Erdogan a szupersztár!

15 Sze

Egy embert alapvetően nem származása, hanem cselekedeteti alapján kell/kellene megítélnünk. Az, hogy Erdogan (Neve csak a latin betűs átírásban egészült ki a “g”-vel, eredetileg Erdoan, ahogy Gáza is tulajdonképpen Áza. A   “g” egyik  esetben a “ájin” hangzó, másikban az “alef” szerepel.) vallásos családban született, tanulmányait “medresz”-ben, mecset-iskolában végezte. Rendkívüli politikai képességekkel rendelkezik.
Tagja volt a Szürke Farkasok-nak, ahol politikai szerephez nem jutott. Isztambul polgármestereként egy hivatalos beszédében vallásos versből idézett, ezért 10 hónapos börtönbüntetésre ítélték.
Majdnem töretlen politikai karriert futott be, melyet a populista demagógia, véleményének a pillanatnyi szükségletekhez igazítása jellemez. Állameszméje nem az atatürki világi állam, hanem az ottomán birodalom, mely látensen eddigi politikájában is jelen volt.
Az a tény,  hogy Európa kapui (talán végérvényesen?) bezárultak előtte, fokozott intenzitásra késztette, hogy eredeti törekvését,  Törökország körzeti vezető szerepét a közel-keleti térségben, mielőbb megvalósítsa.
Ehhez rendelkezésére áll egy töretlenül fejlődő gazdaság és a lakosság széleskörű politikai támogatottsága.

Ahhoz, hogy elképzelése egyenes úton haladjon a kiteljesedés felé, szüksége volt – elsősorban belpolitikai érdekből – az Izrel-ellenes hangulat felélesztésére, ami sikerült is annak ellenére, hogy vele ellentétben a török népre soha nem volt jellemző az antiszemitizmus. Arra, hogy cselekedete tudatos és nem a véletlenek szerencsés/szerencsétlen összejátszása, jobb példát nem is lehetne hozni, mint a sok vihart kiváltott Marmara ügy.
Kétségtelen, hogy az ügy kimenetelében minden résztvevő számos hibát kövtett el, nem menti fel Erdogánt a “segély” flottila gondos megszervezésében, a nemzetközileg is terrorszervezetek támogatójaként nyilvántartott HHI támogatásában nyújtott felelőssége alól. A Marmara akció egy gondosan, állami szinten előkészített provokatív megmozdulás  első látványos eseménye volt, melynek a világ közvéleményében aratott hatalmas sikeréhez az izraeli katonai akció szerencsétlen módon történt kivitelezése nagy mértékben hozzájárult, ami egyértelműen Erdogán kezére játszott.
Az akció elérte célját, a közvélemény felfigyelt az eseményekre és így Erdogán elkezdhetett a “Közel-Kelet hőse” címben tetszelegni.
Számításába azonban hiba csúszott, hiszen az ENSZ kivizsgálta a történteket és bár amellett, hogy Izraelt elmarasztalta a “túlzott” keménység miatt, azt egyértelműen leszögezte, miszerint a gázai blokád törvényes, Izraelnek jogában áll fenntartani.
(Nem kívánok a blokádtörő akció részleteivel foglalkozni, bejegyzéseim között megtalálhatók az ezzel kapcsolatban, valós időben készült  írások. Engedtessék meg azonban, hogy felhívjam a figyelmet néhány olyan mozzanatra, amit az érdeklődők egy része szívesen figyelmen kívül hagy. Alapvetőnek tartom, hogy egy valódi segélyszállítmányt célba juttatni szándékozó hajó “legénysége” ne rendelkezzen eleve emberélet kioltására alkalmas eszközökkel, hogy a fedélzeten utazó békeaktivisták előzetesen tájékozódjanak, hogy kikkel utaznak együtt és az állítólagos segélyre a védencek mennyire vannak rászorulva.
Nézzük sorjában: A “legénység” joggal terroristának minősített része török állampolgár volt, személyazonosságukat igazoló okmányok nélkül, viszont tetemes dollár készpénzzel a zsebükben. Eleve harcra készültek, ha figyelembe vesszük, hogy mindegyikük golyóálló mellényt viselt és emberélet kioltására alkalmas eszközöket birtokolt. Videófelvétel igazolja, hogy mielőtt katonáink a fedélzetre léptek, a hajó parancsnoka megkapta a felszólítást, melynek értelmében felajánlásra került a békés behajózás Ashdod v. az egyiptomi El-Aris kikötőjébe.  Ugyan így dokumentálva van, miszerint a katonák nem “megrohanták” a hajót, hanem egyesével, kötélhágcsón ereszkedtek a fedélzetre, ahol azonnali támadásban részesültek.
Hogy mennyire nem a segély célba juttatása volt a elsőrendű érdek, valamint, hogy a segélyezettnek mennyire nem állt érdekében annak fogadása,  azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a rakomány átvizsgálását követően dupla kamionokra pakolt szállítmányt a kerem-shalomi átkelőnél a Hamasz nem engedte gázai területre.)

Mint említettem, az ügyben történt vizsgálatok egyikét az ENSZ megfelelő bizottsága végezte, mivel azonban Erdogán a török állampolgárok haláláért izraeli bocsánatkérést követelt, azt hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra annak reményében, hogy a két fél valamilyen módon megegyezésre jut.

Miért is kellene Izraelnek bocsánatot kérnie akkor, amikor a blokád jogos, a nemzetközi hajózási jog pedig lehetővé teszi, hogy gyanú esetén bárhol feltartóztassa és ellenőrizze a vizi jármű rakterét?
A kulcsszó nem más, mint respect, kavod, vagyis a tisztelet, mely  a Közel-Keleten az emberi, de a politikai kapcsolatokban is a legfőbb mozgató rugó.
Miután Erdogan úgy érezte, hogy ezt Törökország és személy szerint ő sem kapta meg, az ENSZ jelentést elfogadhatatlannak minősítette (Izrael elfogadta) és nagyarányú Izrael ellenes kampányba kezdett, amivel rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert az arab tömegek körében.

A kivételes szimpátia hullámot, valamint az Egyiptom meggyengülésével léterjött váákumot kihasználva, saját helyzetét és körzeti hegemóniáját megerősítendő, körutat tesz az “arab tavasz” (Egyiptom, Líbia és Tunézia) országaiban.
Ennek első állomása az a Mubarak után  meggyengült Egyiptom volt, ahol még egyáltalán nem látszik világosan a politikai végkifejlet. A hatalmat jelenleg gyakorló katonai tanács, élén Tantaui-val, a hadsereg főparancsnokával, (aki nem mellesleg egy beteg ember) semmit nem mer tenni az egyiptomi utca ellenére. Az utcát viszont ma már egyértelműen a Muzulmán Testvériség uralja, háta mögött az egyre nyíltabb támogatást nyújtó Iránnal és Hezbollah-val. Úgy tűnik, hogy még  a hagyományos – Egyiptom és Irán vonatkozásában különösen szembetűnő –   szunnita-siita ellentét is feloldható, ha közös ellenséget talál.  A pillanatnyi helyzet tökéletes jellemzője, az “ellenségem ellensége a barátom”.

( A látogatással kapcsolatban az egyiptomi vezetők nem vették igazán jó néven, hogy Erdogan a fejük fölött beszélt a néphez, a Muzulmán Testvériség pedig ellene van annak a  javaslatnak, hogy az új alkotmány török mintára készüljön, ami rögzíti a világi államot, ugyanakkor nem zárja ki a szabad vallásgyakorlát. Ezzel szemben, a Muzulmán Testvériség jelszava a sarián alapuló törvénykezés és a kalifátus visszaállítása.)

A képbe tökéletesen beleillik az egyiptomi izraeli nagykövetség elleni támadás és annak kezelése. (Hogy félreértés ne essék, az Izrael ellenes akciók nem ezzel vették kezdetét. Az elmúlt hónapokban öt alkalommal rongálták meg az Egyiptomból Izraelbe irányuló gázvezetéket, amitől még az sem riasztotta el őket, hogy ugyan ezen a vezetéken érkezik a gáz Jordániába is, akik 100%-ban az egyiptomi gázra vannak utalva, szemben Izraellel, akik a beszerzés 40%-át eszközlik az egyiptomi féltől. Az Eilát mellett történt gyilkos merénylet résztvevői is a Szinájon át jutottak izraeli területre és akkor még nem beszéltem a Gázába szintén Egyiptom felől irányuló fegyverszállítmányokról.)

Ami a jelenlegi, kialakulatlan egyiptomi helyzetet illeti, véleményem szerint három út között választhatnak:

  • Nasszer, Szadat és Mubarak útján követve marad a nyílt és teljes katonai diktatúra (természetesen nyugati nyomásra később “demokratikusan átalakulnak”), vagy
  • mégis megtartják a választásokat, ami nyilvánvalóan a Muzulmán Testvériség győzelmét hozza, akiknek az állam- és törvényeszménye a kalifátus és a saria, vagy a harmadik és legrosszabb variáció,
  • a teljes anarchia.

Izrael és a palesztinok közötti konfliktus már csak terjedelmi okok miatt is egy külön bejegyzés témája, itt csak annyiban érintem, amennyiben az kapcsolatba hozható Erdogannal.
A török miniszterelnök természetesen teljes mellszélességgel támogatja a palesztinok ügyét akkor, amikor úgy a palesztin, mint az izraeli fél az utolsó diplomáciai erőfeszítéseket teszi saját álláspontjának elfogadtatására. Ha visszatekintünk  az izraeli-palesztin béke eddigi történéseire, vagy nem történéseire, (ezzel kapcsolatos írásaim blogomban szintén megtalálhatók) azt kell mondanom, hogy abban minden résztvevő fél (Izrael, palesztinok, USA, EU) követett el hibát.
Az első lökést, ami súlyos hatással volt/van az egész ügy kimenetelére Obama elnök adta meg azzal a bejelentésével, hogy rövid időn belül békét teremt a Közel-Keleten és a békekötés akadályának a telepek fejlesztését nevezte meg. (Ezzel kapcsolatos véleményem, hogy békét ugyan rá lehet erőltetni a felekre, annak létrejöttét határidős keretek közé is lehet szorítani, de tartós békét csak a fejekben történt változás eredményezhet. A telepekkel kapcsolatosan pedig Obama kizárólag a Palesztin Hatóság információira támaszkodva ítélkezett, ők viszont természetszerűleg az esetek túlnyomó többségében hamis adatokkal szolgáltak.)

Az Arabok felé történő USA nyitást a palesztinok úgy értékelték és ez nyilatkozataikból, sajtójukból egyértelműen nyomon követhető, hogy Amerika “ejtette” Izraelt és melléjük állt. Ennek következtében Mahmud Abbasz olyan magas fára kapaszkodott, amiről már csak az ENSZ hátán tud lemászni.

Végezetül, egy pár szó erejéig visszatérek Erdoganra, akit az egyiptomi utca hihetetlen lelkesedéssel fogadott. Az ünneplésére összegyűlt tömeg olyan transzparensekkel éljenezte, melyeken többek között a következő feliratokat olvashattuk: “Erdogan, igazi férfi vagy!” “Erdogan az új Szalah-a-din (Szaladin)”! – aki tudvalevőleg kurd származású volt!

24 hozzászólás to “Erdogan a szupersztár!”

  1. Krisztina Kali (@chiyori123) 2011. szeptember 16. péntek - 01:48 #

    Kedves leharisrael! Hol írnak arról, hogy Erdogan a Szürke Farkasok tagja is volt? Én úgy tudtam, hogy Erbakan többször betiltott, és más néven újjáalakult iszlamista pártjának tagja volt. Előre is köszi a választ.

    • leharisrael 2011. szeptember 16. péntek - 09:56 #

      Kedves Krisztina!
      A Szürke Farkasok és Erdogan kapcsolatáról egy jelenleg Izraelben élő, török-zsidóval készült interjúból értesültem, aki Erdogannak évfolyamtársa volt. A bejegyzésben ezt pontosítottam csakúgy mint egy tévedésemet. Börtönbüntetésre nem uszításért ítélték, hanem azért, mert Isztambul polgármestereként egy hivatalos beszéd alkalmával vallásos versből idézett.

      Köszönöm a figyelmes olvasást!

  2. kekec 2011. szeptember 16. péntek - 10:38 #

    Az iszlamista párt jelképe a három félhold, ami a Szürke farkasok minden agitációs anyagában szerepel. Azaz úgy viszonyulhatnak az éppen legális párthoz, mint az IRA a Sinn Feinhez – ha jól gondolom, de javíts ki, ha tévednék.
    Hazai vizekre visszaevezve, lehet, hogy rossz következtetést vontunk le Orbán “keleti szél” hablatyolásából és az időben ehhez közel eső kínai látogatásból? Lehet, hogy nem is a Távol-Keletre, hanem a Közel-Keletre utalt? Törökország SOKKAL logikusabb szövetséges lenne a keleten – közel van, gazdaságilag fejlődik, nagy piac – és a zsidóellenesség lehet a közös nevező (ráadásul a törökök testvérnépnek tartják a magyarokat) Ezzel viszont nem igazán fér össze, hogy a magyarországi iszlám pártot is betiltották. Vagy majd Erdogán “kérésére” ezt felülvizsgálják és látványos gesztust tesznek feléjük?
    Mindenesetre nagyon tanulságos, hogy érdemes a hazai iszapbirkózásból néha felemelni a fejünket, és egy kissé körbenézni. Érhetik az embert meglepetések.

    • leharisrael 2011. szeptember 16. péntek - 15:17 #

      Kekec,

      legjobb tudomásom szerint a Szürke Farkasok ma betiltott párt Törökországban. Ettől függetlenül van jó néhány működő nacionalista pártjuk, de eddig nem mélyültem el azok tanulmányozásában. Elképzelhető, hogy a jövőben erre is sort kell kerítenem.

      Sajnálom, de a magyar belviszonyokhoz nem nagyon tudok hozzászólni, meg nem is akarok azon egyszerű oknál fogva, hogy gyakorlatilag a ma szereplőit nem is ismerem. Abból pedig, amit az internetes oldalakról “összeollózók” inkorrekt lenne véleményt formálni.

    • hanabi97 2011. szeptember 16. péntek - 16:05 #

      Törökország tényleg remek szövetségesünk lehetne az általad említett okok miatt, a zsidóellenességet leszámítva. Azt nálunk inkább csökkenteni kéne, mintsem szítani. Bár azt nem tudom, hogy az ultrakatolikus Fidesz meg a “mérsékelt” iszlamista AKP hogy jönne ki egymással.

      • hanabi97 2011. szeptember 16. péntek - 16:07 #

        Előbbi kommentemet kekecnek írtam.

  3. Ahava 2011. szeptember 17. szombat - 21:05 #

    Kedves Lehár,
    számomra hasznos volt ez az írás, köszönöm. Valóban nagyon fontos meglátnunk, hogy mi is motiválja az embereket általában – ez esetben Erdogant – az Izrael ellenes magatartásra, mondjuk ki nyíltan: zsidógyűlöletre…
    Olvastam egyszer egy írást az Antikrisztus személyének várható jellemvonásairól. Bár nem akarok találgatásokba bocsátkozni, meg kell hagyni: Erdogan személye mutat efféle jegyeket.
    Obamával való találkozása pedig egyenesen történelemformáló lehet.

    • leharisrael 2011. szeptember 18. vasárnap - 08:59 #

      Kedves Ahava!

      Úgy gondolom, lesz még egy-két érdekességben részünk.
      Magam is fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmet olyan részletekre, amit a hivatásosok “bagatell”-ként kezelnek – ezért is blogolok.
      Persze mindez nem jelenti azt, hogy az “eleve elkötelezettek” is meghallják!

      Jó hetet!

    • leharisrael 2011. szeptember 18. vasárnap - 20:53 #

      Ahava,

      egy biztos, érdekes és izgalmas napok elé nézünk.

  4. Zsolt Sándor 2011. szeptember 17. szombat - 21:33 #

    Lenne pár kérdésem.
    Mi a blogíró véleménye arról, hogy felröppentek olyan hírek, miszerint Lieberman, a Törökországgal való szembenállás okán, azzal a Kurd Munkáspárttal keresné a kapcsolatot, melyet az USA terrorista csoportnak tekint, és az iraki kivonulás után a szövetséges Törökországba áttelepített robotrepülőkkel kíván megfigyelni? Hogyan érvényesül itt az ellenségem barátja, a barátom ellensége, az ellenségem ellensége, a barátom barátja elv?

    A blogíró szerint miként lenne megoldható az izraeli-palesztin konfliktus? Miként valósítható meg az, hogy Izrael egyaránt birtokolja a teljes területet, legyen zsidó többség (hogy értelmet nyerjen a zsidó állam kifejezés), és minden állampolgárt teljes demokratikus jogok illessenek meg? Ugyanis, ha a teljes területet megkapja Izrael, és teljes demokráciát is biztosít mindenkinek, akkor nem lesz zsidó többségű az állam. Ha viszont a teljes területet megkapja, és zsidó többséget is elér, azt kizárólag antidemokratikus eszközökkel (kitelepítések, születésszabályozás, stb.) érheti el. Ez esetben mi marad? A két államos megoldás. Szerintem. És még sokak szerint, akár Izraelen belül is. Ismételten kérdezném, hogy mi a blogíró verziója a megoldásra?

    • leharisrael 2011. szeptember 17. szombat - 22:55 #

      Zsolt Sándor
      facebook.com/zsolt.sandor

      Liebermannak tényleg volt egy ilyen kijelentése, de kijelentéseit senki nem veszi komolyan még Izraelben sem. Hivatalos ilyen irányú lépésről nincs tudomásom és remélhetőleg nem is következik be. (A robotrepülőkkel való megfigyelést jelenleg Törökország gyakorolja, az Izraeltől vásárolt robotrepülőkkel.)

      Tetszik-nem tetszik, az egyetlen megoldás a két állam-két nép verzió. Ez nem kérdéses. A kérdés, hogy hogyan? Ennek számtalan tárgyalásos variációja lehetséges, de semmiképpen sem az, ami jelenleg az ENSZ-ben zajlik.

      • Zsolt Sándor 2011. szeptember 18. vasárnap - 00:18 #

        Az eléggé gáz, ha egy ennyire inkompetens figura a külügyminiszter, mint Lieberman. Viszont úgy tűnik, hogy Bibi és a Jiszráél Bejtejnu eléggé jól megértik egymást, sőt még a Sász is koalícióra lépett velük, pedig Ovadia Joszef még azt is találta mondani, hogy aki a velük partnerkedik, az a Sátánnal cimborál. Aki egy kicsit sem aggódik két ilyen párt kormányerőn való léte miatt, az elvesztette valahol a kerekeit. És amíg kormányerőn vannak, és Bibi is nekik teszi a szépet, addig a tárgyalások arról szólnak, hogy két találkozó között felépül egy újabb lakónegyednyi illegális telep, aztán a végén már nem lesz terület, amiről tárgyalni lehetne. Mert hát eddig nagyjából így működött. Meg a palesztin fél felajánlotta volna Kelet-Jeruzsálemet, területcserével. De az az izraeli félnek nem tetszett, visszautasította, aztán elfoglalta, mert azért mégiscsak kell az, csak nem úgy, hogy kompromisszumot kötnek…
        Így nem lehet tárgyalni. Ilyenkor magasabb szintű fórumra kell vinni az ügyet. Ebben az esetben az ENSZ az, ahová fordulhatnak, aztán ha az megvan, akkor már szuverén államként érvényesíthetik az érdekeiket.
        Izrael jogosan fél ennek a lehetőségétől, de hát ez van. Egyék meg, amit főztek.

      • leharisrael 2011. szeptember 18. vasárnap - 08:03 #

        Zsolt Sándor
        facebook.com/zsolt.sandor

        Kedves Uram!

        Hozzászólás váltásban egy kört nyugodtan megspórolhattunk volna, ha eleve ezt a második kommentjét küldi el részemre. Ön nem az én véleményemre volt kíváncsi, hanem tudtomra akarta adni a sajátját.
        Meg kell hagyni, nagyon finoman fogalmazott, amikor “kerekeim” elvesztését említette, de meg kell mondjam, nem vagyok egy aggódó típus.

        Hogy rátérjek a komment érdemi részére, sajnálattal kell megállapítanom, hogy az Ön értesüléseinek forrása kizárólag a magyar nyelvű tájékoztatásra épül, ami viszont java részben a Palesztin Hatóság által a világhálón keringő hazugság dömpinget tartalmazza.

        Hosszú és értelmetlen lenne itt leírni újra a legutóbbi “béketárgyalások” menetét, ez a blogomban hozzáférhető.

        Ami a jelenlegi kormány koalíciót illeti, nem állítottam, hogy a legszerencsésebb, de ezért a felelősség egyedül Cipora Livnit illeti, aki sértettségében és Netanjahu személye iránti ellenszenvétől vezérelve nem lépett vele koalícióra.
        Ami a Sasz-t illeti – nem emlékszem olyan koalíciós kormányra, melyhez ne csatlakozott volna.

        Más! Az “illegális” telepekről írottak alapján azt feltételezem, hogy Ön nincs tisztában azzal a különbséggel, ami egy új telep létesítése, illetve egy meglévő telep belső – a zöldövezet rovására, az ott élők szükségleteinek jogos kielégítésére történő – bővítése között van.

        Azt már végképp nem tudom,honnak származik Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó értesülése, azt viszont meg merem kockáztatni, hogy ennek az értesülésnek egyedüli birtokosa!

        Sem Jeruzsálem, sem a “magasabb fórum” (ENSZ) kérdésébe nem kívánok komment szinten belefolyni azon egyszerű oknál fogva, hogy ez – és még sok más is – a következő bejegyzésem témája.

      • Zsolt Sándor 2011. szeptember 18. vasárnap - 19:20 #

        Pardon, azt hittem, hogy a párbeszédben az ember nem csak figyel és hallgat, hanem elmondja a saját véleményét is.
        A “kerekek elvesztése” nem direkt célzás volt, most úgy járt, mint a viccbe a keresztrejtvény miatt panaszlevelet író pap…
        Az információimat nem magyar nyelvű forrásokból szedem, sőt sejtem is, hogy melyikre gondol konkrétan, de azt elvből nem olvasom.
        Amit viszont olvasok, az angol nyelvű, többnyire “on the spot” hírforrás. Médiában: Haaretz, JPost, ynet, Ma’an, Palestine News Network, Electronic Intifada, +972 Magazine, Al Jazeera, Mondoweiss, If Americans Knew, WikiLeaks, stb.
        Szervezetek, intézmények: B’Tselem, Breaking the Silence – Shovrim Shtika, Yesh Din, Yesh Gvul, Ta’ayush, Ir Amim, Machsomwatch, Zochorot, Peace Now, Holy Land Trust, Kairos Palestine, Institute for Middle East Understanding, J Street, The Israeli Committee Against House Demolitions, International Solidarity Movement, Palestinian Centre for Human Rights, Ecumenical Accompaniment Programme in Palestine and Israel, Evangelicals for Middle East Understanding, Middle East Fellowship, Churches for Middle East Peace, Bethlehem Bible College, Rabbis For Human Rights, UNRWA, UNDP Programme of Assistance to the Palestinian People, UNISPAL, UN Office for the Coordination of Humanitarian Affairs (occupied Palestinian territory), Amnesty International, Human Rights Watch, stb.
        Személyek: Amira Hass, Suheir Hammad, Norman Finkelstein, Omar Barghouti, Desmond Tutu, stb.

        Ez csak egy gyors átfutása volt annak, honnan szerzem az információimat. ;)

  5. leharisrael 2011. szeptember 18. vasárnap - 10:07 #

    Mindenkinek!

    (Neve csak a latin betűs átírásban egészült ki a “g”-vel, eredetileg Erdoan, ahogy Gáza is tulajdonképpen Áza. A “g” egyik esetben a “ájin” hangzó, másikban az “alef” szerepel.)

    Fenti mondatban hibáztam, amire egy másik portálon kommentelő nyelvész hívta fel a figyelmemet. A mondat helyesen:

    Erdogan nevében szereplő “g” hangzót sem a héber, sem az arab nem ejti, helyette első esetben írásban “alef”, másodikban “ájin” hangzó szerepel. Így lesz Erdoganból Erdoan, ahogy Gázából Áza.

  6. hanabi97 2011. szeptember 18. vasárnap - 20:27 #

    A kommenteket olvasva az embernek az az érzése támad, mintha két valóság létezne. A közel-keleti konfliktust, sőt, az egész közel-keletet történéseit mindenki másképp értelmezi, és homlokegyenest másképpen magyarázza, mint a másik. Ráadásul mindenki alá tudja támasztani valami hihető dologgal az érvelését. Van, aki pl. az izraeli politikusoknak ad igazat, és a palesztinok állításai helytelenek, míg mások szerint az izraeliek torzítják el a valóságot. Aki valóban reális képet szeretne kapni a probléma lényegéről, az tutira belehülyül, mert nem tudja, kinek higgyen. Legalábbis én mire kezdek elhinni valamit, elolvasok egy annak ellentmondó állítást, amit tényekkel is alá lehet támasztani, így mindig csak ingadozom. Az igazság valószínűleg a két álláspont között van.

    • leharisrael 2011. szeptember 18. vasárnap - 21:01 #

      hanabi97,

      hozzászólásod a legjobbkor érkezett. Nagy munkában vagyok, következő bejegyzésemet izraeli-palesztin kérdésben írom, amibe már az elkövetkezendő napok történéseit is szándékomban áll bele venni. Azon törtem a fejem, hogyan tudnám úgy összeállítani az anyagot, hogy abból egyértelműen kiderüljön, miért igen és miért nem történtek meg bizonyos dolgok? Miért nincs előrelépés?
      Az összeállításhoz jó ötletet adtál. Köszönöm.

      • hanabi97 2011. szeptember 18. vasárnap - 21:33 #

        Igazán nincs mit. Nagyon szívesen. Egy ideig haboztam, közzétegyem-e a kommentemet, hátha más értelmetlennek tartja, de a jelek szerint nem volt az.

    • Zsolt Sándor 2011. szeptember 18. vasárnap - 21:57 #

      Én pedig éppenséggel egy olyan projekten gondolkozom, ami feltárja a közel-keleti diplomácia “különös házasságait”, de rövid úton fejfájást okoz már az elején. Pláne akkor durvul a fejfájás, ha kiszivárogtatott források is belekavarnak, mert hát azok ugye olyan kapcsolatokat fednek fel, amikről gyakran még a jól olvasott ember se tud – esetleg sejti, de inkább nem biztos benne.
      Csak hogy egy nagyon furcsa “nem-szerelmi háromszöget említsek”: Izrael vs. Szaúd-Arábia vs. Irán.
      És akkor most még bejön a képbe Törökország is…

    • Ahava 2011. szeptember 18. vasárnap - 22:01 #

      __hanabi__,
      talán nem is “között”, mint inkább “felett” :)

      • hanabi97 2011. szeptember 19. hétfő - 15:28 #

        A két igazság felett? Nem rossz gondolat. Kíváncsi vagyok már a következő írásra. Ez a mostani nagyon jó lett, a régebbieket nemigen olvastam, csak azt a Terrort havi fizetésért.

  7. miklos halasz 2011. szeptember 21. szerda - 23:05 #

    A török katonasag oda csap ha a civilpolitikusok tul elvadulnak ezt
    minden evtizedben megcsinaltak.letartoztattak katonai bvezetöket
    az ujsagok szerinttavaly..Egyiptom ugy fest kitart a bdekeszerzödes.
    melet A moslem brotherhood nem olyan nepszerumint azt gondolnak az emberek unjak a szelsöseges robantasaikat es egyeb örult megnyilvanulasaikat.

    • Ahava 2011. szeptember 23. péntek - 15:55 #

      A “moslem brotherhood”-ról szerzett tapasztalatod mögött több sejlik, mint amit írsz. Engem érdekelne részletesebben is. Köszönöm.

      • leharisrael 2011. szeptember 24. szombat - 23:00 #

        Ahava,

        egy kis türelmedet kérem – időhiány!

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: