Ros ha-Shana – a zsidó újév

25 Sze

új kiadású ünnepi imakönyv, mely szerkesztésének és olvasható betűinek köszönhetően  lehetővé teszi az I-tentisztelet pontos követését**

Az évnek egy napján zsidó ember számára a napnyugta nem csak egy új nap, de egy új év kezdetét is jelenti.
Ros ha-Shana, (az év feje) vagyis a zsidó újév, a zsidó naptár szerinti Tisré hó 1-jén köszönt ránk, mely egyben az őszi nagyünnepek kezdete is.
A kétnapos ünnep kimenetelével, a “félelmetes napok”-at Jom Kippur (hosszúnap) követi, majd jön Szukot (sátoros ünnep) és a sort Szimhát Tora zárja.

Ezen ünnepek nevei, valamint a hozzájuk tartozó szokások nagyrészt széles körben ismertek, nem annyira az ünnepet megelőző, rabbinikus döntésen, hagyományokon alapuló szokások.

A Ros ha-Shanát megelőző Elul (az év zsidó naptár szerinti utolsó hónapja) beköszöntével kicsit mindannyian megváltozunk. Ez a változás azonban nem hasonlítható a Peszachot megelőző időszakhoz, amikor a ház takarítása, a legutolsó kovászos eltüntetése a legfontosabb teendőnk. Elul a lelki rendteremtés időszaka.
Többségünk – vallásgyakorlástól, politikai hovatartozástól függetlenül számvetést készít. Visszatekint az eltelt időszkra, mérlegeli mit tett, vagy nem tett annak érdekében, hogy akár egyéni, akár össztársadalmi szinten az események másként, jobban alakuljanak.
Elul a szlihot (bűnbánatért való könyörgés) időszaka, ami formáját tekintve nem, csak időtartamában különbözik a sz’fárd és askenáz közösségekben.
Elul hangulatához hozzátartozik a sofár hangja, mely Szombat és Ros ha-Shanát megelőző nap kivételével a reggeli ima (sahrisz) végén hangzik fel. Az utolsó sofárhangokat Jom Kippur Neila (záró) imájának végén hallhatjuk.

a kosszarvból készült askenáz és*

és jemeni sofár*

Parancsolatok és hagyomány! A zsidó hitélet meghatározói!

Rabbinikus parancs a sofár megszólaltatása, amit a halacha (a zsidó élet törvényei) felülír, és mivel munkának minősül, Szombaton tilos. A Ros ha-Shanát megelőző nap sofárcsendje pedig a rabbinikus döntés és az újévi – Ószövetségben leírt – kötelesség közti különbséget hivatott érzékeltetni.

(Érdekességként megjegyzem, amit talán sokan nem tudnak, hogy a zsidó vallás nem ismeri a gyónás fogalmát. A szlihot a Fennvaló kiengesztelésére szolgál, míg az emberekkel szemben elkövetett vétkeinket az érintettekkel kell rendeznünk.)

Mint minden ünnepünknek, az újévnek is megvan a maga jelképe.

kerekre font, édes kalács,*

alma  és méz*

Ilyen a mézbe mártott alma, a kerekre font barchesz, (hala)  melyektől édes és kerek évet remélünk. A szokások közé tartozik, hogy az ünnep második napján új, olyan gyümölcsöt teszünk az asztalra, amit abban az évben még nem ettünk. Mivel erre az időszakra esik a gránátalma (rimon) érése, egyértelmű, hogy erre mondunk áldást,

érett gránátalma*

de függetlenül a jelképektől, ezen az ünnepünkön általában is édes ételeket fogyasztunk, süteményeink mézzel, dióval készülnek.

Ros ha-Shana másik neve- az Ítélet Napja – a Talmudból ered, ahol az olvasható, hogy ezen a napon három könyv nyittatik. az elsőbe a cadikok (igaz emberek) nevei kerülnek, a másodikban a gonoszokat sorolják fel, a harmadikba – és ez a kisember számára a legfontosabb – azok kerülnek, akiknek érdemeik és bűneik egyaránt vannak. Az ő ítéletük függőben marad Jom Kippurig,  (engesztelő nap) így tíz nap alatt saját kezükbe véve sorsukat, további jó, vagy rossz cselekedeteikkel dönthetik el, merre billen a mérleg nyelve.

Az ünnepnek vannak a ház asszonyát érintő hagyományai is.  Askenáz családoknál   jobban érvényesül az “ünnepen nem kísérletezünk” elve és ezért az asztalra gyakorlatilag a dédmamától öröklött receptek alapján készült fogások kerülnek. Askenáz szokásnak nevezhető az is, hogy bár ünnepen – bizonyos feltételek mellett – a főzés nem tiltott, mégsem végeznek konyhai munkát. Szemben pl. egy marokkói származású asszonnyal, aki szintén a dédi örökségét viszi tovább azzal, hogy “nem étel az, ami nem közvetlenül a tűzről kerül asztalra”.

Ezzel a bejegyzéssel kívánok minden zsidó olvasómnak jó és édes évet: Shana tova u-metuka!

Képek forrása:  *Google képkereső
                             **Saját

2011. szeptember 25.

10 hozzászólás to “Ros ha-Shana – a zsidó újév”

  1. Ahava 2011. szeptember 27. kedd - 20:06 #

    שנה טובה ומתוקה! :)))

    • leharisrael 2011. szeptember 27. kedd - 21:04 #

      שנה טובה וגמר חתימה טובה!:))

      • Asher Bar-Oni 2011. október 1. szombat - 03:57 #

        Am Yisrael ‘H !!!

  2. Avi 2011. szeptember 27. kedd - 20:25 #

    Neked is Shanah Tovah

    • leharisrael 2011. szeptember 27. kedd - 21:06 #

      Neked is Shana Tova és légy egy jó évre bejegyezve!:)))

  3. purim 2011. szeptember 27. kedd - 22:23 #

    Akkor ezennel itt is szeretettel köszöntöm minden zsidó barátomat ismeretlenül is – mintegy Lehár közvetítésében. Lösónó tajvo tikoszév vöszéhoszém (= Purim)

  4. Asher Bar-Oni 2011. október 1. szombat - 03:55 #

    Liber Chaverim!
    ik vunse far Alle ajn zer Freylekh Jarcojt 5772!!
    Oromteli Bekes Egeszsegben gazdag 5772-es Uj Evet Mindenkinek!!
    Hag Chana Tovah, v’Gmar Hatima Tovah Tikvatenu 5772!!

    • Ahava 2011. október 2. vasárnap - 07:26 #

      Neked is a legjobbakat !
      :)

      • Asher Bar-Oni 2011. október 2. vasárnap - 13:18 #

        Todah Raba gadol Chaver!!
        shavoua Tov!!

Trackbacks/Pingbacks

  1. Jom Kippurtól Szimhat Toráig – Új Kelet live - 2016. október 11. kedd

    […] Az őszi nagyünnepek nyitánya a zsidó újév. Erről itt. […]

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: