Jom Kippurtól Szimhat Toraig

4 okt

Az őszi nagyünnepek nyitánya a zsidó újév. Erről itt.

Ros ha-Shanát követő 10. napon, az est beálltával veszi kezdetét a zsidóság legszentebb napja Jom Kippur,  mely nem véletlenül kapta a hosszúnap elnevezést. Ez a nap teljes egészében a böjt és ima ideje, ami annyit tesz, hogy 26 órán keresztül egy falatot nem eszünk, egy korty vizet nem iszunk és gyakorlatilag az egész napot a zsinagógában, közös I-tentiszteleten töltjük.

A zsidó ünnepek, emléknapok mindig napnyugtával köszöntenek ránk, ilyenkor Izraelben az üzletek már kora délután bezárnak. Jom Kippur bejövetele előtt azonban már a déli órákban, és nem csak az üzletek, de a vendéglátó helyek is. Nincs mozi és nincs színházi előadás. A televízió és rádió megszakítja adását, leáll a tömegközlekedés, a repülőtér nem indít és nem fogad járatokat. Az utcák gyakorlatilag kiürülnek, ugyanakkor zsúfolásig megtelnek a zsinagógák. (Köztudott, hogy az ima nyelve az elsődleges kapocs, amely összeköti a világ  zsidóságát. Ebből adódik, hogy egy amszterdami zsidó azonnal otthon érezheti magát egy magyarországi v. New York-i zsinagógában, ahol nem okoz számára nehézséget az ima “fonalának” felvétele. Van azonban egy dolog, amivel csak az Izraelben élő zsidóknak kell számolniuk és bár ez nem tartozik szorosan a zsinagógai élethez, de mindenképpen említést érdemel: Említettem, hogy az ünnep bejövetele előtt a rádió megszakítja adását. Ez a megszakítás valójában “csendes” üzemmódot jelent, ami lehetővé teszi, hogy otthonainkban a készüléket bekapcsolt állapotba hagyjuk. Ha – ne adja a Fennvaló – mégis megszólal, veszélyre figyelmeztet, amikor a zsidó hitélet szerinti “pikuah nefesh” vagyis az életmentés felülírja az ünnepnapokra előírt munkavégzési tilalmat.)

De visszatérve Jom Kippur ünnepéhez, ezen az estén – ha  időlegesen is – elmosódnak a határok vallásosok és vallástalanok között. Izrael zsidó lakossága egy emberként figyel az ősi dallamon felcsendülő Kol Nidré (minden fogadalom) kezdetű imára.

http://www.youtube.com/watch?v=2sR5ovxtLic

Ünnepeink alapja az emlékezés! Nincs ez másként a félelmetes napok elmúltával sem, s bár még négy napunk van Szukot-ig, a sátorépítést közvetlen a böjt kimenetele után megkezdjük. (A  jobb fényviszonyokat kihasználva  a fotók nappal készültek.)

praktikussági okokból először a tetőt rögzítem

szélbiztos lekötés

a datolya felkötözése komoly fizikai erőfeszítést igényel

haladok az oldalfal díszítésével is, ami abból is látszik, hogy a kellékek őrzésére szolgáló fiók egyre üresebb

az oldalfalat hagyományosan az unokák munkája díszíti, itt kap helyet a mini sátor is, ami még az óvódában készült

a helyzet komolyodik

A sátor emlékeztet az egyiptomi kivonulásra, majd az azt követő 40 éves sivatagi vándorlásra. Mivel az ünnep egybeesik az őszi betakarítások idejével, a jól végzett munka eredménye is okot szolgáltat az örömre.
“Hét napon át ünnepeld a Szukot ünnepét, mikor betakarítod a termésed a szérűről, a présházból. És örülj ünnepeiden…És vigadj…” (Mózes V. – D’varim – 16,13-15)A sátorépítésnek megvannak a maga szabályai, amit a vallásos zsidó igyekszik maximálisan betartani, hogy ezzel is teljesítse a fenti micvát (kötelesség).Hogy is néz ki egy ilyen sátor és milyen szabályoknak kell megfelelnie?A kérdés részletes megválaszolása messze meghaladja egy bejegyzés terjedelmét és megközelítőleg ahhoz tudnám hasonlítani, amikor egy szakember a kemenceépítés fortélyaiba avat be laikusokat.
Rendeltetését illetően azonban nem árt tudni, hogy először is figyelembe kell venni a család létszámát, azt, hogy kényelmesen elférjenek benne nemcsak étkezések és a tanulás idején, de biztosítania kell a férfiak éjszakai pihenését is. Továbbá el kell döntenünk, hogy előregyártott, fémvázas sátrat vásárolunk, vagy magunk építjük azt. Az oldalfalak anyagát tekintve nincs szabály. Egyetlen kritérium, hogy nem épülhet kőből, hiszen mindenképpen az ideiglenesség látszatát kell keltenie. A szuka fontos része a tető, ami viszont vágott ágakból, lombsátorból kell legyen. Úgy kell befedni, hogy se túl nagy rést ne hagyjunk, viszont annyira mindenképpen, hogy a csillagok láthatók legyenek. Elterjedt, hogy a sátor nagyobb részét náddal fedjük, egy kisebb részen pedig pálmaággal borítjuk. A sátor akkor válik “lakhatóvá” ha feldíszítettük. Ez már minenki egyéni ízlésére, anyagi lehetőségeire van bízva. (Nagy bánatomra már egy jó ideje divatba jött és Szukot előtt mindent elönt a színes karácsonyfadíszek tömege, beleértve a villanyégőket is.)Természetesen nem kell arra gondolni, hogy a családok minden évben új sátrat vásárolnak. Akár fa, akár fémvázra feszített vászon az anyaga, évekig jól tárolható és igény szerint bővíthető.Mivel Szukot az egyik zarándokünnepünk is, annak ellenére, hogy ma nem áll a Szentély Jeruzsálemben – amikor a férfiak kötelessége volt a városba felmenni  – igen sokan érkeznek az ország más helyeiről és külföldi turistákban sem szenvedünk hiányt.

Jeruzsálem, Óváros – közös sátor
Ezért a város, de minden település is, kitesz magáért és különböző pontjain állít szukákat, hogy az éppen ott tartózkodók is eleget tehessenek kötelességüknek a sátorban való imádkozás és étkezés formájában.

Jeruzsálem, “magyar házak” – az erkélyek kerülnek beépítésre

(Forrás: héber Wikipédia)

Szukot hét napján az ima részét képezi a négy növényből összeállítot csokorral (arbaat ha-minim) történő áldásmondatok elmondása.

a négy növény fontossági sorrendben (balról) összeállítva

 

A négy növénnyel tulajdonképpen a Föld összes növényfajtáját felsorakoztatjuk, ugyanakkor különböző emberi tulajdonsággal is felruházzuk. Most azt a magyarázatot emelem ki, amelynek segítségével a legfiatalabb korosztálynak is bemutathatjuk, hogy nem vagyunk egyformák, ugyanakkor ezzel a “mássággal” – értelmesen használva – mindannyiunk javát szolgálhatjuk.

Az első – és a csokor legértékesebb része az etrog, (citrusféle) amiről tudjuk, hogy ehető és nagyon kellemes illatot áraszt. A második a luláv, (datolya pálma) aminek gyümölcse jóízű, de nem illatos növény. A harmadik a hadasz, (mirtusz) ami bármilyen kellemes illatú is, nem érlel gyümölcsöt. És végül a negyedik az arava, (fűzfa ág) ami se gyümölcsöt nem ad, se illata nincs – mondhatni semmire sem jó.

Mégis, ha ezeket a növényeket egy csokorba fogjuk, egymást kiegészítve látványként is értékesek lesznek és emberi tulajdonságokra kivetítve – a tökéletesség, amit adott esetben az etrog képvisel – mindenképpen erősíti a többieket is. Így egybefogva, egymást kiegészítve alkotnak teljes egészet.
Az etrogról még annyit, hogy ünnep elmúltával lekvárt főzünk belőle és apró üvegekbe töltve, csak a jelkép kedvéért, ajándékba adjuk várandós asszony ismerőseinknek, hogy szülésük könnyű és örömteli legyen.
Szokás a luláv többi alkotórészét Peszachig megőrizni és a kovászost ennek lángjánál elégetni.

Az őszi nagyünnepeket Smini Aceret (a gyülekezés 8. napja) és Szimhat Tora (a Tóra örömünnepe) zárja. Izraelen kívül ez két külön ünnepnap.
Smini Aceret arról nevezetes, – és ezt minden izraeli nagyon komolyan veszi – hogy ekkor az ima szövegében egy félmondatos változtatás van a nyárhoz képest, ugyanis ekkor kezdünk harmat helyett esőért könyörögni.

Szimhat Tora-ra vonatkozó szabályokat a zsidó élet történyei (halacha) szabják meg. Ekkor fejezzük be Mózes Öt Könyvéből az utolsónak az olvasását és azonnal belekezdünk a I. Könyvbe (B’resit). Ezen a napon a közösség valamennyi férfi tagját felhívják a Tórához, ezzel is jelezve, hogy az örökség közös. Természetes, hogy a jövőnk, a micvaköteles kor alatti gyerekek sem maradhatnak ki ebből a megtiszteltetésből, ami egyaránt vonatkozik fiúkra és lányokra. Ilyenkor szokás, hogy a felnőtt férfiak imasáljaikat kifeszítik, a gyerekeket alágyűjtik, akik aztán a Tórához felhívott felnőttel együtt mondják az ilyenkor kötelező áldásmondatot. Utána pedig igyekeznek minél többet  megszerezni a női karzatról aláhulló, nekik szánd cukorkákból. (Csak érdekességként jegyzem meg, hogy amikor jelenlegi lakóhelyemre költöztem, négy talisz (imasál) elegendő volt a gyereksereg befogadására, tavaly 12-t számoltam össze.
Szimhat Tora napján a közösség összes Tóratekercsét kiveszik a Frigyszekrényből és azokkal táncolnak, énekelnek a bima (Tóraolvasó állvány) körül. Gyerekeink  és asszonyaink részére székre állítanak egy-egy Tóratekercset, ők nem veszik kézbe, csak körültáncolják.
Mi sem természetesebb, hogy a hangulatot micvaétkezéssel tesszük még emlékezetesebbé, ami az Izraelben élő magyar ajkúak körében egyet jelent a töltöttkáposztával.

2011. október 4.

25 hozzászólás to “Jom Kippurtól Szimhat Toraig”

  1. Avi 2011. október 5. szerda - 16:17 #

    Kedves Lehár
    Jó lenne ha Jom Kipurról picit bővebben is megemlékeznél, talán azoknak akiknek fogalmuk sincs róla.

    • leharisrael 2011. október 5. szerda - 18:27 #

      Kedves Avi!

      Jom Kippurt két oldalról közelíthetjük. A halacha és a teológia szemszögéből. A halachikus szokások nem olyan színesek, mint pl. a sátorépítés, a teológiai oldalt tekintve pedig alapos felkészültséget igényel a fogadó oldal részéről is. Még nekem is több napos felkészülésre lenne szükségem, hogy magyarul, viszonylag érthető fogalmazásban tudjam közre adni. Ráadásul az is csak egy vélemény lenne, amit egyáltalán nem biztos, hogy a más tanításokat követők el is fogadnának.
      Ezzel együtt, az ötleted nem elvetendő, de mivel másfél nap van Jom Kippurig, erre már az idén nem kerül sor. Ha megérem…

      • Avi 2011. október 5. szerda - 19:40 #

        Találtam egy oldalt ami elég érdekesnek tünik , ha nem gond belinkelem azoknak akiket esetleg érdekel. Amennyiben zavar töröld ki,
        Szerintem teljesen mindegy milyen irányzatúak olvassák, akiket érdekelnek ezek a dolgok, szerintem mindenféle megközelítésben találhatnak jó dolgokat.
        http://www.breuerpress.com/2011/10/05/jom-kipur-chaszid-legendak/
        Egyébként a Szukkotról is szívesen olvasom a te írásodat.

        Megjegyzem, hogy én olyan zsinagógába szoktam járni amelynek álláspontja igen eltérő az én felfogásomtól viszont a rabbi (Köves Slomo) igen érdekesen és nem hagyományos módon csinálja a szertartásokat.

      • leharisrael 2011. október 5. szerda - 19:57 #

        Egyáltalán nem zavar. Azt tartom, hogy a galutban minden kezdeményezést díjazni kell, bár a chaszidizmus tőlem is elég távol áll.

  2. asher alexander 2011. október 6. csütörtök - 18:37 #

    Avi!
    akiknek “fogalmuk” sincsen Yom h’Kippurim-rol??
    azokkal mit lehetne kezdeni???
    ha bovebben irsz a Lenyegerol,akkor majd…..??!Nem hinnem!!

    • leharisrael 2011. október 6. csütörtök - 19:16 #

      Bár nem engem szólítottál meg, de fel kell világosítsalak, hogy blogoló pályafutásom alatt alkalmam volt megtapasztalni, hogy az emberek érdeklődők és akik először kifejezetten ellenséges hangot ütöttek meg, ma már egyre többet kérdeznek. Ráadásul nem is a magyarországi zsidóságot tekintem célközönségnek.
      Pont azért írok az ünnepeinkről “konyhanyelven”, hogy a más vallásúak is könnyen megérthessék. Csak a példa kedvéért: Az ünnepi írásaim mindig komoly számú látogató közönséget vonzanak a NolBlog-on is, ahol szintén jelen vagyok.

      • asher alexander 2011. október 8. szombat - 14:00 #

        Csakhogy!!
        az ellensegeink Eppen EZT,forgatjak ki!!
        hogyan?
        lasd pl a hirhedt,; Tiszaeszlar-i Vervad Per-t!!
        Ugyanilyenert most 2011-ben VAN egy ugy a Pesti kozponti keruleti birosag elott!!!

      • leharisrael 2011. október 8. szombat - 20:00 #

        Részemről nincs csakhogy! Nem ismersz, nem ismered az eddigi tevékenységemet. Kérlek, ne akarj az általad ismert 1-2 írásomból levonni messzemenő következtetést, amikor azt sem tudod, milyen széles körben vagyok elfogadottan ismert a net-világban.
        Pontosan tudom, hogy mit és miért teszek. Én nem vagdalkozom, az én írásaim kizárólag konkrétumot tartalmaznak, így azokba csak az tud belekötni, aki nem olvas, csak betanult szöveget szajkóz.
        Amire nyomatékosan felkérlek: Sem a múltból, sem a mai magyar politikai életből ne hozz példákat a blogomba – NEM foglalkozom magyar belpolitikával. A blogom címe: Izraelről-Izraelből.
        Az őszi ünnepekhez van valami hozzáfűzni valód? Mert azt szívesen veszem.

      • asher alexander 2011. október 9. vasárnap - 02:32 #

        Na jol van na!!nem koll mingyart megsertodni minden aprosagon!!
        nalunk a Succah fuzfavesszokbol volt fonva-(a falak)-,es fonott naddal volt fedve,meg zold leveles agakkal!!belul fel volt diszitve -(fellogatva)-mindfele gyumolcsel ami csak fellelheto volt nalunk!
        korte,alma,fuge,dio,szilva,szolo,naspolya,stb-stb!
        a lulavhoz valokat meg ugy kellett megvenni a kosher szatocsboltosnal,vagy a zsinagoganak hasznalt shul-ban!
        az unnepi etelek koze tartozott a gefilte libanyak,a gefiltefish,a flodni,es a kindli,meg a frissensutott barhec!!
        eloetelkent,; zoldbabsalata,krumplisalata,ceklasalata,stb!
        foetelkent,; maceszleves marhahussal,solet fustolt libaval,gefilte libanyak,libatepertyu,barhec-a mezonoth-hoz!!
        italok,; kosher sligowitz,kosher feher-rose-voros borok,likorok!
        nalunk ez egy kimondottan csaladi korben eltoltendo unnep volt!!
        ik vunse far alle ajn zer freylekh succes!!zajt gezunt chaverim!

      • leharisrael 2011. október 10. hétfő - 20:13 #

        Sértődés??? Aki sértődékeny, de blogoljon!

        Egyébként szép szukátok lehetett – fűzfavesszőből font falakat még nem is láttam. Biztos nem pesti vagy. A menű ínycsiklandó. Nálunk is családi ünnep, csakúgy, mint Peszach.:)

      • asher alexander 2011. október 11. kedd - 01:25 #

        Nem-nem vagyok pesti!!sot meg csak Magyarorszagi se!!
        -en ugyanis Erets Israel-ben lakom 1945 ota,amikor is az angolok kiszabaditottak Buchenwald-bol,ahova Auschwitz-Birkenaubol gyalog mentunk a Halalmars-al!

      • leharisrael 2011. október 11. kedd - 09:16 #

        Na látod! Ezzel a közléseddel igazoltad azt a megjegyzésemet, hogy amíg nem ismerjük egymást (ez virtuálisan is nagyon rövid idő alatt megtörténhet) a hozzászólásokra sem mindig megfelelően reagálunk.
        A dolgokat helyén kell kezelni! Egy túlélő egészen másképp látja a történéseket, (és ehhez maximálisan joga van) mint a háború után született nemzedék, még akkor is, ha családilag érintett a vészkorszak rémtetteiben.

  3. Kopácsi Judith 2011. október 12. szerda - 06:02 #

    Lehár, jó látni itt is. Fontos dolog amit csinálsz. Köszi az információt.

    • leharisrael 2011. október 12. szerda - 09:25 #

      Szia Judith,

      de jó, hogy itt is rám találtál! Örülök Neked!!!:))

    • asher alexander 2011. október 12. szerda - 14:35 #

      Yom h’Kippurim !!
      az etkezes-(ragogumi sem!!),az Ivas-(barminemu folyadek),Bortalpu cipo hordasa,Mosdas,Illatositas-(dezodor,aftershave,stb),borotvalkozas,SZIGORUAN TILOS Hosszu Nap-kor!!
      nalunk,;
      Egy hosszu feher Tunika-(alatta teljesen meztelenul)Nem attetszo,sima durva anyagu vaszonbol-(lehetoleg Kender vagy Len),Mezitlab vagyuk Teljes 24 Oranyit ALLVA a Zsinagogaban!!Nem ulunk le ilyenkor!!kiveve a betegek,Oregek,kisgyerekek-(13-ev alattiak)!!

  4. hanabi97 2011. október 14. péntek - 02:17 #

    Gyönyörű hangja annak a kántornak, aki a Kol Nidrét énekli, de nem sok infót talátam róla még angolul se a neten. Talán rossz helyen kerestem. Ugye él még a kántor?

    • leharisrael 2011. október 14. péntek - 10:36 #

      Ez a legtöbb, amit Mose Sternről találtam, de azt hiszem, mindent elmond:

      http://www.or-zse.hu/maiarc/sternrobi2005.htm

      A yuotube-on azért elég sok felvétele megtalálható, csak a nevét kell beírni.

    • asher alexander 2011. október 14. péntek - 13:40 #

      afranc se tudja de nekem a Shir Lammaloth jobban tetszett!!

  5. hanabi97 2011. október 14. péntek - 13:08 #

    Köszi.

  6. veronika Feher 2012. szeptember 12. szerda - 19:58 #

    Szeretnem kerdezni, hogy az unnep utani kozos vacsora a -toltott kaposzta- ugye NEM disznohus felhasznalasaval tortenik?

    • leharisrael 2012. szeptember 12. szerda - 20:16 #

      Veronika, ugye ezt a kérdést humornak szántad??:))
      De, komolyan: Nem, a saját háztartásomban kóser konyhát viszek több mint 40 éve.

    • Ricsi 2012. szeptember 13. csütörtök - 00:38 #

      Te jó ég… Semmi nem történik disznóhússal. Darált marha és darált pulyka keveréke a megoldás – legalábbis nálunk.

      • leharisrael 2012. szeptember 13. csütörtök - 07:11 #

        :)))))))))))))) Nálam tisztán marhából, de a hozzáférhetőség okán inkább borjúból.

  7. evalajos 2013. szeptember 8. vasárnap - 08:35 #

    …újra és újra olvasom szívesen – a tényleg tárgyilagos és tényszerű – ismertetőidet, sokat jelentenek számomra ezek a szövegek, mert kulturális-műveltségi és főleg érzelmi hiátust pótol, amire nagy szükség van manapság…:)

    • leharisrael 2013. szeptember 8. vasárnap - 09:12 #

      A zsidó újév alkalmából belinkelt írásommal egyes zsidóknak az volt a baja, (legalább is a kommentből ez derült ki) hogy nem friss írás. Válaszként csak annyit közöltem, hogy lehetne írni minden évben újat, de minek. Az ünnep lényege 100 év múlva is ugyan az lesz.
      Köszönöm, hogy itt jártál.:)

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: