Izrael – Egyiptom: Mézeshetek?

29 ápr

Az “arab tavasz” (nyár, ősz, tél) kapcsán felmerül a kérdés, hogy az észak-afrikai országokon átívelő forradalmak hoztak-e kézzelfogható eredményt?

Úgy tűnik ugyanis, hogy az érintett országok lakossága nem profitált a diktátorok menesztéséből, viszont mindenütt megfigyelhető a fundamentalista iszlám térnyerése.

Az eltelt időszak még a legdemokratikusabb nézeteket vallóknak is elegendő kellett legyen ahhoz, hogy elfelejtsék a forradalmakat egységesen “éhséglázadás”-nak minősíteni és azt is, hogy a demokrácia exportálható.

 

A helyzet Egyiptomban sem egyértelmű, ezért az izaeli-egyiptomi viszony is számos kérdést vet fel. Murszi elnöknek, aki a Muzulmán Testvérek színeiben indult a választásokon, valamint irodájának semmiféle kapcsolata nincs Izraellel. (Az igazsághoz tartozik, hogy más külföldi országokkal is alig-alig, az elnöki iroda embereinek például egyáltalán nincs kapcsolatuk külföldi diplomatákkal.)

Ugyanakkor a Mubarak utáni Egyiptom hadseregének – élén Abdel Fatah al-Sissy védelmi miniszterrel – és biztonsági szerveinek  Izraellel való együtműködése fokozatosan erősödik.

Ennek oka nagy valószinűséggel abban keresendő, hogy Egyiptom – még ha ideiglenes jelleggel is – belátta, hogy számos stratégiai kérdésben érdekei megegyeznek Izrael érdekeivel. Ennek kézzel fogható jelen, hogy szívós munkával, fokozatosan sikerül visszaszorítaniuk a Gázába irányuló fegyverszállítmányokat úgy, hogy közben a polgári célú cikkek továbbra is zavartalanul áramlanak a térségbe, holott ezzel a Muzulmán Testvérek (Gázában a Hamasz) érdekei sérülnek.

A vízválasztó a “felhőoszlop” hadművelet és a 16 egyiptomi katona életét követelő – Gázából kiinduló – terrortámadás volt.

Ezt követően került sor a fegyvercsempész alagutak nagy részének berobbantására, illetve vízzel való elárasztására.


fegyvercsempész alagút berobbantása

Izraelben tudott, hogy a legutóbbi rakéta támadások mögött nem a Hamasz, hanem a szalafisták állnak úgy Gázában, mint a Szinai félszigeten. A Hamasznak érdeke egy újabb konfliktus  mindenáron való elkerülése, ezért erőteljesen fellép a robbantás előkészítőivel, kivitelezőivel szemben. Legutóbb letartóztattak néhány szalafistát, akiknek a kihallgatásán egyiptomi biztonsági szervek képviselői is részt vettek.

A Szinai félszigeten más a helyzet, miután ezt a területet soha nem tudta az egyiptomi kormány teljesen ellenőrzése alá vonni.

 

Az összképhez hozzá tartozik, hogy egyiptom belső helyzete meglehetően cseppfolyós. A gazdasági helyzet katasztrofális. A lakosság egynegyede él a szegénységi szint alatt. A devizatartalék, amely Mubarak alatt 36 milliárd dollár volt, mára 13 milliárdra apadt. A hivatalos munkanélküliség 13%, de gazdasági elemzők szerint a valóságban megközelíti az 50%-ot. Az egyiptomi font folyamatosan veszít vásárlóerejéből, helyét a mindennapokban egyre inkább a dollár veszi át.

Némi fény az alagútban, hogy Katar 3 milliárd dollárért egyiptomi állampapírokat vásárol, azon az 5 milliárdon felül, amit már eddig adott. (Egy milliárd ajándék, 4 milliárd bankkölcsön.)

Ezen kívül a Nemzetközi Valutaalappal előrehaladott tárgyalások folynak 4.8 milliárdos hitelről.

A gazdasági bajok azonban csak a jéghegy csúcsa. Az egyiptomi társadalom erősen megosztott. Az egyik oldalon állnak a Muzulmán Testvérek és támogatóik, a másik oldalon az összes többi. Az emberek személyes biztonságérzete talán még soha nem volt ilyen alacsony. A rablások és a nemi erőszak a mindennapok tartozéka. ráadásul

vallási téren sincs nyugalom.

A keresztények elleni erőszak és gyilkosság egyáltalán nem ritka. A 8 milliós keresztény közösség úgy érzi, ég lába alatt a talaj. II. Theodoros, kopt pápa, aki eddig mindig kormányhű magatartásáról volt ismert, legutóbb igen éles hangon támadta Murszi elnököt, felelőssé téve a vallási erőszakért.

II. Theodoros nincs egyedül. Az ellenzék (amely többek között a Muzulmán Testvérekben csalódottakat is tartalmazza) hatalmas tömegtüntetéseken követeli Murszi elnök lemondását és új választások kiírását.


Murszi elleni tüntetés Kairóban

 

 

Az egyiptomi közélet egyik legfőbb szereplője – a hadsereg –  azonban tartózkodik a nyílt bírálattól. És ez a hallgatás mindennél jobban aggasztja úgy Murszi elnököt, mint a Muzulmán Testvéreket.

 

Az utóbbi hetekben egyre többször hallani olyan hangokat, amelyek a hadsereg közbeavatkozását sürgetik. Ez annál inkább is elgondolkoztató, mert azok a fiatalok, akik nem is olyan régen a “legfelsőbb katonai tanács” ellen tüntettek és nagy mértékben hozzájárultak távozásához, most tulajdonképpen katonai puccsot követelnek.

Murszi, megválasztása után elnöki vizsgálóbizottságot hozott létre, általa gondosan összeválogatott személyekből, a 2011. januári véres tüntetések kivizsgálására. A bizottság a vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentumot már héhány hónappal ez előtt átadta az elnöknek, aki azonban nem hozta nyilvánosságra. Most azonban valamilyen “véletlen” folytán mégis kiszivárgott. A dokumentum egyértelműen megállapítja a hadsereg felelősségét a véres eseményekben, de úgy tűnik, a kiszivárogtatás a várt hatásnak épp az ellenkezőjét érte el. A közvélemény ugyanis úgy értékeli a dokumentumot, mint Murszi kísérletét a hadsereg lejáratására.

 

A közvélemény szemében a hadsereg mint a tisztakezűség jelképe jelenik meg, Murszi pedig, mint megvesztegetett, aki két ember útmutatásait követi. Az egyik ilyen befolyásos személy Muhammad Badia a Muzulmán Testvérek főtitkára, a másik Khairat El-Shater milliárdos, a párt egyik vezetője. Mindezek után Murszi jónak látta szóvívője útján nyilatkozatot kiadni, amelyben feltétlen támogatásáról biztosította a hadsereget és tisztjeit.

 

Az egyiptomi hadseregről tudni kell, hogy mindig is meghatározó szerepet játszott a gazdasági életben. Számos gyár, szolgáltató üzem képezi tulajdonát.

Erre példa a Kairó központi helyén lévő egyik közösségi- és bevásárló központban üzemelő szupermarket, ahol a teljes személyzet sorkatonákból áll és az árak igen alacsonyak. (A helytől nem messze épülő bevásárló központ építő munkásai is egytől-egyig egyenruhát viselnek.)

Ez a fajta “szociális tevékenység” kísértetiesen emlékeztet arra, ahogy a Muzulmán Testvérek 84 éves működésük során befolyást igyekeztek gyakorolni a lakosságra. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hadsereg gazdasági ereje klasszisokkal nagyobb.

 

Mindezek ellenére nem gondolom, hogy Egyiptomban fennáll a katonai puccs veszélye. Ennek oka, hogy a civil lakosság politikai öntudata igen magas, ami nem tűrné a katonai diktatúra korlátait.

Ezzel a hadsereg vezetői is tisztában vannak, ugyanakkor nem tekintik oknak befolyásukról való lemondáshoz.

 

2013. április 29.

 

Képek forrása: Google   

 

About these ads

6 hozzászólás to “Izrael – Egyiptom: Mézeshetek?”

  1. csibacsi 2013. május 4. szombat at 01:28 #

    A USA ejtette Mubarakot, amerikai szohasznalattal “A busz ala lokte” ami kisertetiesen hasonlit a levitezlett antiszemita Jimmy Carter kulpolitikajahoz, az irani sah kikozositesehez. A kovetkezmenyek ismertek es dobbenetesen hasonloak, a valtozas haszonelvezoje az mindket esetben az egyetlen szamottevo szervezett politikai es vallasos blokk, a fundamentalista moszlemek tomorulese let ugy Iranban, mint Egyiptomban.

    A Kairoi Tavasz felrevezeto demagog fogalma csak Obama elnok vagy valamelyik agybeteg tamaszanak eszmei mellektermeke, az a “tavasz” a moszlem extremizmus zold arjaval es annak minden mocskaval arasztotta el Kairo tereit es utcait, tomeges lincseles szeru nemi eroszak orgiakkal es a csocselek korlatozatlan tombolasaval.

    A Sinai mindig egy bizonytalan ovezet volt, de Mubarak utan konnyen a jatszotereve valhat minden vagy barmelyik Izrael ellenes csoportnak az arab feszigetrol, vagy akar azon tulrol is.

    Az egyiptomi fegyveres erok bizonyos kerdesekben – talan ohajuk ellenere – Izraelnek is kedvezo modon lepnek fel, de nem szabad lebecsulni a moszlem extremitas esetleges latens jelenletet a hadseregen belul.

    Attol felek, az Egyiptommal kapcsolatos optimizmus nem megalapozott, es a Jo Isten segitse Izraelt a jovoben is ugy, ahogy a multban.

    Sabat Salom

    • leharisrael 2013. május 4. szombat at 21:24 #

      Jó hetet, csibacsi! Köszönöm a kiegészítést, mindig örülök, ha egy nem Izraelben élő is úgy látja a helyzetet, mint én. Megerősítve érzem magam abban, hogy nem vagyok elfogult – legalábbis a kelleténél nem jobban.
      Ami Egyiptommal kapcsolatos “optimizmust” illeti, lehet, jobban kellett volna érzékeltetnem, hogy egy egy pillanatnyi állapot. Szemünk-fülünk nyitva!

  2. csibacsi 2013. május 5. vasárnap at 05:30 #

    Kedves Lehar,
    Latom a kepanyag a google-tol szarmazik. En ma eldobtam a google fejlecet es search engint az internetrol, es az indoklast illeto kedves kerdesukre egy szoval valaszoltam: palesztina. Ha g. ugy erzi, hogy allast kell foglalnia Izrael ellen, en sem keslekedem viszonozni a gesztust, es kerek mindenkit aki ezzel egyetert, tudassa veluk a valaszat.
    Savua Tov!

    • leharisrael 2013. május 5. vasárnap at 08:33 #

      Ennek én nem tulajdonítok jelentőséget. Ismerjék el, attól még nem lesz meg az államalapításhoz szükséges gazdasági-politikai erejük. Hacsak nem a külvilág támogatásából.
      Egyébként én már annak örülnék a legjobban, ha megalakulna Palesztina területén is a palesztin állam, kijelölt határokkal… Na akkor lőjenek át csak egy rakétát is, vagy akkor próbálkozzanak határátlépéssel…

  3. Attila 2013. május 15. szerda at 15:14 #

    Boldog 65. születésnapot Izrael!

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 58 követőhöz

%d blogger ezt szereti: