Jeruzsálemi körséta – “A” piac

19 aug

Nem hiszem, hogy messze járok az igazságtól, ha azt mondom, hogy Jeruzsálem harmadik leglátogatottabb nevezetessége – az Óváros és a Siratófal után – a  Shuk Mahané Yehuda – jeruzsálemiesen “Mahnéjuda”, vagyis Júda tábora piac!

Érzésemet az is alátámasztja, hogy az utóbbi években a közönséges vásárló nem csak a külföldiek hadát kénytelen kerülgetni, de Izrael más városaiból, településeiről is jut csoportos látogató bőven a hét minden napjára.

Jeruzsálem legnagyobb piaca a 19. század végén kezdett kialakulni, amikor a várostól  nyugatra lévő arab falvak lakosai ezen a hatalmas, beépítetlen területen értékesítették terményeiket.

Amint a képen is látszik, a mai értelemben nem volt ez egy rendezett piac. A fellahok földre terített zsákokról, kosarakból árultak. A zsidók arabul, az arabok jiddisül próbálták megértetni magukat.

Nem találtam utalást, pedig érdekes lenne kideríteni, hogy a gyors ütemben terjedő piac miért nem keltette fel az ottomán hatóságok érdeklődését. Annyira nem, hogy sem kereskedelmi ellenőrzést nem folytattak, nem gondoskodtak a terület árnyékolásáról, de még valamiféle vízvételi lehetőségről sem. A forró nyári napokon a környező zsidó kerületek lakói látták el vízzel a fellahokat.

Az árusok lassan kezdték a saját kezükbe venni a “piacépítést” és nagyjából 15 év alatt a kezdeti vászon -és deszkatákolmáyokat felváltotta az állandó bádog -és deszkaépületek sokasága.

A változások a brit mandátummal kezdődtek. A város első brit kormányzója elsőrendű fontosságot tulajdonított a piacnak. Ezzel a kereskedelmi hagyományok megőrzésén túl munkaalkalmat kívánt teremteni a lakosságnak. Ezért megbízást adott egy minden közművel felszerelt új piac megtervezésére.

A tervrajz szerint fallal kerítették volna le a teret melyről négy kapun lehetett volna megközelíteni a falak mentén és közepén szimmetrikusan elhelyezett üzleteket. A Jaffó út felől fasorral képzelték elválasztani a komplexumot. A terv költségvetési okokból nem valósult meg, a piac maradt a rendezetlen, elhanyagolt állapotban.

A vásárlók száma ugyanakkor gyorsan növekedett, hiszen a ‘20-as években egymást érő zavargások miatt zsidóknak nem volt tanácsos az Óvárosba belépni.

1920. március 8. – anti cionista tüntetés a Damaszkuszi kapunál

Erre az időre tehető a piac arculatának első gyökeres változása. Az arab őstermelőket felváltották az újonnan  bevándorló zsidó kereskedők és a környező kerületek lakosai.Ezt a helyzetet használta ki a piac nyugati oldalán fekvő Etz Chaim (az élet fája) jesiva vezetősége, amikor a jesiva kerítése mentén üzletek építését kezdeményezte. Egyrészt a város zsidó lakosságát akarták jövedelemhez juttatni, másrészt a bérleti díjakból a jesiva bevételét akarták növelni.

Igazán gyökeres változást és a mai napig tartó átalakítást a “Városi Bizottság” – mely Jeruzsálem zsidó polgárait képviselte a brit városi hatósággal szemben – érte el azzal, hogy  kölcsönökből és több részletben sikerült megvásárolnia a földet az eredeti tulajdonosától és megkezdődhetett az első 40 állandó üzlet kialakítása.

1931-ben új üzletsor létesült a Ben Yehuda utcával párhuzamosan. Mivel a kereskedők iraki származásúak voltak, a mai piacnak ez a része továbbra is “iraki piac” néven ismert.

A brit városi hatóságok az építkezés során szigorú feltételeket szabtak. Az üzleteknek egységes méretűeknek és kinézetűnek kellett lenniük, szabályozták a szemétgyűjtés módját és a szabályok betartását szigorúan ellenőrizték. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy itt létesült Jeruzsálem első nyilvános WC-je.

Ma a piacot önkormányzat irányítja, amely szakemberekből, a városháza és a kereskedők képviselőiből áll. Ők tartják fenn és üzemeltetik a piacot és minden vitás kérdésben is ők döntenek.

Az évek folyamán – nem kis mértékben a rohamosan növekvő idegenforgalomnak köszönhetően – a piac egyszerű élelmiszer és ruházati piacból “butik piaccá” alakult.

Iparművészeti és ruházati üzletek, különleges kínálatot nyújtó csemegeüzletek és a régi “etetőhelyek” helyén igényes éttermek, kávézók, fagylaltozók nyíltak. A változásnak másik oka, hogy az elaggott kereskedők gyerekeiknek, unokáiknak adták át az üzletek egy részét, akik már a mai kor igényeinek megfelelően alakítják áruválasztékukat. Így fordult elő, hogy a vásárlásimat még a papánál kezdtem, aki a piac legnagyobb sajtkínálatával rendelkezett, e mellett házi készítésű salátái is híresek voltak. Amikor a fiai átvették az üzletet, teljes átalakítást végeztek, ma is ők a legnagyobbak a piacon, elvesztették ugyan a jeruzsálemi vásárlóközönség egy jó részét, ugyankkor megnyerték az abszolút különlegességre vágyó turistákat és a hazai látogatókat.

A piacot két utca, a Jaffó és az Agripasz határolja és két hosszanti (egy nyitott és egy zárt) utcából áll. Ezeket – létrafok szerűen – kötik össze a mellékutcák.

az u.n. zárt utca

és a nyitott

turistáknak és helybélieknek egyaránt kedvence az energiabomba “halva” különböző ízesítéssel (őrölt szezámmag)

szárított gyümölcs felhozatal

és még aszalt gyümölcs, valamint számomra egy jó időpont – kevés vásárlóval

gyümölcs minden mennyiségben

és olajbogyó

és müzli

És a képek sora végtelen. A választás nehéz, mert máson akad meg a szeme az ide látogatónak és mást keres az, aki nap-napi vásárlását végzi. Igaz, hogy “A” shuk minden nap, minden órájában változatos képet mutat, de  vannak figurák, akiket talán még a végítélet sem tart távol kedves helyüktől. Ők azok, akik a kora reggeli órákban egy jó reggelt erejéig körbe járják a piac minden árusát, majd a nap hátralévő részében kedvenc időtöltésüknek, a shes-beshnek hódolnak.

Képek forrása:  1-3. HE Wikipédia

                       4-8. és 15. Google

                       9-14. saját

19. augusztus 2013.

About these ads

21 hozzászólás to “Jeruzsálemi körséta – “A” piac”

  1. Györgyi Lott 2013. augusztus 19. Hétfő at 17:04 #

    Ha már valóságosan nem, de így virtuálisan örömmel sétáltam Veled a jeruzsálemi piacon! Köszönöm!!!

    • leharisrael 2013. augusztus 19. Hétfő at 17:43 #

      Valamiért pont a piac maradt ki a sorozatból – gondoltam pótolom! Köszönöm, hogy erre jártál.:)

  2. evalajos 2013. augusztus 19. Hétfő at 17:37 #

    Nem is tudom, hol kezdeném, valószínűleg körbe köszöngetnék én is a piacon, különösen nagyot az aszalt gyümölcsnél és az olajbogyóknál…igazi kulturális bomba-program, nagyon jó lenne egyszer igazán szemügyre venni…:) Van egy kedves íróbarátom, neki az egyik kedvenc mániája, bárhol tesz látogatást, a piacot feltétlen szemügyre veszi, és megírja… a téma a piacon hever, méghozzá hálás téma…enni, főzni, diskurálni, és egyéni hangon írni….kimeríthetetlen témába kezdtél (én is el tudnám mesélni a mi piacunkat, hogyan lett porfészekből végre valami egészen rendes hely, de ez a varázs még távol tartja magát, ami a Júda tábora piacnál már működik…:)…már csak azt szeretném tudni, hogy mi az a “shes-besh”… ?

    • leharisrael 2013. augusztus 19. Hétfő at 17:50 #

      Szerintem egy országot, annak népét legjobban a piacán keresztül lehet megismerni. Ott a szagok-illatok sok mindent elárulnak.
      A shes-besh táblajáték, kifejezetten közel-keleti találmány. Dobókockával és koronggal játsszák. A Wikipédiában egy elég jó leírást lehet róla találni.:)

  3. bonifert ferenc 2013. augusztus 19. Hétfő at 20:46 #

    …de régen jártam arra (is) :-(
    Köszönöm, hogy eszembe juttattad…

    • leharisrael 2013. augusztus 20. Kedd at 07:23 #

      Szijjjja Boni! Úgy veszem észre, hogy általában a neten ritkán vagy jelen. Hiányzol, hiányzik a humorod!!!!

  4. "tisztelthölgyeimésuraim" 2013. augusztus 24. Szombat at 18:07 #

    Húsz éve jártam arrafelé utoljára, szívembe zártam a helyet. A népét már majdnem 70 évvel ez előtt – az élet hozta. Isten hozta…

    • leharisrael 2013. augusztus 24. Szombat at 21:42 #

      Húsz év! Akkor Te sem ismernél rá a piacra. Rengeteget változott – előnyére.:)

  5. Kicsi 2013. augusztus 25. Vasárnap at 20:30 #

    Egy éve jártam arra….de jó volt!

  6. csibacsi 2013. augusztus 28. Szerda at 08:10 #

    EvaLajos, a ses-bes vagy sespes “magyarul” backgammon, es ugyanugy penzben jatsszak, mint a kartya es egyeb szerencsejatekokat. Ses azt hiszem, hatot jelent (dobokocka) a masik felerol fogalmam sincs. Az ekszerpiac ormeny, arab es perzsa arusai allandoan ezt jatszottak Los Angelesben, ha lassu volt a forgalom.

  7. Attila 2013. augusztus 29. Csütörtök at 11:32 #

    hello!
    Milyen a hangulat Izraelben, hogy azt a gyilkos assadot, úgy néz ki nagyon fenékbe rúgják? elkeserítő hogy ezek a diktátor állatok szorultságukban mire képesek. remélem a hezbollahot is nagyon pofán vágják!

    • leharisrael 2013. augusztus 29. Csütörtök at 11:58 #

      Tedd át ezt valamelyik arab tavasz-val foglalkozó írásomhoz, a piacos bejegyzésben nem akarok politizálni.

  8. izraeli 2013. szeptember 9. Hétfő at 09:55 #

    Az unnepek alkalmabol{חגי תשרי{ mindannyiotoknak Shana Tova-t,jo egeszseget,
    es beket kivanok.- 1} Rabi Shlomo Carlebach es 2} Nomi Shemer dalaval
    {Chava Alberstein eloadasaban}
    Remelem- hogy ez a ket dal mindenkihez szol.

    http://www.youtube.com/watch?v=byqV6A6PuWc
    http://www.youtube.com/watch?v=c6zN9U7mxrM

    • leharisrael 2013. szeptember 9. Hétfő at 10:54 #

      Köszönjük és Neked is minden jót. .שנה טובה ומתוקה. גמר חתימה טובה

  9. izraeli 2013. szeptember 27. Péntek at 14:10 #

    Lehar, latom Te is nagyon elfoglalt vagy az unnepeken,
    de Jeruzsalemrol leven szo- hallgassatok meg – az Arany Jeruzsalem
    cimu dalt- Ofra Haza csodaszep hangjan-Jeruzsalem tajaival-
    es a szoveg angol felirataival.

    Meg valami: A Felvonulas 2013 Szukot unnepen-
    30 orszag resztvevoivel {magyarok is vannak koztuk}

    Tudnak errol az ENSZ-ben????

    Remelem- megnezitek-hallgatjatok.
    Sabat salom!
    Kellemes hetveget!

    • leharisrael 2013. szeptember 27. Péntek at 14:46 #

      Szia Izraeli! Természetes, hogy nézzük-hallgatjuk! Ofra-t szeretem, a dalt is.
      Képzeld, a Felvonuláson családom ifjabb tagjai is részt vettek, bevállalták a 15 km-es távot!!!:)
      Már akartam kérdezni, hogy jelen vagy-e a Facebook-on? Ha igen, keress meg, Lehar Leharisrael néven. A napi érdemleges eseményekről, színes hírekről (amelyekről nincs értelme egy egész bejegyzést írni) ott tudósítok, többnyire úgy, hogy valamelyik média írását belinkelem és pár szót írok róla magyarul.
      Sabat salom Neked is!:)

  10. Chiyori (@chiyori123) 2013. szeptember 29. Vasárnap at 19:45 #

    Kedves lehar!

    Epedve várom az új írásodat. Remélem jól vagy, mert rég nem írtál semmit!

    • leharisrael 2013. szeptember 29. Vasárnap at 20:07 #

      Köszönöm az aggódást! Nincs semmi baj, csak az ünnepek egy kicsit sűrűn voltak. De jövök! És ezt veheted fenyegetésnek!:)

  11. Chiyori (@chiyori123) 2013. szeptember 29. Vasárnap at 19:47 #

    Kellemes ünnepeket kívánok neked!

Trackbacks/Pingbacks

  1. Jeruzsalem | Világjáró Ízkalandor - 2013. október 24. Csütörtök

    […] A piac történetéről itt olvashatsz többet: http://leharblog.wordpress.com/2013/08/19/seta-jeruzsalemben-a-piac/ […]

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 48 követőhöz

%d honlapszerkesztő ezt szereti: