Pészach

Pészach eredetét, hagyományait, halachikus (törvényi) előírásait és azt a számtalan előkészületet, amit az ünnep megtartása követel, egy poszt keretében nehéz lenne úgy összefoglalni, hogy az a nem zsidó érdeklődő számára is világos legyen.

Annyit azonban el kell mondani, hogy az est a legtökéletesebb rendben (széder) zajlik. A forgatókönyv adott, attól eltérni nem lehet. Vannak családok, –  ide tartozik a sajátom is – ahol a Haggádát (az egyiptomi kivonulás története) nem kizárólag a mesélő (mágid), vagyis a család legidősebb férfi tagja olvassa fel. Szokás, hogy a résztvevők mindegyike, már a legkisebb, de olvasni tudó gyerek is vállal egy-egy részt, amit saját szavaival, gondolat -és érzelemvilága függvényében magyarázattal is ellát.

Kezdődik az est azzal, hogy a legfiatalabb, mert ez mindig az ő feladata, felteszi bevezető kérdését: ?מה נשתנה הלילה הזה מכל הלילות “Miben különbözik ez az este a többitől?”  

A kérdés célja, okot szolgáltatni a történet elbeszélésére.

Indul a történet, melyből – a teljesség igénye nélkül – a négy fiú szerepét emelem ki.

 

Íme, a négy fiú: a bölcs, (haham) a gonosz, (raasa) a kissé együgyű (tám) és a negyedik, aki még kérdezni sem tud.

Bölcseink tanításaiból én két példát hoznék fel. Az egyik azt mondja, hogy a négy fiú négy egymást követő generáció megszemélyesítője. Az apa, a mesélő nincs köztük, ő még azt a nemzedéket képviseli, amelyik mindent világosan lát, számára a történések egyértelműek.

Az első fiú, a bölcs az I-teni törvényeknek, parancsolatoknak a jelentőségét, a miértjét keresi.

A második, a gonosz felteszi a kérdést. “Mire jó ez nektek?” Választ nem vár, saját magának válaszol azzal, hogy a Széder-estét elavult intézménynek tekinti, amin az idő már túlhaladt.

A harmadik, az együgyű, akinek már nincs emléke a szülői ház Széderjeiről, akinek a hagyomány nem más, mint folklór, már kérdezni sem tud. Annyit még tud, hogy ő zsidó, de mikor a Széder-tálat látja, azt kérdezi – “mi ez”?

A negyedik, aki még kérdezni sem tud. Ő az, akinek szemét fel kell nyitni, kérdés nélkül is el kell beszélni neki az egyiptomi kivonulás történetét.

A másik, hozzám közelebb álló magyarázat szerint a fiúk mindegyike egy-egy emberi tulajdonságot testesít meg, mely tulajdonságok egyszerre vannak jelen minden emberben.

 

Ünnep után ünnep, hisz Purimtól, a “sorsvetés” ünnepétől pont négy hét Pészach kezdete és ez az időszak a felkészülés jegyében zajlik.

Négy hét megfeszített munkájának finise a konyha Pészachra történő kaserolása.

Mivel legjobb tudásom szerint az ünnepi előkészület ezen részét kevesen publikálták, megkísérlem nagy vonalaiban bemutatni:

A konyha, miután az egész évben használt szekrények lezárásra kerültek. A mosogatók és munkaasztal lemosva-hypózva.

Következő lépés lehetőleg úgy dolgozni az alumínium fóliával, hogy a legkevesebb vágott sebet kapjuk.

Ezt a műveletet befejezve előkerülhetnek az évente csak egyszer használatos, zömében alufóliából készült tálak-tepsik. Na, meg a feldolgozásra váró húsneműk.

Az ünnepi menü minden családnál más és más, többnyire azonban a nagy -és dédszülők hagyományait követjük.

Főételként kerül asztalra a húsleves, az elmaradhatatlan macesz gombóccal

Kifőzésre váró gombócok.

 

A nappali menü kedvenc fogása a fokhagymán (nem elírás, nem fokhagymás) sült. Ehhez tudni kell, hogy ebben az időszakban jelenik meg és kb. 2 hétig kapható a friss, száras fokhagyma.

Így kerül a tepsibe, a félbevágott szárral együtt. Rá a hús, só, bors, őrölt szerecsendió, némi olaj (kacsa v. liba esetén ez elmarad) és irány a sütő.

Aki ezek után még édességre vágyna, az választhat a macesz lisztből készült diós piskóta és a kókuszcsók között.

Családi hagyomány, hogy a Szédert nem az étkező asztalnál üljük.

Már teljes a rend, bár még a jelképes étkek hiányoznak az asztalról.

 

Askenáz Széder-tál. Az felrakott ételek mindegyike egy-egy jelkép az egyiptomi rabszolgaság idejéből, nem szolgál fogyasztásra.*

 

A szószos tál  különlegessége, hogy a negyedik generációt szolgálja!!!

Az ünnep jelképei közül egyet, a széder-tálat fentebb már bemutattam, most következzen az, amit mindannyian ismerünk. Van négyszögletes és kerek, sültebb és világos. Van kézi készítésű és gépesített, van őrzött lisztből készült és van az egyszerű. Ez a macesz.

 

Kézi készítésű macesz, őrzött lisztből.*

 

Szintén őrzött macesz, de nagyüzemi kivitelezésben.*

Tórai parancs, hogy Széder estén kovásztalan kenyeret eszünk, ezzel is emlékezve az Egyiptomból történt gyors kivonulásra, arra, hogy a kenyértészta az idő rövidsége miatt nem kelt fel. Az ünnep többi napján már nem kötelező, ami azonban nem ad felmentést a homec-evés (kovászos) tilalma alól. Maceszból készülhet kifli, gombóc, rakott ételek, töltött tekercsek sósan és édesen, csokoládéba mártott édesség, csokigolyó kókuszreszelékbe hempergetve, torta …

 

Maceszt készíteni micva (kötelesség), elkészítésében részt vehet minden 13. életévét betöltött zsidó féréfi. (Lány -és fiúiskolák – a nem vallásosak is – többnyire szerveznek  macesz-sütő versenyt, ahol az egyes csoportok nemcsak gyorsaságukat, de kézügyességüket is összemérhetik.)

Az élelmiszerüzletek óriási választékkal állnak a vásárlók rendelkezésére. Mivel nem előírás, hogy macesz csak búzalisztből készíthető, így a  választékbővítés és a különböző igények kielégítése érdekében ma már nem ritka, hogy a búzaliszten kívül más gabonafélékből készült termékek is szélesítik a kínálatot.

Széder estén u.n. őrzött maceszt eszünk, ami azt jelenti hogy az elkészítéséhez használt lisztet már a gabona betakarításától kezdve külön gonddal kezelik, tárolják, hogy még véletlenül se kerüljön “vízközelbe” sem az aratás közben, sem a malomba szállításkor, és természetesen a köztes időszakban sem.

 

Kép a ’30-as évekből. Masgiach (kósersági felügyelő) vigyázza a gabona betakarítását.*

 

A  gabona őrlése  1-2 nappal előzi meg a sütést , ami idő arra szolgál, hogy a liszt jól kiszellőzzön, vagyis  az őrlés alatt felszabadult hő eltávozzon belőle. A macesz másik alkotóeleme a víz, amit  hideg helyen  tárolunk a felhasználás előtt legalább 12 órán keresztül.  Természetesen arra is gondot kell fordítanunk, hogy a tárolóedény Peszachra kóser legyen.  A tészta összeállításánál a gyorsaság alapkövetelmény annak érdekében, hogy munka közben a lehető legkevesebb hő szabaduljon fel, nehogy az erjedés meginduljon. Ügyelni kell arra is, hogy egyszerre csak annyi tésztát állítsunk össze,  amiből az utolsó darabok is a halachikusan előírt időn belül a sütőbe kerülnek.  Követelmény, hogy a tészta egy percig se “pihenjen”, állandóan munkában legyen. Az összeállítás nehézségéhez tartozik, hogy a massza nem tartalmazhat légbuborékot, nehogy a víz megüljön egy helyen.

Tulajdonképpen a macesz készítés nem időigényes foglalatosság, hiszen attól kezdve, hogy a lisztet a vízzel összegyúrtuk, a sütőbe helyezésig nem telhet el 18! percnél hoszabb idő. Annál jobb, minél többen vesznek részt a munkában, tényleg minden kézre szükség van, hiszen a tevékenység négy helyiségben zajlik, gyakorlatilag egy időben. Szabály ugyanis, hogy a lisztet és a vizet külön helyiségben kell tárolni, hogy még a vízpára se érintkezzen a liszttel. A harmadik helyiségben történik a tészta elkészítése, a formázás és a negyedik helyiségben áll a tűzhely.

A leírtakhoz mellékelek egy videót, ahol pár percben nyomon követhető a kézi macesz útja a liszttől egészen a sütőböl kikerült példányok átvizsgálásáig.

 

http://youtube.googleapis.com/v/atuHLe99iCM&hl=en_US&fs=1&

 

 

Bónuszként mellékelem a maceszgombóc receptjét:

Az első kísérleteket általában nem koronázza siker, de 10-20 év szorgalmas gyakorlás után mindenki eljuthat a gyenge kezdő szintre!

Végy 4-5 tojást és törd fel pohárba. Miután megnézted, mennyi űrt tölt ki, öntsd át egy keverőtálba és a pohárba tölts fele annyi hideg vizet, mint a tojás mennyisége volt. (Mérheted fél tojás héjával is, csak így pancsosabb.)

Tegyél hozzá 1/2 pohár olajat, sót, reszelt szerecsendiót, őrölt borsot, ízlés szerint.

Közben törjél (gyúródeszkán v. mozsárban) legalább 3 lap maceszt apróra, de ne lisztté!!

Keverd a léhez és adjál hozzá annyi lisztté tört maceszt,  (amit vagy készen veszel, vagy otthon töröd porrá) hogy grízgaluska sűrűségű masszát adjon.

Tedd félre pihenni kb. 1,5-2 órára. Fél óra elteltével az ujjaddal ütögesd meg – ha nem tapad a kezedre és állaga rugalmas, felteheted a vizet forrni, amibe tegyél kevés sót is.

vizes kanál és kezed segítségével formálj gombócokat és helyezd sütőpapírra. Amikor a víz forr,  vegyél le a lángból, hogy ne lobogjon és tegyél bele egy “próba” gombócot. Ha szerencséd van, nem esik szét és akkor mehet mellé a többi is. Lassú tűznél (ne lobogjon, de mozgásban legyen!) legalább 1/2 óráig kell főzni. Ezen idő alatt a gombócok többször is helyet változtatnak, de néha nem árt fakanál segítségével az alul lévőknek segíteni a felszínre jutást úgy, hogy fakanállal kissé lenyomod a tartósan felszínen lévőket.

Ha sikerült, tedd titkos, “családbiztos” helyre, különben nem biztos, hogy marad mit feltálalni!

Ha módodban áll, vegyes (marha+csirke) húslevest főzz mellé. Mellé, mert a hangsúly a gombócon van!!!

 

 

Csillagozott képek forrása: Google

 

 

E kissé hosszúra nyúlt, ismeretterjesztésnek szánt írás végén az ősi reményt kifejező mondattal kívánok minden galuti hittestvéremnek – חג כשר שמח – örömteli, kaser Peszachot:

לשנה הבאה בירושלים

 

Jövőre,  Jeruzsálemben!!!

 

2013. március 20.