Telepesek a Közel-Keleten, avagy Európa kettős mércéje

19 jan


Olvasóim közül biztos sokaknak ismerős az olyan kábel-televíziós program, amelyben nyugdíjasok – főleg Nagy-Britanniából, de más északi országokból is –  eladó házakat keresnek a sajátjuknál napfényesebb országokban. Az ilyen szempontból  szóba jöhető dél-európai országokban azonban úgy megemelkedtek az árak, hogy kénytelenek voltak más lehetőség után nézni. Így került az érdeklődés középpontjába Észak-Ciprus, ahol egy saját uszodával rendelkező tengerparti villa lényegesen olcsóbban vásárolható meg, mint az azonos koordinátákkal rendelkező, dél-európai társa.

Érdekes, hogy amikor a potenciális vásárló a széles kínálatból kiválasztja igényének és lehetőségének megfelelő ingatlant, amikor még az is szempont, hogy hány lépcső visz fel a teraszra, a vásárlás törvényességét senki nem firtatja. Erről ugyanis egyetlen program sem tesz említést.

Egy kis történelmi visszatekintés:
Az 1960 óta független ország 37 százalékát 1974-ben megszállta a török hadsereg és távozásra kényszerítette a görög lakosságot.



az északi török és a déli görög részt elválasztó demarkációs sáv a térképen szaggatott kék színnel van jelölve

 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnal összeült és meghozta 353. számú határozatát, amely többek között követeli az idegen katonai akció azonnali megszüntetését,  az idegen katonai erők azonnali kivonását Ciprusról.
Törökország figyelmen kívül hagyta az ENSZ határozatot, sőt 1983-ban kikiáltotta az “észak-ciptusi Török Köztársaság”-ot.
Az ENSZ elítélte és érvénytelennek nyilvánította a lépést.

A következő években Törökországból hozzávetőleg 160 ezer telepes érkezett Ciprusra. Az új telepesek megkapták a görögök által elhagyott földeket és házakat. Ezeket adták/adják el európai vásárlóknak.
A BBC adatai szerint eddig nagyjából 10 ezer európai – köztük öt ezer brit – telepedett le Észak-Cipruson.

Vajon az észak-ciprusi és a ciszjordániai helyzet közé egyenlőségjelet lehet tenni?
A válasz egyértelmű nem!

  • Izrael ugyanis 1967-ben a hatnapos háborúban foglalta el Ciszjordániát, amit a környező arab országok koalíciója kényszerített rá.
  • Ezzel szemben Ciprus nem fenyegette Törökországot támadással. A törökök döntöttek úgy, hogy beavatkoznak Ciprus etnikai konfliktusába.


Ezen alapvető különbségen kívül nem árt tudni, hogy:

  • Ciszjordánia államhatalmi státusza 1967 előtt nem volt rendezett. 1948-ban az ENSZ ezt a területet a palesztin államnak juttatta, ami végül is nem jött létre és nem létezett 1967-ben sem. A területet Jordánia szállta meg, ezt azonban Nagy-Britannián és Pakisztánon kívül más ország nem ismerte el formálisan. Sőt, a brit mandátum szerint a zsidóknak voltak itt területi jogaik, amelyeket a mai napig nem érvénytelenítettek.
  • Ciprus államhatalmi státusza az 1974-es török támadás előtt teljes mértékben rendezett volt.

Az sem érdektelen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai a fent említett két esetben teljesen eltérőek voltak.

  • A hatnapos háború után a 242.számú határozat nem követelte Izraeltől a háborúban elfoglalt valamennyi terület kiürítését.
  • Ezzel szemben Észak-Ciprus esetében a Biztonsági Tanács a terület teljes kiürítését és minden idegen katona kivonását követelte.

 

Mindezek ismeretében meglehetősen ironikus az Európai Unió múlt év december 10-én kiadott nyilatkozata: “Mélységes csalódásunknak adunk kifejezést a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben foganatosítandó izraeli építési tervekkel kapcsolatban…Az Európai Unió ismételten felhívja a figyelmet, hogy a megszállt területeken való építkezés ellenkezik a nemzetközi joggal és a béke legfőbb akadálya.”

Egyrészt

  • az Európai Unió kemény ítéletet hoz, ha Izraelről van szó, de mélyen hallgat(eddig egyetlen egyszer sem) az észak-ciprusi török telepesekről.

Másrészt

  • az uniós állampolgárok észak-ciprusi ingatlan vásárlásaival kapcsolatban Nagy-Britannia csakúgy mint Franciaország, beérte azzal a figyelmeztetéssel, hogy az eredeti görög tulajdonosok perelhetik a telepeseket.

(Csak egy példa a közelmúltból. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján nyolc lakóépület került áthelyezésre, mivel az építési telek palesztin tulajdonban van.)

Hogyan lehet a fenti eseteket a nemzetközi jog szerint rendezni?

A negyedik genfi egyezmény 49. pontja – civil lakosság védelme háború esetén – alkalmazható ide. Az alkalmazásról azonban sok-sok éve folyik a vita. A egyik álláspont –  amelyet az USA és Izrael képvisel – úgy értelmezi, hogy a megszálló hatalmaknak tilos erőszakkal lakosságot telepíteni a megszállt területre. A másik – európai és arab – álláspont szerint önkéntes alapon is tilos a letelepedés.

Végül is leszögezhető, hogy az európai külügyminisztériumok “hamis súly”-jal mérnek amikor keményen elítélik Izraelt az építkezésért, ugyanakkor hallgatólagosan hozzájárulnak a török betelepüléshez és állampolgáraik illegális ingatlan vásárlásaihoz Észak-Cipruson.

 

Forrás: www.israelhayom.com/site/newsletter_opinion.php?id=3170

2013. január 19.

 

About these ads

26 hozzászólás to “Telepesek a Közel-Keleten, avagy Európa kettős mércéje”

  1. aser 2013. január 19. szombat at 23:32 #

    Izraelre nem vonatkozik a genfi egyezmény idézett pontja.
    Ugyanis Izrael nem szállt meg területeket,hanem 1967-ben FELSZABADITOTTA a Jordániától a megszállt Juda-Somront (ciszjordániát). Az 1949-től 19 évig tartó megszállás alól! Hiszen ez a terület soha sem volt Jordánia része.És területet csak államtól lehet elfoglalni és megszállni.

  2. jég 2013. január 22. kedd at 10:12 #

    Well said!

  3. Avi 2013. január 22. kedd at 13:35 #

    Kedves Lehar!
    Ha megengedem terjesztem az írásod. :)

  4. Avi 2013. január 22. kedd at 13:35 #

    Mármint ha megengeded :))))

  5. Eva Mihály Amichay 2013. január 29. kedd at 21:44 #

    Nagyon örülök, hogy T is irsz erről, mert ez az egész “telepes”-ügy, ahogy Európában kezelik, hajmeresztő.Én a választások kapcsán irtam ezt: http://amichay.hu/valasztasok-2013-_-2-resz/

  6. B.j. 2013. január 30. szerda at 22:16 #

    Semmi értelme sincs az összehasonlításnak, hiszen itt semmi másról sincs szó, mint ideológiáról, pontosabban az EU nyugati tagállamainak szellemi mélyrepüléséről. A zsidó államnak semmi esetben sem kell túl komolyan venni Európa identitásválságából, és a harmadik világot dicsőítő poszt-kommunista baloldaliságából eredő kettős mércéjét; egy olyan kontinens intéseit, amely alig több, mint fél évszázada halomra mészárolta őseit, és most gyengekezű kvázi-szuperhatalomként a “puha erő” jegyében, az emberi jogok címen próbálkozik visszakerülni a politikai térképre.

    Az emberi történelem a győztesekről szól, az ő igazságuk írja azt, és Izrael nem akarhatja, hogy mások mondják meg neki, hogy hogyan maradjon fent. A maga történelmi emlékezetét követve kell arra törekednie, hogy megszabaduljon mindenkitől, aki az országon belül és kívül veszélyt jelent reá, ez pedig minden egyes nemzetnél így működik. Hogy ez a palesztin állam soha létre nem jöttét eredményezi, lényegtelen, az arab világban a kurdok államalapítását több nemzet, mint Törökország, Irak, Szíria és Irán próbálja ilyen-olyan módon megakadályozni, mégse beszél róluk az elnyomott etnikai vagy vallási kisebbségekért oly’ érzékeny nyugati közvélemény, mivel a baloldali világlátásban a nem-nyugati elnyomókat nem lehet megvádolni imperializmussal.

    • leharisrael 2013. január 31. csütörtök at 07:53 #

      Összehasonlításnak annyiban van értelme, hogy a megátalkodott, zsigerből Izraelt ostorozók is lássák – más kérdés, hogy meggyőzhetetlenek – a tényeket.

  7. izraeli 2013. január 31. csütörtök at 15:01 #

    A mai legujabb “vicsorgas” szerint, “aggodnak” mert izraeli
    repulok Damaszkusz melletti hadi kutato intezmenyt tamadtak.
    Oroszorszag is “aggodalmanak” adott kifejezest.
    Meg emlekszem 1967-re, mikor egy belorusz zsido kollegam fia,
    aki eszakon harcolt, mint קשר {osszekoto?}, egy orosz “szakerto”
    hangjat hallotta a telefonban, es oroszul valaszolt neki, nem eppen
    irodalmi nyelven.

    Mi itt most is, mint a tortenelem folyaman annyiszor, a nagyhatalmak
    sakktablajan vagyunk- csak a szereplo nagyhatalmak valtoztak.
    Megis, minden vihar ellenere- az arab tavasz, melyet az iszlam tel
    kovetett, a valasztasok nalunk, a tarsadalmi problemak-
    az izraeli demokracia erosen all a laban.

    A Kozel-Kelet viharaban ez is valami.

    • leharisrael 2013. január 31. csütörtök at 15:41 #

      Egyet értünk, azzal a hangyányi különbséggel, hogy szerintem a szereplő nagyhatalmak alig-alig változtak, legfeljebb mások sorakoztak fel melléjük. Nekem a mai helyzetről a hidegháborús évek jutnak eszembe, az oroszokról meg konkrétan az, hogy azért ilyen nagy a szájuk és azért “aggódnak” mert ludasok a fegyverszállításokban.

  8. izraeli 2013. január 31. csütörtök at 16:18 #

    En a tavolabbi tortenelembol szemleltem{sajnos, ez a hobbim}{2000 ev es tobb}.
    Foldrajzi helyzetenel fogva Izrael mindeg hid volt foldreszek es tengerek kozott.
    Most, ugy latszik, bar nem vagyok szakerto, hogy az arab nemzetallamok,
    melyek a nagyhatalmak kivonulasa utan alakultak, kezdenek forrongani
    es alakulni, tekintve a bennuk elo vallasi es nemzetisegi kulonbsegeket.
    Lasd szunitak es siitak, alavita uralkodo kisebbseg Sziriaban, kurdok,druzok
    es masok.
    Talan errol szol az “arab tavasz”.

    • leharisrael 2013. január 31. csütörtök at 17:15 #

      Ennyire vissza én nem mentem az időben, de jobban belegondolva, igazságod lehet.

  9. Molnar Ferenc 2013. február 8. péntek at 00:26 #

    “Az emberi történelem a győztesekről szól, az ő igazságuk írja azt”
    Ennyi!!! Az albanok tulszaporodtak a szerbeket es megkaptak Koszovot, a romanok a magyarokat es megaptak Erdelyt. Ez a vilag rendje, az ENSZ megnem erdekel senkit!!!

    • leharisrael 2013. február 9. szombat at 20:21 #

      Ez is egy vélemény, bár a történelem ismeretében azt hiszem pontosításra szorul.

  10. Attila 2013. február 8. péntek at 10:26 #

    Köszi a postot Lehar!
    Szerintetek mennyire veszélyes Izrael számára Oroszország, orosz külpolitika és katonapolitika? Az Izraelben élő oroszoknak mi a véleménye az oroszokról?

    • leharisrael 2013. február 9. szombat at 20:19 #

      Nagyon röviden tudok válaszolni. Oroszország nem jelent veszély Izraelre. Az izraeli oroszok pedig nem foglalkoznak az anyaországgal, ha mégis, elég lesújtó a véleményük. Ez természetesen az általam ismertekre vonatkozik, ami nagyon kevés a másfél millió orosz ajkúhoz képest.

      • Attila 2013. február 10. vasárnap at 18:19 #

        Kedves Lehar!
        Nem vagy egy picit naív? Az orosz hatalom egy kanál vízben megfojtaná Izraelt, ha lehetne. Az összes terrorállammal szövetségben van, az iráni vezetést minden módon segíti. Az izraeli oroszok hogy tudják levetni azt a rengeteg aljasságot, ami Oroszországban viszont a túlélés elengedhetetlen feltétele?

      • leharisrael 2013. február 11. hétfő at 08:18 #

        Attila, nem vagyok naiv, csak tudom, (mert minden tapasztalat ezt mutatja) hogy a hidegháború nem szűnt meg a nagyhatalmak között. Amit az oroszok csinálnak, az csak folytatása a Szovjetunió által megkezdettnek. Az ellenségeskedés tulajdonképpen az USA ellen irányul, az, hogy Izrael az “ütközőzónában” található – csak ráadás.
        Az izraeli oroszokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy a döntő többségük zsidó. Az, hogy “oroszanyácska” nem engedélyezte számukra zsidóként élni, még nem mondja azt, hogy bármely más alijánál rosszabbak lennének. A figyelem azért terelődött rájuk, mert egyszerre, nagy tömegben érkeztek.

  11. Attila 2013. február 12. kedd at 10:07 #

    Igen. Sokszor gondolkodtam azon, hogy Oroszország miért nem a jelcini úton ment tovább, miért a brezsnyev-putyinin? Egyébként lenyűgöző, mennyire be tudtak illeszkedni az orosz zsidók az izraeli társadalomba.

  12. Jimbo 2013. február 15. péntek at 15:49 #

    A kettős mérce itt is látszik:

    http://www.fotoklikk.hu/hirek/paul-hansen-world-press-photo-idei-fodijasa

    Miért nincs olyan fődíjas kép, ami pl. a hamasz rakétatámadások áldozatait mutatja? Vagy a Dél-Izraelben megtámadott buszok utasait? Vagy egy Tel Avivban felrobbantott busz áldozatait, sérültjeit, stb. ?

    • leharisrael 2013. február 15. péntek at 16:16 #

      Jimbo, én a Nol-on olvastam, nem lehet hozzászólni! Pedig szívesen belinkeltem volna a Vogel család éppen két éve legyilkolt öt tagjáról készült fotót.
      Mocskok ezek úgy ahogy vannak.:(

  13. izraeli 2013. február 22. péntek at 14:37 #

    פורים שמח לכולכם.
    Boldog, bekes Purimot kivanok mindannyiotoknak.

    • leharisrael 2013. február 22. péntek at 16:13 #

      תודה, שבת שלום ופורים שמח

    • Avi 2013. február 22. péntek at 17:24 #

      Neked, kedves családodnak, barátnak, Izrael népének a lélekben Ereczben levőknek és az olvasóknak békés boldog purimi ünnepeket kívánok.

A negatív vélemény is vélemény, de ügyeljünk a hangnemre!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 51 követőhöz

%d honlapszerkesztő ezt szereti: