi művelői is képviseltetik magukat. És hamár klezmer, hallgassuk a műfaj ma élő legnagyobbját, Giora Feidman-t.


Itt található a magyar nyelvterületről származó zsidóság Emlékmúzeuma, mely 1990-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.  A múzeum bemutatja a magyarországi, a burgerlandi, a szlovákiai és erdélyi, valamint a kárpátaljai és bácska-bánáti zsidóság múltját, kultúráját.  Célja többek között a már Izraelben született generációval megismertetni az ősök életmódját, elősegíteni a múlt megértését.
Az Emlékmúzeum épülete.
Óvárosi sikátor.

Iparművészeti alkotások a város minden pontján láthatók.
A szintkülönbségek miatt nem ritka, hogy két  utcát  ilyen lépcsősor köt össze.
A török hódoltság idejéből fennmaradt fügefa törzse.
Óvárosi utcarészlet.

Utcarészlet – sajnos a hiányzó köveket malterral pótolták.
Az óvárosi téren látható, hogy a hagyományos és modern öltözet  jól megfér egymás mellett.

Csillagövi jegyek tűzzománcból.
Végül egy havas c’fati fotó. 

Képek forrása: Google(Ez a bejegyzés a NolBlog-on 2010. június 19-én megjelent írás frissített változata.)

2012. január 17.

12 hozzászólás to “C’fat – צפת”

  1. Lott Györgyi 2012. január 17. kedd - 19:40 #

    Felért egy szép kirándulással drága Lehar, igazán öröm volt olvasni, tanulni Tőled! :)

    • leharisrael 2012. január 17. kedd - 19:47 #

      Györgyikém,
      kerestem valamit, amivel távol tarthatom magamtól a telet.:) Mindig örülök, ha partner vagy a kirándulásaimhoz!

  2. asher alexander 2012. január 17. kedd - 20:51 #

    Cfat/Safed kb feluton van-(eszak Israel)-Nahariya es Tiberias kozt!
    minden evben yom h’pessah-kor fel israel ide jon zarandoklatra,mivel a legtobb “szent” itt van eltemetve,mint pl,; a Gadol Ari,Baba Metziah,Rav Hanavi,Bal-Haness,etc-etc!!

  3. Avi 2012. január 17. kedd - 22:08 #

    Köszönöm megint ezt a szép kirándulást. Azért elárulom neked, hogy a Jeruzsálemit nehéz lesz túlszárnyalni. :)))

    • leharisrael 2012. január 18. szerda - 07:03 #

      Nemhogy a jeruzsálemit, de Jeruzsálemet sem lehet semmilyen formában túlszárnyalni.:)))

  4. evalajos 2012. január 18. szerda - 10:10 #

    Kedves Lehar,
    szívesen olvastam és nézegettem újra a képeket….Csodálatos az ódon hangulat, (a bánatos szobrok nagyon kifejezők), innen nézve lépésenként bukkannak fel csodálatos zugok, sarkok, csodás alkotások, ilyenkor sajnálom, hogy se festeni, se zenét szerezni nem tudok…:))))
    Bizony megnézném az emlékmúzeumot, miközben próbálnám a “bibliai” neveket azonosítani…sok kérdésem lenne, a kabbaláról (persze nem a meghasonlott amerikai szinésznők pótcselekvése érdekelne), a kék festék használata (görög országban láttam hasonlót), és érdekelne a hat könyv is…:). A kézművesek utcája, ott vajon mit látnék…?
    A tél itt is lehangoló…. (rosszkedvünk tele…:)
    Jó volt egy kis napfényt látni….:)

    • leharisrael 2012. január 18. szerda - 14:24 #

      Évalajos,
      hogy a végén kezdjem, én is a napfény hiányának ellensúlyozására vettem elő ezt az írást.:)
      Nekem C’fatról mindig Szentendre ugrik be, ha bárki Magyarországról megkérdezi, milyen C’fat, ennél többet nem nagyon tudok mondani.:) Ott is lépten-nyomon van valami látnivaló és emlékszem, hogy évekig heti gyakorisággal jártunk oda és mindig új élménnyel gazdagodva tértünk haza.

  5. Valéria 2012. január 21. szombat - 10:42 #

    Csak most értem ide kedves Lehar :)

    Sőt anno a Nol-on is lemaradtam erről a remek írásról :) De félre a magyarázkodással !

    Szóval örülök, mert ilyenkor télvíz idején direkte jól jönnek a szível – lelket melengető, szemet gyönyörködtető írások, képek és a Tied pont ilyen :)

    Köszönöm

    Valéria

    • leharisrael 2012. január 21. szombat - 19:13 #

      Valéria! Nyomaszt a tél. Naponta vizsgálom a mandulafám rügyeit, szépen duzzad és ez reménnyel tölt el.:))

  6. színes_nyomtatás 2012. január 21. szombat - 21:49 #

    Biztos vagyok benne, hogy eljutok ide egyszer. Ameddig ez megvalósul addig nézegetem a képeket. :)

  7. Peragovics Ferenc 2012. március 3. szombat - 21:29 #

    Cfát izgalmas, üdvözlöm a Lusztig házaspárt, ha arra jár valaki!

    • leharisrael 2012. március 4. vasárnap - 09:14 #

      C’fat számomra is kedves város, de csak akkor keresem fel újra, ha kiolvadt a hóból.:)

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: