Lehetek őszinte?

26 Júl

Izraeli alijáról (bevándorlás)  és jeridáról (Izrael elhagyása) – történelmi és társadalmi ismeretek nélkül, de annál magabiztosabban.

. – .
A cikk végén, mely írásra késztet, a “vitaindító” megjelöléssel találkoztam, a kesztyűt felveszem. Bár vitáról – véleményem szerint – csak azonos tájékozottsággal,  tudásszinttel rendelekző partnerek esetében beszélhetünk, adott esetben helyesebb kiigazításról beszélni.
Ennek annál is inkább szükségét érzem, mer a cikkíró Baumann Zsófia, akinek nyilvános profiljáról megtudható, hogy igencsak fiatal és ennek megfelelően tanulmányait már bőven a magyarországi rendszerváltás időszakában végezte, oly mértékű tájékozatlanságról tesz tanubizonyságot, ami vitaképtelenné teszi.Írását, mely a Kitekintő.hu-n olvasható, azzal indítja, hogy “Annak idején… és itt hivatkozik zsidó törvényekre, II. világháborúra és a Holocaustra.A témával kicsit is foglalkozó olvasó számára már ebből a pár mondatból is kitűnik, hogy Szerző a Szentföldre irányuló aliját a modern kor szükségszerű menekülési lehetőségének tekinti. Holott ez koránt sincs így! A zsidó nép az első szétszórattatás óta – kisebb-nagyobb csoportokban, vagy magányosan – folyamatosan keresi a visszatérés lehetőségét.
A soha nem szűnő visszatérési vágy eklatáns példája Verdi Nabucco c. operája, melynek ősbemutatójára 1842. március 9-én a milánói Teatro alla Scalában került sor és amit Magyarországon 1847. január 2-án a Nemzeti Színház is műsorára tűzött. A címszereplő Nabucco, babilónia királya, a  cselekmény i.e. 587- 586-ban játszódik, melynek helyszínei Jeruzsálem és Babilon.
De nézzük a 137. zsoltár szövegét: “Bábel folyamainál – ottan ültünk és sírtunk, mikor emlékeztünk Cionról… Hogyan dalolhatnánk az Ö-való dalát idegen földön?…Ha elfelednélek Jeruzsálem, feledjen el jobbom. Tapadjon a nyelvem ínyemhez…”De legyen elég ennyi a történelmi visszatekintésből, nézzük az írás további részeit.Szerző az izraeli Bar-Ilan Egyetem tanulmányára hivatkozva említést tesz az izraeli állampolgárok második útleveléről, kiemelve a nagyszámú német és orosz útlevéllel rendelkezőket.Ez az állítás nem vonható kétségbe már csak azért sem, mert “annak idején” az Európából érkezők  tudvalevőleg nem önként és koránt sem dalolva hagyták el születési helyüket, erre a kor politikája miatt kényszerültek. Ugyanakkor, mivel semmiféle államellenes, vagy egyéb olyan  cselekedet nem terhelte őket, amiért minden országban az állampolgárság megvonása jár, a vészkorszak elől menekülők állampolgársága a mai napig él. Itt jegyzem meg, hogy ez nem német és nem orosz kiváltság, a Magyarországról elszármazottak – amennyiben önként nem mondtak le állampolgárságukról – a mai napig is rendelkeznek azzal. (Kivételt képeznek azok az iszlám országok, ahol a zsidókat automatikusan megfosztották állampolgárságuktól és ahova ma, izraeli útlevéllel sem nyernek bebocsátást.)Az európai országokba szóló útlevél-kérelmek felszaporodása sem mai keletű és szoros összefüggésben van u.n. szocialista tömb szétesésével, valamint a második, de inkább a harmadik generáció gyökereket kutató törekvésével. Ezen túlmenően nem elhanyagolható azon izraeli állampolgárok száma, akik a Világ különböző részén végeznek munkát, vagy saját vállalkozással rendelkeznek. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a második-harmadik útlevél birtokában az ország elhagyására készülnének. Természetesen ilyen is van, de érdemes lenne megvizsgálni, hogy az USA állampolgárai, akik szintén szerte a világban tartósan távol vannak születési helyüktől, mind az Államok elhagyására készülnek-e?Fentiek miatt értelmezhetetlen megállapítás a külföldi útlevél és az ezzel járó állampolgárság egy mondaton belüli említése, ugyanis erre, a fentiek értelmében semmi szükség.Hogy példával illusztráljam: Egy Izraelben élő amerikai-magyar gyökerű házaspár gyerekei számára magától értetődő, hogy az izraeli állampolgárság mellé – amennyiben akarják – felvehetik az amerikai és a magyar állampolgárságot is. De ugyan ez vonatkozik a francia gyarmatosítás alatt Marokkóban született, majd lengyel állampolgárral házasságra lépett egyén gyerekeire is, akik így izraeli-francia-lengyel állampolgársággal rendelkelkezhetnek.Ami az orosz aliját illeti, fentiektől mindenképpen külön ismertetést igényel.
Az orosz nyelvterületről történő, modern kori  tömeges alija a Szovjetunió tagállamokra történt szétesésének idejére tehető.
Cikkíró hivatkozik Oroszország főrabbijára, aki elmondja, hogy anno nem volt zsidó közösség, zsidó élet Oroszországban. Nem tudom, hogy a főrabbi mire gondolt, mikor így nyilatkozott, csak feltételezem, hogy nem Oroszországra, hanem a Szovjetunióra asszociált, melynek fennállása alatt ténylegesen tiltva volt minden vallás nyilvános gyakorlása, ami nem akadályozta a zsidókat abban, hogy a már orosz iskolába járó gyerekeikkel otthon ne jiddisül beszéltek volna. Továbbá, a nagy számok törvénye alapján, kategorikusan nem lehet kijelenteni, hogy az oroszországi zsidók azért alijáztak Izraelbe, mert zsidóként akartak élni. Ez a feltételezés homlokegyenest ellentmond a mindennapi tapasztalatnak, ami azt mutatja, hogy egyrészt az oroszországi zsidók döntő hányadának a zsidó vallás mibenlétéről még hozzávetőleges fogalma sem volt az országba érkezéskor, viszont kialakították a maguk zárt közösségét, ami igencsak ellentmond a beilleszkedési, a zsidó élet iránti vágynak. (Mellesleg a “vagyonos” orosz eleve nem Izraelt, hanem Németországot, az USA-t esetleg Franciaországot tekintette célállomásnak izraeli tranziton keresztül.)Szerző végül hivatkozik Jonathan Rynhold,  a Bar Ilan Egyetem izraeli-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó professzorára, aki úgy véli, hogy az izraeli társadalom fiatalabb generációjának “egyre nehezebb megmagyarázni, hogy miért is élnek olyan városokban, olyan házakban, amely egykor másoké volt, olyanoké, akik évszázadok óta éltek ott és nem a világ egy teljesen másik részéről vándoroltak oda… Akik “Európában és Amerikában, de akár még Iránban is nagyobb biztonságban vannak, mint Izraelben”Ehhez az utolsó bekezdéshez egyetlen rövid megjegyzésem van:
  • Szeretném ha Szerző hozzáférést biztosítana az eredeti szöveghez (hol olvasható eredetiben?)
Fentiek ismeretében az már teljesen elhanyagolható, hogy Cikkíró a vitaindítónak szánt anyagot azzal zárja, hogy írása fényében nem tartja véletlennek, hogy egy friss felmérés alapján az izraeliek 81%-a támogatná az ország EU-csatlakozását.Mivel a 81%-ot igen magasnak tartottam, utánanézve a felmérésnek kiderült, hogy a közvélemény kutatásba összesen 1000 főt vontak be vegyesen zsidókat és izraeli arabokat (hibaszázalék: 3.3) és mindezt reprezentatív felmérésként értékelték.A felmérés az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával készült és egy kérdéssel zárul: “Hogyan tetszett a cikk?”Lehetek őszinte?Mivel nap-napi tapasztalatom a cikkel ellentétes, ellátogattam a Befogadási Minisztérium honlapjára, az ő adataikból emelek ki néhány lényegeset:Mindenek előtt a 2010-es év összesített adataiból annyit, hogy a megelőző évhez képest az alija 16%-os növekedést mutat, ami 19.133 új bevándorlót jelent. Ebből 7.700 fő (~ 40%) a volt Szovjetunió tagállamaiból, Kelet-urópából és Németországból érkezett.  Az USA és Kanada vonatkozásában 6%, míg a legjelentősebb növekedést (19%) Latin-Amerikából regisztrálták.
A minisztérium szóvívője naprakész adatokat közöl az idei bevándorlásokról. Ezek szerint 2011. július 12-én 489 új olé érkezett, közülük 245-en Észak-Amerikából, csoportos bevándorlás keretében.A2011. július 24-ei – legfrissebb – adatok szerint úgy tűnik, hogy július-augusztus nem csak a nyaralás, de a bevándorlás szempontjából is főszezonnak számít. Az elmúlt héten egy nap alatt 310 fő érkezett, főleg Dél-Amerikából és Etiópiából. Négy nap alatt 725 fő érkezett Franciaországból, Amerikából és az Egyesült Királyságból.
Az előjegyzések szerint július hónapban összesen 2.000 új bevándorlóval számolhatunk.Az írás eredetiben ide kattintva olvasható.
2011. július 26.

11 hozzászólás to “Lehetek őszinte?”

  1. Jimbo 2011. július 27. szerda - 16:22 #

    Gondolom azzal sem számolt a cikk írója, hogy az izraeliek szeretnek utazni is. Egy olyan országba való utazás esetén, mely nem ismeri el Izraelt, jól jön egy másik ország útlevele. :)

    • leharisrael 2011. július 27. szerda - 16:59 #

      Jimbo,

      a cikk írója sok mindennel nem számolt, többek között az izraeliek általad is említett utazási kedvével. Azzal sem, hogy nem kevesen vannak olyanok, akik határozott v. határozatlan ideig külföldön dolgoznak, esetleg ott is házasodnak. Nem is biztos, hogy saját magukért, de pl. a születendő gyerek miatt is felveszik az állampolgárságot. Ez még azt sem zárja ki, hogy évente vissza jöjjenek a kötelező tartalékos szolgálatukat letölteni. És igen, egy Uniós útlevéllel pl. sok olyan helyre is mehetnek, ahova izraelivel nem.

      Mindez nem háborított volna fel, mert nem kötelező rólunk mindent tudni, de miért jelenti ki valaki, hogy alija csak a zsidó törvénnyekkel vette kezdetét?

      • Jimbo 2011. július 28. csütörtök - 01:09 #

        Na igen, azt én is “szeretem” amikor valaki azzal jön, hogy a zsidók kb. a 20. sz- közepétől kezdtek alijázni.
        Ott van a Jeruzsálemi Hurva zsinagóga, amit lengyel zsidók építettek 1701-ben. Ehhez ugye már jelentősebb, és hosszabb távú jelenlét kellet. Hisz első a MIkve, csak utána építenek zsinagógát.
        És, mint mondtad, sokan soha el se mentek Erec Izraelből.
        Egyébként volt egy 1864-es brit konzuli jelentés szerint Jeruzsálem lakossága 1863-ban: 15 ezer. Ebből 8000 zsidó, 4500 muszlim, a többi keresztény.
        Azt hiszem, ez elég jelentős zsidó lakosságot jelent. És ez mikor is volt? Azt hiszem a zsidó törvények előtt.
        Lehar, remélem ajánlottál neki továbbképzési lehetőségeket :)

      • leharisrael 2011. július 28. csütörtök - 08:00 #

        Jimbo,

        csak ismételni tudom önmagamat. Nagy az írástudók (és általában a közéleti személyiségek) felelőssége abban, hogy mit-hogyan tálalnak! Könnyen manipulálhatják egy egész ország lakosságát, vagy legalább is azon részét, amely különböző okok miatt (és nem mindig önhibájából) a perifériára szorult. Adott esetben, mivel Európában mégis csak snassz a közvetlen zsidózás, az antiszemitizmus Anti-izraeli változata dívik, de véleményem szerint a gyökerek ugyan azok.

        Azon azért elgondolkoztam, hogy mit tennék, ha engem nem tartana valaki vitaképesnek. Biztos vagyok benne, hogy igyekeznék megcáfolni, de legalább a feltett kérdésre válaszolni. Cikkírónál lényegesen ismertebb újságíró (Aczél Endre) is vette a fáradtságot, hogy egy régi írásával kapcsolatos kiigazításomra válaszoljon.:)

  2. Jimbo 2011. július 27. szerda - 16:23 #

    Ha jól tudom van olyan nem arab ország is amely így van ezzel…

    • leharisrael 2011. július 27. szerda - 17:05 #

      Jimbo,

      utána kéne nézni, hogy mi van ezen a téren az arab országokban, de erről jut eszembe, hogy a kelet-jeruzsálemi arabok között csak elvétve lehet izraeli állampolgárt találni, szinte mindegyik Jordán állampolgár és ennek megfelelően jordániai útlevéllel rendelkezik. Ettől függetlenül esze ágában sincs Jordániában élni.

  3. Ricsipop 2011. július 27. szerda - 18:32 #

    Hmm, hát jómagam sem tudom, az interneten keresgéltem és nagyon ellentmondásos irományokat találtam ez ügyben. Abból a cikkből amit ,,elemeztél,, külön kiemelném ezt a mondatot : ,,Hiszen Európában és Amerikában, de akár még Iránban is nagyobb biztonságban vannak a zsidók, mint Izraelben – véli Jonathan Rynhold.. ” -Iránban ???
    Olvastam már más helyen is, hogy a rossz belbiztonság miatt egyre többen hagyják el az országot,(sőt már akkor is be akartam linkelni népszavára csak nem leltem neki megfelelő hírt) míg egy másik 2007-es adat arról tanúskodik hogy Izráel népessége egyre csak növekszik, szóval ahogy a hsz. elején is mondtam elég ellent mondásos cikkek jelennek meg.

    • leharisrael 2011. július 27. szerda - 19:05 #

      Ricsipop,

      pontosan a Rynhold-nak tulajdonított szövegrész (és az orosz főrabbié is) miatt ezt az írást belinkeltem a Kitekintő.hu-ra is. Az sem véletlen, hogy Cikkíró felé olyan kérést intéztem, hogy tegye lehetővé a hozzáférést az eredeti szöveghez.

      Elég régen vagyok a net-en ahhoz, hogy tapasztaljam, milyen felemás, részben v. egyáltalán nem valós hírek jelennek meg Izraelről, ami sok esetben egyszerű fordítási hibából adódik, vagy abból, hogy a talán gazdasági okból, hogy a hírközlő szervek bizonyos mennyiségű szöveget tudnak ingyen átvenni egymástól.

      Nem sokat tudok nevezett prof.-ról, de elképzelhetetlennek tartom, hogy az általad is idézett mondat az ő szájából hangzott volna el, vagy ha igen, akkor nem tudja, mit beszél. Iránba nemhogy vissza nem menetnek zsidók, még az ott élő maroknyi közösség kijutását sem engedélyezik.

      Belbiztonság? – Erről nemsokára részletesebben írok.

      Egyébként a Kitekintő.hu-ra írtam pár adatot a népesség növekedésről.

      • Baumann Zsófia 2011. július 28. csütörtök - 17:37 #

        Kedves Leharisrael!

        Köszönöm szépen a kommenteket, mindig örülök, ha valaki elolvassa az írásaimat és érdemben hozzászól, még ha véleménye negatív is.

        Szeretnék reflektálni:

        Nem tudom, hogy a korom, illetve hogy a rendszerváltás előtt vagy után végeztem az iskoláimat mennyiben befolyásolja tájékozottságomat a témában.

        Tény és való, hogy az Izraelbe vándorlás egyik okaként a zsidó torvényeket, a Holocaustot, stb. említem, ellenben szeretném leszügezni, hogy egyáltalán nem szerepel sehol sem a szövegben, hogy az alijázás ezekkel az eseményekkel vette volna kezdetét. Sőt, ha a cikk végére nem véletlenül belinkelt írásaimat megnézi (Izrael, a bevándorlók országa I. és II.), láthatja, hogy korábban is foglalkoztam a témával és tisztában vagyok vele, hogy hogyan, mikor, ki vándorolt Izraelbe.

        A cikk írása során több forrásból dolgoztam, amiból idéztem, természetesen be is linkeltem, ahogy Jonathan Rynhold idézetét is. De íme mégegyszer a forrás:

        http://www.opinion-maker.org/2011/06/israelis-rush-for-second-passports/

        És az említett idézet:
        According to Jonathan Rynhold, a Bar Ilan professor specializing on U.S.-Israel relations, Jews may be safer in Teheran than Ashkelon these days—until Israel or the USA starts bombing Iran.

        Azt sem állítottam egy pillanatig sem, hogy minden, külföldi útlevelet igénylő izraeli állampolgár a hazája elhagyására készül, csupán egy tendenciára szerettem volna felhívnia figyelmet. Igen, tudom, hogy vannak, akik külföldre nyaralni vagy dolgozni készülnek, nem letelepedni :)

        Ha bármilyen kérdése, hozzászólása van a cikkhez, legyen akár negatív, akár pozitív, azt szivesen veszem, igyekszem válaszolni is.

        Baumann Zsófia

      • leharisrael 2011. július 28. csütörtök - 19:04 #

        Baumann Zsófia
        kitekinto.hu
        zsofia.baumann@kitekinto.hu
        109.130.21.59

        Kedves Zsófia!

        Számomra öröm, hogy hosszúra sikerült kommentemet nem hagyta szó nélkül. Ezzel azon kevés magyar újságírók közé tartozik, akiknek fontos a párbeszéd.

        Utólag azt kell mondanom, sajnálom, hogy eddig nem olvastam írásait, de a Kitekintő.hu-ra, illetve erre a konkrét cikkre is más portálon hívták fel a figyelmemet.

        Megbántani semmiképpen nem volt szándékomban és sajnálom, hogy az Ön nyakába zúdítottam hosszú internetes tapasztalatom minden negatívumát.

        Ami a belinkelt idézetet illeti, elkerülte figyelmemet, ha körültekintőbb vagyok, írásom is más felhangot kapott volna. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, – mert érzésem szerint csak az értelmes párbeszéd a járható út – hogy a Franklin Lamb, a libanoni egyetem tanára által fémjelzett könyv nem az első Izrael belső életét érintő témában. Jellegzetessége a féligazságok oly módon történő összevágása, hogy mondandója végére a valóság elvész.

        Végezetül, mivel Ön újságíró, s ebben a minőségében módjában áll a közvélemény pro és kontra befolyásolása, azonos témában javaslom az izraeli Bevándorlási Hivatal hivatalos honlapját, más témában a szakirányú honlapokat, melyek mindegyike elérhető angol nyelven is.

        Kedves Zsófia! Higgye el, én leszek az első, aki gratulálni fog, ha a magyar sajtóban valós hírek látnak napvilágot Izraelről.

        Leharisrael

  4. miertcion 2011. szeptember 22. csütörtök - 00:17 #

    Ezt a tébolyt én is olvastam. A mérhetetlenül nagyarcú belpesti értelmiségi, főleg ha még hozzá neurotikus zsidó is, valami hihetetlen baromságokat képes összehordani arról, hogy Izrael majd jól kiürül, mert mindenki menekülni fog. Se múltról, se jelenről nincs fogalma, de azért jósol.

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: