Szefer-Tora

22 nov

Nagyjából egy éve, hogy a  MAZSIHISZ honlapján találkoztam egy örömteli esemény bejelentésével, miszerint a  Hegedűs Gyula utcai zsinagóga adomány útján egy új szefer-Torával bővült. Az eseményről készült videofelvétel régi, ismert arcokkal örvendeztetett meg, mégis hiányérzetem maradt.
És bár az év folyamán más zsinagógai közösséget is ért hasonló öröm, a hiányérzet megmaradt.
Ezen túltettem magam,  hiszen a zsidó honlapok  elsősorban zsidókról szólnak –  zsidóknak.
A hír azonban túllépett a zsidó hírportálok keretein, úgy érzem, hogy a laikus érdeklődők kedvéért érdemes a tájékoztatást néhány mondattal kiegészíteni.

Az érthetőség kedvéért mindenek előtt néhány szómagyarázat:

A héber nyelvben a szefer szó könyvet jelent, amit többek között a Tóra tekercs alakú formájára is használunk – szefer-Tora. Ugyanakkor a könyv alakú, nyomtatott formáját, Mózes öt könyvét Humas-nak (hames=öt) nevezzük.
A két változat, annak ellenére, hogy szövegében teljesen azonos, több részletben mégis eltérést mutat.  Alapvető eltérés, hogy az első kézzel íródik, míg a másodikat nyomtatással sokszorosítják, az első (az olvasást nagyban megkönnyítő, a magánhangzókat helyettesítő) pontozás nélkül készül, addig a Humás szövege nem csak, hogy kipontozott, de tartalmazza az olvasás során alkalmazandó dallam jelölését is.
Az I-tentisztelet részeként felolvasásra kerülő heti Tóra-szakasz (parasat-savua) minden esetben szefer-Torából történik. A szefer-Tora anyagának, a felhasználható tintának ősidők óta létező és ma is megtartott szabályai vannak.
A szofer (itt: Tóramásoló) munkája szakma, méghozzá nagy odafigyelést, precizitást, az írásban való jártasságot igénylő foglalkozás.

Tórát az ősidőktöl fogva bőrre írják, méghozzá olyan vad -illetve háziállat bőrére, ami egyébként a halacha  (a zsidó élet törvényei) fogyasztásra engedélyez, vagyis kóser.  A bőr kikészítése során nyert “klaf”-ra írják, minden esetben fekete tintával. A tinta olajjal kevert korom, aminek a bőrre való felviteléhez kezdetben írónádat, később madártollat használtak. Ma többnyire speciális patronos tollal írják. Az írásversek a klafon hasábokra osztva jelennek meg, a Tóra nagyságától függően soronként 40-50 betűt tartalmaznak és egy-egy lapon 40-50 sor található, egy lap azonban nem tartalmazhat 8 hasábnál többet.
Mikor egy-egy lap elkészül, azokat úgy varrják össze, hogy alsó és felső részük nyitva maradjon, erre azért van szükség, hogy feltekerés során a klafok ne sérüljenek. Varrófonalként a bőrből sodrott fonalat használják.

Írás során a bőrt megkarcolni, arra “pacát” ejteni nem szabad, ha mégis előfordul, az ilyen hibás Tórából tilos felolvasni.
Javítani természetesen szabad, sőt kell is.
A szofer nem Humásból másol, hanem mindig egy másik szefer-Torából. Amennyiben egy betűt téveszt, azt ki kell vakarnia és helyére a megfelelőt kell írnia, ha azonban egy egész szó kimarad, azt már csak a sorközbe szabad beilleszteni.
Mivel héber szavakat nem választunk, a sor még akkor is teljes szóval végződik, ha több betűhelynyi üres rész marad a sor végéig.

Szokás, hogy halottaink, vagy más kimagasló családi esemény emlékére Tórát iratunk, amit általában annak a zsinagógának adományozunk, ahol rendszeresen imádkozunk. Szokás az is, hogy a Tóra írás befejezése nyilvánosan, meghívott vendégek jelenlétében történik. Ezt énekkel, tánccal tarkított ünnepség követi, melynek keretében az új Tórát “betáncoljuk” , majd a Frigyszekrénybe helyezzük. Mint szinte minden zsidó esemény, úgy ez is közös  étkezéssel zárul.

Ami a videóból nem derül ki: A fiatal, akinek emlékére a szefer-Tora íródott, egy volt a négy áldozat közül, akiknek életét az Iszlám Dzsihád két merénylője oltotta ki, miközben jesivájuk konyhájában a Szombat esti szeuda előkészítésével foglalatoskodtak.


2011. november 22.

2 hozzászólás to “Szefer-Tora”

  1. Jaysimon 2012. január 23. hétfő - 01:54 #

    Kedves Lehar, bocs hogy igy ismeretlenul megszollitalak. En szeretnek tobbet megtudni izraelrol. Valojaban olyan embert keresek aki hajlando neha levelezni velem. En felzsido vagyok vagy meg kicsit kevesebb, inkabb KundK mix osokkel rendelkezem. 20 evvel ezelott gondoltam elkoltozok Izraelbe de nem mertem atlepni a kuszobot nem eleg koser szarmazasom miatt. Manapsag is fejemhez vagjak te nem vagy zsido. Nem baj, eleg ha annak tudom magam ami vagyok. Megtisztelnel ha irnal. Egyelore csak kapcsolatot keresek. Udvozlettel Simon Janos, flyherc@yahoo.com

    • leharisrael 2012. január 23. hétfő - 09:33 #

      Kedves János!
      Előre bocsátom, nem személyeddel szembeni averzió, csak az internet világában eltöltött hosszabb idő negatív tapasztalatai miatt, általában tartózkodom az email-es kapcsolattartástól.
      A Tiédhez hasonló származási “probléma” nem egyedülálló jelenség, tapasztalatom szerint a háború utáni nemzedék körében jelentkezik.
      Mivel nem Te vagy az egyetlen, aki közel hasonló kérdésekkel már eddig is megkeresett, illteve aki többet akar tudni Izraelről – javaslom, légy pár napos türelemmel. Amint időm engedi, ezen a blogon belül egy új kategóriát nyitok, kifejezetten “vegyes” – egyes bejegyzéshez nem köthető – kérdések megbeszélésére.
      Addig is javaslom, látogass el a http://myisrael.info/?page_id=5254 honlapjára, ahol többekkel kapcsolatot tudsz teremteni és biztos vagyok abban, hogy kérdéseid egy részére is megtalálod a választ.

      Üdvözlettel

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: