Hanuka, a fény ünnepe

17 dec

Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, amikor úgy vélem, hogy ez a legszélesebb körben ismert ünnepünk. Ennek két oka is van, egyik, hogy sokszor napra egybeesik, vagy legalábbis közeli időpontra a keresztény karácsonnyal, másik pedig, hogy ezen ünnepünk többnyire nem zárt ajtók mögött zajlik, a fényt kivisszük az utcára.
Kivisszük, mert olyan csoda történt, amit hirdetni kell. Hirdetni nyolc napon keresztül, minden nap egy-egy gyertyával többet gyújtva, míg a 8. napon a gyertyák fénye olyan világosságot nem nyújt, ami elfeledteti azt, amiért az ünnep ünneppé vált. Hanuka a fény ünnepe, a nyolcnapos csoda nem bibliai eredetű, gyökerei a II. Szentély idejére nyúlnak vissza.
Miközben Athén, Spárta és Théba egyaránt arra törekedett, hogy vezető szerephez jusson a görög államok között, létrejött Macedonia és II. Filippos vezetésével egyesítette Hellast. Miután a király gyilkosság áldozata lett, trónját fia, Alexandros, ismertebb nevén Nagy Sándor örökölte meg. Ő i.e. 333-ban legyőzte a perzsákat, majd meghódította a Földközi tenger mellett lévő valamennyi országot, köztük Júdeát is. Ez a perzsák felett aratott végső győzelmet is jelentette, hiszen az itt lévő országok valamennyien a perzsák adófizetői voltak. Nagy Sándor nem nyúlt a zsidó vallás központjához, érintetlenül hagyta a jeruzsálemi Szentélyt, sőt – ami nem volt jellemző, de a  zsidó adófizetők szempontjából hatalmas könnyebbséget jelentett – az u.n. smita, vagyis szombatévben (amikor a zsidó tulajdonban lévő föld megművelése a Tóra parancsai szerint tilos) elengedte a zsidók adóját.
Nagy Sándor trónjának utódlásáért három hadvezére, Antiochos, Ptolemaios és Seleukos vetélkedett, végül is az örökséget három részre osztották. Antiochosé  lett Hellas, Ptolemaios Egyiptomot kapta, míg a birodalom ázsiai része Seleukosé lett. Júdea birtoklásáért a harc folytatódott és i.e. 301-ben a ptolemaiosok fennhatósága alá került, egészen i.e. 198-ig. Ők nagy hangsúlyt fektettek az adók pontos befizetésére, a belső nyugalomra és biztonságra, ugyanakkor vallási szempontból igen türelmesek voltak.
A hódítás velejárójaként azonban úgy görögök, mint macedónok is letelepedtek Júdeában és magukkal hozták a hellen kultúrát. Ekkor jelent meg a zsidó országban a görög templom, a díszes oltárok, színházak és természetesen a görög sportok is. Mi tagadás, a lakosság egy részének mindez megnyerte tetszését, így aztán nem csoda, hogy a hellenizmus gyorsan terjedt.
I.e. 198-ban változás következett be azzal, hogy III. Antiochos bekebelezte Júdeát, így az a szíriai királyság részévé vált, ahol szintén a hellen kultúra volt az uralkodó. Ebben az időben még a Tóra törvénykönyv szerepét senki nem vonta kétségbe és Antiochos baráti magatartását jellemezte, hogy pénzadománnyal segítette a Szentély gyarapítását. Halála után trónját fia, IV. Seleukos vette át. Ezzel kezdődött a szír birodalom és vele együtt Júdea sötét korszaka, ami az ő halála után csak fokozódott. IV. Antiochos, (i.e. 175-164) aki a gonosz előnevet kapta, nemcsak a görög kultúra és vallás mind szélesebb körben történő elterjesztését, de a zsidóság hellenizálását, a zsidó kultúra és vallás eltörlését is célul tűzte ki. Első lépésként kötelezővé tette a görög istenek tiszteletét, áldozati- és szoborkultuszát. Érdekes módon a zsidó előkelőségek, az értelmiség ezt nagyban támogatta, a vallásos réteg azonban mélységesen elítélte és szembeszállt a hellenizmus követőivel. Az ideológiai hovatartozás kérdése nem állt meg a vallásos és a “felvilágosult” zsidók közti nézeteltérésekben, de a családok életét is megbolygatta. Az utolsó csepp a pohárban Jason, a hellen kultúra pártolóinak élharcosa (eredeti nevén Jósua a kohaniták törzséből) a főpapi tisztért cserébe felajánlotta, hogy meghonosítja Jeruzsálemben a görög szokásokat, valamint ígéretet tett az ifjúság görög szellemben történő nevelésére. A főpapi tisztségért folyó vetélkedésben a várományosok egymást licitálták túl, ami a Szentély aranytárgyainak a szír udvarba történő elszállításában csúcsosodott ki. Antiochos a gonosz, személyesen vonult  be Jeruzsálembe, célja a hellen kultúra és vallás végleges meghonosítása volt. Az engedetlenek véres leszámolás áldozatai lettek, a Szentélyt sokadszora is kifosztotta, és ami a legfájóbb volt a  zsidóknak, hogy megtiltotta a Tóra törvényeinek betartását, ezen belül is kiemelten a körülmetélési szertartást, valamint a szombattartást. A nép ekkor már foglalkozott a felkelés gondolatával, de a nagyvárosokban állomásozó szír katonai erők jelenléte ezt nem tette lehetővé. Így végül is a felkelés egy kisvárosban, Modiinban tört ki, i.e. 167-ben.
Modiin szülötte Matitjahu, a Chasmoneusok családjából származó főpap nemcsak megtagadta a görög istenszobrok előtti áldozatot, de a legenda szerint sajátkezüleg oltotta ki annak a hellenistává vált zsidónak az életét, aki ezt meg akarta tenni. Ez volt a jel, ezzel Matitjahu az egész országban meghirdtette a felkelést, ami rendkívül gyorsan követőkre talált. Szabadcsapatok alakultak, gerilla hadműveletek gyengítették a szír hadsereget. Ennek a felkelésnek az élén állt Matitjahu Júda nevű fia, akinek ragadványneve Makkabi (pöröly) volt. Végigharcolták az országot, mindenhol sikerrel verték vissza a szír erőket, és amikor elértek Jeruzsálembe, ott is a Szentélybe, azt tapasztalták, hogy a zsidó kegytárgyak helyét görög istenszobrok foglalták el. Hozzáláttak a Szentély megtisztításához és a munka végeztével avatási ünnepséget (חנוכת בית) rendeztek, ezzel adva vissza a Templomot eredeti rendeltetésének. A Talmud így ír a hanukai csodáról:

Amikor a görögök betörtek a Szentélybe, használhatatlanná tettek  ott minden olajat, s miután a Chasmoneusok a rendet visszaállították egyetlen korsó kóser (a főpap pecsétjével ellátott) olajat találtak, ez azonban csak egy napra volt elegendő. Ám csoda történt, az olaj nyolc napig égett – ennyi időre volt szükség, hogy friss, a rituális előírásoknak megfelelő olaj álljon rendelkezésre. (Sabat 21b)

Erre Emlékezünk, a Makkabeusok előtt tisztelgünk azóta is minden évben Hanuka ünnepén. Az ünnep fő kelléke a hanukia, a 8 (+1) ágú gyertyatartó, ami nem azonos a hétágú menórával.

A 9. láng kiemelkedik a sorból, ez a samesz, vagy szolgaláng, Ennek segítségével gyújtjuk a többi lángot.

Általánosan elterjedt szokás, hogy a fényt kivisszük az utcára és az is, hogy a hanukkiát a bejárat bal oldalán helyezzük el. Ha lakásban gyújtunk, ott is igyekszünk a mezüzével szemközti részen elhelyezni, de itt már arra is ügyelünk, hogy a fény az utcáról is jól látható legyen.  Miért? Mert így aki a házba lép, két micve (parancsolat) között teszi. Mit gyújtunk? Az olivaolajon, az abból készült gyertyán keresztül a színes stearin gyertyán át széles a választék.
Mivel Hanuka nem munkaszünet, ugyanakkor az iskolákban ekkor van a “téli szünet” ideje, sokan vagyunk szabadságon. Az ország különböző helyein rendeznek szabadtéri előadásokat, ahol felelevenítik Júda Makkabi hőstettét, de nem egy múzeumunk is szervez a különböző korcsoportokba tartozó gyerekeknek tartalmas elfoglaltságot. Otthon pedig, hát otthon együtt a család, és állítom, hogy sokkal jobb körbeülni az asztalt és különféle társasjátékot játszani, mint a TV áldásos tevékenységét élvezni. Legkedveltebb játék volt a trenderli (pörgettyű, szovivon), ami mára kissé háttérbe szorult. Ime:


A héber betűkkel ellátott pörgettyűn a betűk számértéke dönti el, ki a nyerő.

Anyagát tekintve akármiből készülhet, a lényegi különbség a betűkben van. Az Izraelben használatoson a nun-gimel-hé-pé betűk, míg a diaszpórában a pé helyett sin szerepel. Az első variáció jelentése: Nagy csoda történt itt, a másodikban értelemszerűen az itt szót az ott váltja fel. Régen ezt a játékot dióban játszottuk, igaz, akkor a hanukai ajándékozási szokások is másak voltak. Szerencsére még ma sem jutottunk el odáig, hogy az ajándékozás felnőttek körében is “kötelező” legyen, de bizony a gyerekek a sok-sok éven át bevált zsebpénz (hanukat gelt – ami lehet valódi, de még jobb, ha csokoládéból van) helyett komoly játékokat, vagy akár használati tárgyakat kapnak.

חנוכת גאלט

Egy minap hallott felmérés szerint, minket is utólért a karácsonyi vásár hangulata.  
Nem szeretem és állítom, hogy az együtt töltött órák minden ajándéknál, és minden korosztály számára sokkal többet jelentenek.
Nem maradhat ki a szokásokból a étkezés sem, aminek fő alkotó eleme az olajban sült fánk, a szufgania. Egyre kevesebb azon háziasszonyok száma, akik ennek elkészítésére otthon vállalkoznak. Vállalkoznak viszont az utcai etetőhelyek és már több héttel a tényleges ünnep beköszönte előtt lekvártól, porcukortól, karamellkrémtől és minden létező “töltőanyagtól” maszatos arcokat látni.

Ezzel a képpel búcsúzom: חג חנוכה שמח*

A csillagozott kép forrása: Wikipédia

2009. december 7. (Frissítve: 2011. december 1)

 (Frissítve: 2013. november 22.)

58 hozzászólás to “Hanuka, a fény ünnepe”

  1. asher alexander 2011. december 17. szombat - 23:51 #

    a Yom h’Kippurim Ismertebb mint unnep!!

    • leharisrael 2011. december 18. vasárnap - 07:00 #

      Neked, mint zsidónak, de nem az olvasóimnak. Értsd meg, hogy a blogom nem kizárólag (sőt egyáltalán nem) zsidókhoz szól. Arra vannak kifejezetten zsidó honlapok.

  2. Szekelyhidi Ferenc 2011. december 18. vasárnap - 09:19 #

    Nagyon szép megemlékezés. Sajnos valóban, egyre kevesébe az ünnepen van a hangsúly. Fontosabb lett az ajándék, ki mit kap. Másrészt Magyarország is lassan a forradalom irányába halad.
    Feri

  3. Avi 2011. december 18. vasárnap - 17:08 #

    Ha valaki nem tudná :)))

    Hanukai fánk

    Hozzávalók:
    olaj, 30 dkg liszt, 3 db tojás, 1,5 dkg élesztő, 4 dkg cukor, 4 dkg vaj,
    2 dl tej, 1 kávéskanál rum, 15 dkg barackíz, fél citrom reszelt héja, só

    A tejet langyosra melegítve 5-8 dkg liszttel, élesztővel és kis cukorral kovászt készítünk és 15-20 percig kelni hagyjuk. A tojás sárgáját a cukorral kikeverjük, összevegyítjük a liszttel, a megkelt kovásszal és vajjal, az egészet fakanállal jól kikeverjük és kelni hagyjuk. Kelés után kinyújtjuk a deszkán, megfelelő nagyságúra szaggatjuk. Az olajat mélyebb edénybe öntjük és felforrósítjuk. A fánkot, mielőtt az olajba tesszük, hüvelykujjunkkal kissé benyomjuk és a benyomott oldalával lefelé tesszük az olajba, fedő alatt sütjük. Ha az alsó része szép piros, megforgatjuk, de már nem takarjuk be. Sütés után rácsra helyezzük, hogy az olaj lecsepegjen. A kész fánkokat a szalvétával fedett tálcára szedjük, majd porcukorral leszórjuk, és barack vagy szilvalekvárral, vagy csokoládé és vanília pudinggal töltve tálaljuk.

  4. Avi 2011. december 18. vasárnap - 17:13 #

    Az etetőhelyekről csak annyit, hogy Tel-Avivban a Gan H’Airban levő Judit’s Magyar cukrászda és étteremben lehetett az egyik legfinomabb fánkot kapni. Sajnos Judith már eltávozott közülünk (nekem jó barátom volt) és az életműve az egykor európai hírű étterem és cukrászda megszűnt.

    • leharisrael 2011. december 18. vasárnap - 17:24 #

      Tel-Avivot nem ismerem túlzottan, de a Judit’s cukrászda az fogalom volt!!!:))

      • paplanyos 2011. december 18. vasárnap - 20:21 #

        Köszönet ezért az írásért, úgy vélem egymás megismerése segít abban, hogy együtt tudjunk élni bárhol a világon.
        ( paplanyos, árpapi )

      • leharisrael 2011. december 18. vasárnap - 20:26 #

        Paplanyos,
        üdvözöllek saját birodalmamban.:)))

  5. evalajos 2011. december 18. vasárnap - 20:07 #

    Hiányzott már az ünnep előtti készülődésemből ez a kis rész – örülök, hogy olvashattam!
    És köszönöm, hogy ránk is gondolsz!!!!!

    • leharisrael 2011. december 18. vasárnap - 20:24 #

      :) gondolatban nincs hiány, csak az a fránya nap, ami 24 órából áll.

  6. Almádi Valéria 2011. december 18. vasárnap - 20:29 #

    Üdvözöllek Lehar

    igazad van, ilyen posthoz feltétlenül szükséges az illusztráció :))

    Köszönöm a szép megemlékezést és egyetértek Veled

    a legtöbb, amit adhatunk egymásnak az az idő…

    szép ünnepet kívánok

    Valéria

    • leharisrael 2011. december 18. vasárnap - 20:37 #

      Szia Valéria,
      a NolBlogon az volt a bosszantó, hogy a képek önhatalmulag változtatták a helyüket, de még a sorközök sem voltak egyformák.
      Sajnálom, de szeretem a rendezett megjelenést, ennyivel az olvasóimnak is tartozom.:)
      Kellemes ünnepeket Neked is!

  7. Lott Györgyi 2011. december 18. vasárnap - 20:42 #

    Mintha vendégségbe hívtak volna , úgy jöttem. Nagy tisztelettel és kíváncsisággal. Svájcban mint Jom Kippur ünnepét emlegették, de Hanukaként is.
    Ünnepelni együtt kéne, ettől kitörne a világbéke és örülhetnénk az életnek.

    • leharisrael 2011. december 18. vasárnap - 20:51 #

      Györgyikém, de jó látni Téged is!
      Jom Kippur és Hanuka egyként említve? Ezt még nem hallottam.
      Igen, ha ismernénk és tiszteletben tartanánk egymás ünnepeit, onnan már csak egy lépés lenne az ember tisztelete. Gondolod, még megérjük?:)

  8. Lott Györgyi 2011. december 18. vasárnap - 21:09 #

    Lehar, összezavartam persze, de az első hozzászólástól és nem a józan eszemtől, ami este fáradtan már kevéssé működik!
    Mi már talán nem érjük meg, de elképzeljük, milyen lehet, ha együtt vagyunk:)))

    • leharisrael 2011. december 19. hétfő - 06:58 #

      Györgyikém, közben én is rájöttem, hogy mi volt a zavaró tényező. Józan eszedben pedig pillanatig sem kételkedtem.:))))

  9. Jimbo 2011. december 19. hétfő - 09:44 #

    Hag Sameach L’kolam :-)

  10. Ahava 2011. december 19. hétfő - 15:28 #

    Mindenkinek boldog ünneplést, lettlégyen zsidó vagy keresztény, vagy egyszerre mindkettő ! :)))
    Én is az együtt töltött, tartalmas órákra szavazok – néhány szufgania mellett. A Megában 10 db 10 shekel, úgyhogy idén sem sütök, de a receptet azért elmentem [ köszönet Avinak érte :) ].
    Lehar, mondjad, direkt írtál etetőhelyeket az étkezdék helyett? :D Így elég pejoratív, de kétségtelenül – tisztelet a nem ritka kivételnek ! -, nagyon találó.
    S ha már megemlítetted a szevivont: nálunk a gyerekek körében a világítós, hang adós a legnépszerűbb – a mini-búgócsiga :)

    • leharisrael 2011. december 19. hétfő - 18:37 #

      Ahava,
      éppen a napokban gondoltam, hogy régen jártál erre, pedig biztos azóta is számtalanszor vétettem a magyar helyesírás ellen.:)
      Igen, direkt használtam az etetőhely kifejezést. Érzékeltetni akartam, hogy valahol a rangsor alján állnak. Sajnálom, de egy hónappal ünnep előtt már messze elkerülöm Jeruzsálemnek azon helyeit, ahol minden “bódéból” az elhasznált olaj bűze árad.:(
      Nálunk sincs házi szufgania és általában csak jelképes mennyiséget veszünk az apróbb tanurban sült fajtából. Van ellenben beigli.:) Ezt a fiúk minden évben kikövetelik. Bár szerintem szívük szerint flódnit rendelnének, de jól neveltek és ezzel csak évente egyszer piszkálnak.
      Ha már gyerekeket említettél, elárulom, hogy én egy zajérzékeny nagymama vagyok, úgyhogy az aprónép tudja, meddig lehet elmenni. Nagylány unoka meg 15.5, ő már kinőtt ebből.
      Végezetül חג חנוכה שמח

  11. asher alexander 2011. december 19. hétfő - 18:11 #

    ik vunse far alle ajn zer gites,sejnes,freylekh Hanuccah v’Sameah!!!!
    zajt gezunt Chaverim!!

    • leharisrael 2011. december 19. hétfő - 18:49 #

      asher alexander,

      jó kívánságaidat köszönöm a magam és minden olvasóm nevében.

      És most egy kicsit másról. A másik hozzászólásodat nem engedem megjelenni, de szeretném, ha tudnád, hogy miért. Ez a blog pár hónapos, viszont a blogolást nem ma kezdtem és nem önálló bloggal, hanem napilap internetes felületén. A kezdeti időszakban nagyon durva dolgok történtek, a hozzászólások minősíthetetlenek voltak. Akkor eldöntöttem, hogy az én blogfelületem nem válik szemétdombbá, kizárólag vitafelületté. Ezt egy idő után megértették a beszélgető partnerek és így eljutottam egy olyan szintre, hogy többen irigyelnek a blogomban zajló kulturált beszélgetésekért.
      Hogy konkrét legyek, nálam sem cigányozni, sem zsidózni, sem gojozni nem lehet. Számos zsidó és nem zsidó barátom olvassa bejegyzéseimet azért, hogy ismeretekre tegyen szert. Ha valamit nem értenek, vagy tévesek az ismereteik szívesen magyarázok, vagy helyesbítek, de soha nem kioktató, főleg nem ledorongoló szándékkal.
      Ez az elvem, ehhez tartom magam. Ha ez Neked megfelel, máskor is szívesen látlak, amennyiben viszont nem tartod magad az én mércémhez, kénytelen leszek Tőled végérvényesen búcsút venni.
      Remélem megértesz. Köszönöm.

  12. Avi 2011. december 20. kedd - 08:50 #

    חג שמח חנוכה!

  13. Avi 2011. december 20. kedd - 15:39 #

    Nálam most kel a fenti recept szerinti fánk :)))

    • leharisrael 2011. december 20. kedd - 16:08 #

      Én meg most érkeztem a sütödéből, már csak melegen kell tartanom.:) Tegnap viszont sütöttem négy rúd beiglit, nálunk ez a menő. A vacsora meg hagyományosan rántott sajt és rántott padlizsán + tartár mártás és krumplipüré. A forralt borhoz kissé meleg van, marad a gyümölcs tea.:))

  14. Avi 2011. december 20. kedd - 20:58 #

    Egyébként ez a fánk sikerült idáig a legjobban nekem. :))

    • Avi 2011. december 20. kedd - 21:07 #

      Íme:

      • leharisrael 2011. december 21. szerda - 07:06 #

        :))))))
        Gyönyörű! Akárhány gyakorlott háziasszony is megirigyelheti!

  15. evalajos 2011. december 21. szerda - 10:25 #

    Leharom békés ünnepet kívánok, szeretettel! (És mindenkinek, aki itt jelen van!)
    É.

    • leharisrael 2011. december 21. szerda - 10:27 #

      Köszönöm és viszont! Remélem még tudok jelentkezni a Szigeten is.:))

  16. Jimbo 2011. december 21. szerda - 10:44 #

    Tegnap este kint voltam a Nyugatinál, a chabad által szervezett ünnepségen.
    Ott volt a külügyminiszter úr is. Azt mondta: “idén többe vagyunk mint tavaly. Ez azért van, mert a zsidók most nagyobb biztonságban érzik magukat mint egy évvel ezelőtt”
    Ez érdekes gondolat…hány zsidót kérdezett meg? Tegnap azért voltak sokan mert ez volt az első este. Ennyi, semmi több. Ha sokan is vagyunk, és ez a biztonsággal van összefüggésben-szerény véleményem szerint-ez azért van, hogy mindenek ellenére megmutassuk: nem bújunk el…

    • leharisrael 2011. december 21. szerda - 10:56 #

      2011-et írunk és magyar állampolgároknak a biztonságtól kell függővé tenni, hogy utcára viszik-e az ünnepüket v. sem? És mondja ezt a külügyminiszter? Szégyen!:(
      És igaz, megkérdezett akár egyetlen zsidót is????

  17. Gonoszka 2011. december 21. szerda - 22:46 #

    Én most fogok (holnap) bejglit sütni. Kicsit szokatlan módon, mazsolát is teszek a töltelékbe. Karácsonyfám van, meg nosztalgiás szaloncukrom és rengeteg díszem.
    Meg az emlékezés a régi karácsonyokra. Talán hó is lesz, bár nem sok esély van rá.

    • leharisrael 2011. december 22. csütörtök - 08:23 #

      Emilke,
      sok sikert! Én mindig teszek a töltelékbe mazsolát, reszelt narancshéjat és a mákhoz még valamilyen lekvárt is keverek.
      Szép ünnepeket Neked. Emlékezz, aztán írd meg!:))))

      • Avi 2011. december 22. csütörtök - 09:25 #

        Azért a narancshéjjal vigyázni kell, mert Jeruzsálemben biztos egészséges a narancs, Magyarországon csak rohadt narancs van. :)

      • leharisrael 2011. december 22. csütörtök - 09:42 #

        :DDD

  18. nagydiofa 2011. december 22. csütörtök - 01:17 #

    Chag Szameah!

    (Anton, Kavafisz, stb.)

  19. Jimbo 2011. december 22. csütörtök - 10:00 #

    Avi, van rohadt magyar narancsunk. De a gyapot még mindig hiányzik :)
    Nem mintha kellene a bejglibe.

    A Dob u.-i kóser boltban biztos jó alapanyagokat találsz, ott semmi sem fideszisztáni. ;)

    • Avi 2011. december 22. csütörtök - 18:09 #

      Lehet, hogy a Dob utcai boltban nem fideszisztáni narancs van de mondjuk az EMIH által működtetett üzletben már nem lennék olyan biztos. :))

      • leharisrael 2011. december 22. csütörtök - 18:42 #

        Ez jó és és mintha magamat hallanám!:)))

      • Jimbo 2011. december 27. kedd - 10:45 #

        Avi, most nagyon elgondolkodtattál…lehet, hogy ha legközelebb kiddusra megyek az EMIH-be, akkor meg kell néznem mindennek az eredetigazolását? :)

        A boltban lévő termékek esetében, amire rá van írva, hogy “made in Israel”, abban megbízom. Jó izraeli bor, meg macesz liszt…
        A holland és más európai termékekben is meg lehet bízni.

        Nu, de várjuk ki a végét. A nemzeti együttműködés, még azt is előírhatja, hogy csak fideszisztáni kóser termékeket vehetünk/ehetünk.

  20. Deák Péterné 2011. december 22. csütörtök - 18:05 #

    Drága Leharom,
    békés ünnepet kíván a mama!

    • leharisrael 2011. december 22. csütörtök - 18:41 #

      Drága Mami!
      Nyugodt, békés ünnepeket Neked és Szeretteidnek. Egészséget az egész Családnak! Neked külön egy nagy-nagy virtuális ölelés!:))))))

  21. Gonoszka 2011. december 23. péntek - 17:09 #

    Persze, persze, lekvár is jöhet, megy méz is, csak jól meg kell szúrkálni, mert darabokra törik. Nyam, nyam!

  22. Halmos László 2011. december 26. hétfő - 22:15 #

    Olvasom, blogszerkesztő-társ, olvasom művedet.
    Véleményem pozitív, áfilu chijuvi böjotér.
    Magam is évek óta szerkesztek blogot magyar nyelven, és szeretnélek legalább e-mail szinten megismerni, persze, ha lehet, személyesen is.
    Tisztelettel kérek egy e-mail címet.

    Chág urim széméách:

    Halmos László
    újságíró
    Rehovot

  23. evalajos 2013. november 24. vasárnap - 10:18 #

    Nagyon szeretem ezt a szövegedet, innentől kezd ünnepi hangulatom lenni, köszönöm,,, Békés ünnepet kívánok.

    • leharisrael 2013. november 24. vasárnap - 10:41 #

      :) Szívesen, ha ezzel örömet okozok.

  24. bonifert ferenc 2013. november 24. vasárnap - 12:02 #

    várom a szerdát (mint a messiást:-)
    hogy boldog ünnepet kívánjak Nektek.
    Imádom olvasni a történeteid (többedszerrre is)

  25. Amna 2014. december 14. vasárnap - 19:13 #

    Boldog ünnepeket! :-)

  26. Erdelyi Klara 2014. december 15. hétfő - 00:46 #

    Ha a wikipediát – illetve az onnan betett döltbetüs részt szabad egy kicsit kiegészítenem: Alexandrosz (Nagy Sándor) birodalma – a dánieli próféciákkal is megegyezöen (Dán. 7. 7 és 11.4.) eredetileg 4 részre szakadt – legalábbis egy rövid idöre – Kis-Ázsiát és Trákiát Lüszimakhosz kapta meg (aki házasságkötés cimén rokonságba is keveredett a Ptoleoimaioszokkal is ) – de végül is valóban 3 jelentösebb birodalom maradt fenn a nagysándori hóditásokból – és ezek közül is a két legtovább fennálló, és a zsidóság sorsát legtovább meghatározó birodalom a Ptolemaida és a Szeleukida uralom volt …. ( Forrás: http://tortenelemklub.com/okor/okori-goeroegoek/113-nagy-sanor-makedon-birodalma-tanulmany) …….HAG SAMEACH – HAPPY HANUKKA ez évben is Mindenkinek …..

    • leharisrael 2014. december 15. hétfő - 07:47 #

      Bármivel szabad kiegészítened, de a dőlt betűs rész sem a Wikipédiából származik – amit más alkalmakkor sem idézek, mert nem tartom hiteles forrásnak.

Trackbacks/Pingbacks

  1. Palesztin-barát tüntetők zaklatják a Hanukát ünneplő diákokat a kanadai York Egyetemen | Periszkóp - 2015. december 7. hétfő

    […] 4-én, a kanadai York Egyetem Vari csarnokában Hillel zsidó diákszervezet tagjai egy, a Hanuka ünnepe alkalmából rendezett fotó-kiállításon tevékenykedtek. Eközben palesztin- barát diákok egy […]

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: